Hatósági túlkapások?

Tíz-tíz millió lej bírságot rótt ki a Hargita megyei csendőrparancsnokság Árus Zsoltra, a Gyergyószéki Székely Tanács elnökére és Simon Sándorra, a Ditrói Székely Tanács elnökére, mert az engedélyezettnél hosszabb ideig tartott a vasárnapi Székely Nemzetgyűlés. Pavel Dumitru csendőrparancsnok a Krónika kérdésére a nyilvános gyülekezéseket szabályozó 1991/60-as törvény 26. cikkelyének b. pontjára hivatkozott, amely szerint kihágásnak számít, ha egy rendezvény szervezői nem tartják be az engedélyezett időtartamot. „A legalacsonyabb büntetést szabtuk ki, mert a rendezvényen nem történt semmi olyan, ami közrendre veszélyt jelentene – jelentette ki Dumitru. Hozzátette a szervezők által benyújtott kérvény 12.30–14.20 közötti időintervallumra szólt, a gyűlés pedig 15 órakor ért véget. Megjegyezte, a szervezők nyugodtan írhattak volna hosszabb időtartamot a kérvénybe, a rendfenntartók örvendtek volna, ha a tervezettnél hamarabb mehetnek haza. A csendőrparancsnok kérdésünkre elismerte, amióta ő vezeti a Hargita megyei csendőrséget, nem róttak még ki bírságot az idézet törvénycikkely alapján. Hozzátette azonban: nem is volt okuk rá, hiszen a kulturális és sportrendezvényekre más törvény vonatkozik. Hasonló rendezvényt – a székelyudvarhelyi nagygyűlést leszámítva – tudomása szerint még nem rendeztek Hargita megyében. „Székelyudvarhelyen betartották az időkeretet” – magyarázta Pavel Dumitru.
Árus Zsolt annak tulajdonította a csúszást, hogy objektív okok miatt nem tudták időben megkezdeni a nemzetgyűlést, és a rendezvényt többször is megzavarta az eleredő eső. „Megfellebbezzük a bírságot, mert még akkor is túlzónak találjuk, ha a minimális összeget szabták ki” – jelentette ki lapunknak.

Tiltakozik az SZNT
Közleményben tiltakozott a csendőrségi eljárás ellen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A Csapó József által aláírt dokumentum szerint semmiképpen nem tekinthető büntetendő kihágásnak, ha „egy népközösség érdekében tanácskozó közképviselet fegyelmezett munkálatai” a tervezettnél 25 perccel hosszabbra nyúlnak. Az SZNT ugyanakkor egy – a nemzetgyűlés előestéjén történt – gyergyószentmiklósi incidensre is kitért. A tiltakozás szerint az egyik gyergyószentmiklósi szórakozóhelyen civil ruhás csendőrök magyar fiatalokra támadtak, és négy fiút is súlyosan bántalmaztak. „Követeljük a jogállamban megengedhetetlen magyarverés körülményeinek azonnali kivizsgálását” – áll a közleményben. „Mivel a rend fenntartásáért felelős karhatalmiak a ditrói Székely Nemzetgyűlés előtt követték el tettüket, brutális fellépésükkel könnyen etnikai konfliktust robbanthattak volna ki” – véli az SZNT. A történtek Garda Dezső által a román parlamentbe is eljutottak. A gyergyói képviselő politikai nyilatkozatában úgy vélte, a csendőröket a ditrói Székely Nemzetgyűlésre vezényelték a térségbe, de azok „képtelenek voltak türtőztetni gyűlöletüket a gyergyószentmiklósi magyarsággal szemben.”

„Etnikai” zenei ízlések
Az említett verekedés a gyergyószentmiklósi művelődési házban működő diszkóban tört ki. A Hargita megyei rendőr-felügyelőség által kiadott közlemény szerint a verekedést a zenei ízlések közötti különbségek váltották ki és ama tény, miszerint „az egyik csoportból a másikba dobott valaki egy üveget”. Az alaposan helyben hagyott Madaras Vilmos szerint a verekedést a diszkóban jelenlevő civil csendőrök húszas csoportja váltotta ki, amikor a táncolás hevében valaki véletlenül meglökte az egyik csendőrt. „Az első pofont én kaptam, és amiatt csattant el, mert a barátomat kérdőre vonták, miért lökdösődik. Román tudásommal segíteni próbáltam, és megkérdeztem: Ce ai cu el?, vagyis Mi bajod van vele? Többen is nekem estek, és ütöttek-vertek, ahol értek” – magyarázta Madaras. Antal József két fogát hagyta ott a verekedésben. Õ arra is kitért, hogy amikor magyar zene szólt, csak az ő csoportjuk táncolt, ám amikor román számot tettek fel, a civil ruhás csendőrök „eszeveszett ugrabugrálásba kezdtek”. A magyar fiúk társaságában lévő lányok is beavatkoztak a csetepatéba, de őket sem kímélték a verekedő legények. „A lányok elénk álltak, megpróbálták szétválasztani a két csoportot, de nem sikerült” – magyarázta Antal, és azt is elmondta, hogy közülük mindenki amiatt keveredett a verekedésbe, mert próbálta szétválasztani, csitítani a balhézókat.
A megvert fiatalemberek feljelentést tettek a rendőrségen. Octavian Jardan törvényszéki orvos öt-hét napon túl gyógyuló kemény tárgy okozta sérüléseket állapított meg, Antal Józsefet pedig fogászati szakértőhöz irányította. „Nem az első eset, hogy a diszkóban balhéznak a csendőrök, és azért fordultunk a hatósághoz, hogy ne legyen folytatása ennek. Most minket vertek meg, holnap másokon lehet a sor” – mondta Antal. Madaras szerint egyébként nem tekinthető román–magyar összekapásnak a verekedés, és rosszallóan vélekedett az ügyet ekként feltüntető Garda-interpellációról.

Azonosítatlan verőlegények
„Magam is kíváncsi vagyok, kik voltak a diszkóban verekedő fiatalok” – jelentette ki a Krónika kérdésére Pavel Dumitru megyei csendőrparancsnok. Dumitru elmondta, az általa vezetett csendőrcsapat a verekedés másnapján utazott Csíkszeredából Gyergyóditróba, a Székely Nemzetgyűlésre. Laurenþiu Lazãr gyergyószentmiklósi csendőrparancsnok is cáfolta, hogy az általa vezetett laktanyából mentek volna diszkózni a duhajkodók. Elmondta, a laktanyából korábban testületileg szabadságra engedték a csendőröket. A kárvallott Madaras Vilmos azonban kijelentette, a fiúk valóban civilben voltak, de szervezetten, a laktanya irányába vonulva hagyták el a lokált.