Csak elméletben képeznek tanárokat a hazai egyetemek – Elmarasztalta Romániát az Európai Bizottság

Azt ajánlják az illetékeseknek: gondolják újra a pedagógusok alapképzését és erősítsék meg a folyamatos szakmai továbbképzés lehetőségét. Kifejtik, Romániában a véglegesítő vizsgán és a versenyvizsgákon értékelik a pedagógusok hozzáértését, ám ezeken az elméleti tudást mérik, és nem nyújtanak valós képet arról, hogy a gyakorlati tapasztalat során milyen készségekre tett szert az oktató.

Hiányolják a továbbképzést

Az EB szakértői az érdemfizetés rendszerét is bírálják, meglátásuk szerint ez inkább arra ösztönzi a tanárokat, hogy a vizsgákra, a különböző versenyekre való felkészülésre összpontosítsanak ahelyett, hogy a gyengébb vagy hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását bátorítanák. A romániai pedagógusok részt vesznek ugyan továbbképzéseken, bár úgy tartják, ezeket nem az igényeikhez és elvárásaihoz igazodnak, ráadásul drágák.

Az európai elemzés arra is kitér, hogy 2017 óta növekedett a tanárok fizetése, 40 évről 25 évre csökkent a legmagasabb bérezés elérésének időtartama, nagyobb bónuszokat vezettek be a különböző kategóriák, például az elszigetelt településeken tanítók vagy igazgatók számára. Az idei költségvetésben a pedagógusok bére és az ezzel járó költségekre szánt keret 31 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére

ahonnan a képzett tanítók, a középiskolai reál tárgyakat, idegen nyelveket és művészeteket oktatók hiányoznak leginkább. A jelentés arra is kitér, hogy nincs elég tanácsadó tanár és iskolai mediátor sem.

Gyakorlatilag nincs is

Európai viszonylatban vizsgálva Romániában tulajdonképpen nem létezik tanárképzés – szögezte le a Krónikának Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) ügyvezető elnöke. Aki szerint, ha valaki egy romániai egyetemen beiratkozik történelem, biológia, kémia, matematika vagy fizika szakra, az valójában bölcsészképzést jelent, amelynek része a pedagógia modul, melyet elvégez vagy sem. Ez általános pedagógiai, illetve didaktikai módszertani kurzusokból áll, korlátolt számú gyakorlati, óramegtartási kötelezettséggel.

Ferencz S. Alpár rámutatott: a fejlett közoktatási rendszerrel rendelkező európai országokban a hangsúly fordított, gyakorlatból és az ezt kiszolgáló elméleti képzésből áll az oktatás. Arra is kitért, hogy

vagy üzemek kísérleti részlegein dolgoznak nagyobb fizetésért – ezért nincsenek fiatal tanárok a reál szakokon.

„Az EB jelentése megalapozott, a szomorú az, hogy a romániai oktatási rendszer ezt nem veszi figyelembe, mint ahogy egyetlen más európai direktívát sem. A román állam inkább statisztikákat gyárt, például a 2., 4., és 6. osztályosok év közbeni értékelését Pisa-felmérésként adja el, ami nem valós” – mutatott rá.

Ferencz S. Alpár arra is kitért, hogy a tanárképzés hiánya a közoktatást leginkább fenyegető veszély, mely hatványozottan jelentkezik a kisebbségi oktatásban.

Nincs lehetőség a kettős képzésre, az átképzésre, és ezt az oktatás minősége is megsínyli, mutatott rá a szakember. Aki szerint az egyetemeknek meg kell találniuk a megoldást, hogy pótolják a hiányt, hiszen ha az egyetem előtti oktatás minősége csökken, az a felsőoktatás minőségét is befolyásolja.

Ferencz S. Alpár szerint az RMPSZ évek óta szorgalmazza, hogy a romániai magyar tanárképzést hatékony programként működtessék. Ha erre nincs törvényes keret, meg kell teremteni, vélte, hiszen ez jó példaként hatna a többségi oktatásra is.

Javítana a helyzeten a kettős képzés

Amikor a bolognai rendszert bevezették nálunk, nem gondolták át kellőképpen, ezért bizonyos szakokon egyre égetőbb a tanárhiány – erősítette meg lapunknak Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora is. Hangsúlyozta, a matematikusok, fizikusok, kémikusok nagy részét elvonja a kutatás, az informatika és más területek. És mindez azért történik, mert az egyetemek nem matematikatanár szakot, hanem matematika szakot működtetnek. Ezt eleve úgy kellene meghirdetni, hogy azok jelentkezzenek, akik eldöntötték: pedagógusként akarnak dolgozni, mutatott rá Dávid László. Hozzátette, ennek nálunk egyelőre törvényi buktatói vannak, hiszen

Emiatt kerülnek nehéz helyzetbe a vidéki pedagógusok, hiszen sokszor legalább két tárgyat kellene megfelelő szinten tanítaniuk, hogy kijöjjön a teljes óraszám, és ne legyenek kénytelenek két tanintézet vagy két település között ingázni.

A pedagógusképzéstől függ a jövő

„A mi jövőnket a pedagógusképzés határozza meg, képezhetünk csodálatos számítástechnikusokat, de az a jövő nemzedék problémáját még nem orvosolja” – szögezte le Sapientia EMTE rektora. Rámutatott, az egyetem előtti oktatásban már most hatalmas gondok vannak, hiszen a romániai magyar diákok húsz százaléka lemorzsolódik, és csak a rendszerben maradók alig több mint felének sikerül az érettségi vizsgája. Az érettségizők egyharmada román egyetemen folytatja a tanulmányait, egyharmadról nem tudnak – valószínűleg elmegy külföldre –, és csupán egyharmad marad a magyar egyetemeken. Ezt a problémát gettósodva, néhány jó nevű középiskola nem fogja megoldani, ezért kell hangsúlyt fektetni a tanárképzésre, vélte. Hiszen míg a jó nevű iskolákban a sikeresen érettségizők aránya meghaladja a 90 százalékot, a következő kategóriában már csak 30 százalékos az átmenési arány – és ez a pedagógusok felelőssége is.

Dávid László arra is kitért, hogy az egyetemek zöme olyan szakokat indít, melyekre van kereslet, nem akarják vállalni, hogy a közösség jövőjét meghatározó – például tanári – szakokat indítsanak, különösen, hogy ezek nem is népszerűek. A jelenlegi rendszert újra kell gondolni, megfelelően képezni a pedagógusokat, mondta a rektor hozzátéve, a Sapientia EMTE azt tervezi, hogy a csíkszeredai karon hiánypótló tanári szakokat, például matematikatanár-képzést indít.