Hazahoznák Kőrösi Csoma hamvait

Szülőfalujában, a Kovásznához tartozó Csomakőrösön nyugodhatna Kőrösi Csoma Sándor, ha valóra válna a nevét viselő művelődési egyesület és a városból elszármazott Gocz Elvira álma: hazahozni a tudós hamvait az indiai Dardzsilingből. Mindezt Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke jelentette be a keletkutató tiszteletére immár 17. alkalommal megszervezett Csoma-napokon, annak a háznak az udvarán, amelyet az egykori Kőrösi-porta vélt helyére emeltek. A Párizs és Kuwait között „ingázó” Gocz Elvirának, Kovászna díszpolgárának és mecénásának támadt ez az ötlete tavaly a református lelkipásztorral folytatott beszélgetésen. „Gocz Elvira nemrég értesített arról, hogy most lenne aktuális megfogalmazni a szándéknyilatkozatot – mondta el kérdésünkre Balogh Zoltán kovásznai lelkipásztor. – A levelet, amelyet a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium igazgatója, a polgármester és a kovásznai, illetve csomakőrösi lelkipásztor írt alá, a Kuwaitba akkreditált magyar, román és indiai nagykövetségeknek címeztük.” A levelet Gocz Elvira juttatta el a román és a magyar nagykövetnek, akik támogatják a kezdeményezést. Gocz Elvira a Krónikának elmondta: a román vagy a magyar nagykövet társaságában április 22-én találkozik India nagykövetével, hogy engedélyt kérjen a keletkutató földi maradványainak exhumálására. Mint kifejtette: Kőrösi Csoma Sándor hamvai legközelebb jövő év áprilisában kerülhetnek vissza szülőföldjére, mivel a sír szinte megközelíthetetlen a kedvezőtlen időjárás miatt. További akadályokat jelent a román művelődésügyi minisztérium, valamint az indiai hatóságok jóváhagyásának megszerzése is. Az exhumálás és a hamvak hazahozatalának teljes költségét Gocz Elvira vállalta. Az intézkedés haladéktalanul szükséges, mivel a dardzsilingi sír épsége veszélyeztetett: országút mentén fekszik, és hegycsuszamlás is fenyegeti.
Gazda József, aki az ünnepségen elismerését fejezte ki a kezdeményezésért, bizakodó az akció sikerét illetően. „Ha hazahozzuk, akkora temetést rendezünk Kőrösi Csoma Sándornak, amekkora Rákóczi újratemetése óta nem volt” – fogadkozott az egyesület elnöke.
A Kőrösi Csoma Sándor Napokat az idén már 17. alkalommal szervezte meg az egyesület és a városi művelődési ház, és az ötnapos programmal előrukkoló Gazda József elégedetlen volt a részvétellel. Korábban sokan bírálták a szervezőket, mondván, elegendő volna kétévente vagy még ritkábban szervezni tudományos ülésszakot és Csoma-napi kiállításokat. „Amikor egy ízben szavazásra bocsátottam a javaslatot, az egyesületi tagok azt mondták, mégis meg kellene szervezni évente a rendezvényt” – mondta Gazda.
Az elnök egyébként a Csoma-napok legnagyobb hozadékának azt tartja, hogy minden évben sikerül kötetbe gyűjteni és kiadni az előző évben elhangzott tudományos előadások szövegét. Az idei ülésszakra is számos előadó nevezett be, egy részük maga tartotta meg előadását, mások elküldték dolgozatukat, hogy az a majdani kötetben megjelenhessen. A Csoma-napok alkalmával képzőművészeti kiállításokat is tartanak, melyeknek témája évről évre változik. Az idei téma Kőrösi útja volt, és az előző évekhez hasonlóan az ország különböző vidékeiről, sőt Magyarországról is küldtek alkotásokat.
Az ötnapos rendezvény során Kovászna testvérvárosai is „szót kaptak”: diákszínjátszó csoportoktól hivatásos előadókig több autóbusznyi küldöttség tette tiszteletét a városban. A magyarországi hivatalosságokat ezúttal otthon tartották a választások, és az előadók is igyekeztek úgy szerveztetni a programot, hogy vasárnapra hazaérjenek. Hogy a Csoma-napok iránt a tudományos élet képviselőin és a testvérvárosok küldöttségein kívül elsősorban a gyermekek érdeklődnek, a szervezők nemcsak érthetőnek, hanem örvendetesnek is tartják: a tudós szellemiségét nekik kell majd tovább ápolniuk. Kertész Melinda, Lukács János