
Fotó: Farkas Antal
Hétről hétre egyre több vadkárról szóló bejelentés érkezik a hatóságokhoz, az ijesztő méreteket öltő jelenség megfékezése érdekében a környezetvédelmi minisztérium úgy döntött, vadászidényen kívül is kilőhetők az emberek biztonságát veszélyeztető, településekre is bejáró vadak.
Egyszerűsítenék az eljárást
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter átiratban tájékoztatta a prefektusokat és a megyei környezetvédelmi ügynökségeket a szeptemberben elfogadott 1575-ös miniszteri rendelet által hozott új szabályozásokról, amely kimondja, ha medvék, farkasok vagy vadmacskák veszélyeztetik a közbiztonságot, vadászidényen kívül is elfoghatók vagy kilőhetők.
A tárcavezető ugyanakkor arra kérte az érintetteket, hogy egy héten belül közösen értesítsék a települési önkormányzatokat arról, hogy a vadásztársaságok hány állatra kapnak kilövési engedélyt, és nyújtsanak tájékoztatást a különleges helyzetek esetében szükséges eljárásról.
A tárcavezető az átiratban kitért arra is, hogy meglátása szerint a megyei hatóságok közötti folyamatos kommunikációra van szükség annak érdekében, hogy a vadkárokat visszaszorítsák. A környezetvédelmi miniszter egyébként a Krónikának már elmondta, jelenleg arra keresik a megoldást, hogy a jóváhagyott igénylések alapján helyi szinten a környezetvédelmi ügynökségek fizessék ki a károk ellenértékét.
Minisztériumi lajstrom a kártérítésekről
A környezetvédelmi minisztérium bejelentette: eddig 184 károsult gazdának nyújt támogatást a károk enyhítésére összesen 407 ezer lej értékben. A Krónikához eljuttatott nyilvántartás szerint a legtöbb kérvényt Hargita és Kovászna megyei gazdák nyújtották be. A lista alapján a legkisebb összeget – 50 lejt – a nagyajtai Sebestyén László kapta, akinek 2 árnyi kukoricását tették tönkre a medvék. A legnagyobb arányú támogatást – 24 850 lejt – a nagybaconi Simon Andrásnak ítélték oda, akinek 71 juhát pusztították el a farkasok.
Jelenleg a beérkezett igényléseket Bukarestben, a minisztériumnál bírálják el, a nehézkes, lassú procedúra miatt pedig sokan meg sem próbálnak pénzt kérni a kártérítésre. Ebben bízik Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója is, aki lapunknak elmondta, helyi szinten napi kapcsolatban vannak a kárvallottakkal, de nincs rálátásuk, hogy pontosan milyen károkat fizetett ki a minisztérium és mekkora értékben.
Neagu szerint idén az elmúlt évekhez viszonyítva nagyon sok kárt okoztak a vadak, ezt pedig azzal magyarázza, hogy az erdőben kevés gyümölcs és makk termett, így a vadállatok a települések közelében keresnek élelmet.
Medvekárt 128 esetben jelentettek Kovászna megyében, a vaddisznók pedig 56 esetben okoztak kárt a gazdáknak. A vadak háziállatokat öltek meg, több hektáron elpusztították a termést, gyümölcsfákat döntöttek ki, de az is előfordult, hogy lakásokba törtek be. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban idén négy medvetámadás áldozatát kezelték. A hétvégén egy kővári férfi került súlyos sérülésekkel a kórházba, miután medvével találkozott, életét elmondása szerint a kutyája mentette meg.
Jelentősen megnőtt a medvék által okozott károk mértéke Hargita megyében is. Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója munkatársunknak elmondta, a nyilvántartásba vett esetek száma már meghaladta a kétszázat, miközben tavaly egész évben a száznegyvenet sem érte el. Ez mintegy negyvenszázalékos növekedést jelent az igazgató szerint, aki elmondta, a gyakoribbá váló károk oka nemcsak a medvepopuláció növekedésében keresendő.
„Idén több területet ültettek be a gazdák silókukoricával, amit a medvék nagyon szeretnek, de az is egyre gyakoribb, hogy az anyamedvék a hímektől féltve bocsaikat nem mennek fel a hegyvidéki erdőkbe, hanem a számukra biztonságosabb és élelemben gazdag területeken, a települések közelében maradnak, amíg bocsaik életképesebbekké válnak” – magyarázta a környezetvédelmi ügynökség igazgatója.
Csak az elmúlt hétvégén négy személy került kórházba medvetámadás miatt. Csíkszentkirály és Csíkszentimre között két burgonyaszedőre támadt rá vasárnap egy nagy termetű medve, miután az aratás zajától megriadva kirontott a szomszédos kukoricásból. Egy nappal korábban, szombaton Gyergyóvárhegy közelében támadt rá két pásztorra egy medve. Mindketten súlyos sérülésekkel kerültek a megyei kórház sürgősségi osztályára.
Domokostól megtudtuk, a nemrég elkezdődött vadászati idényben országos szinten 550 medvét lőhetnek ki a vadásztársulatok, a kilövési szezonon kívüli kvóta alapján országos szinten 38 medvét lehet elpusztítani.
Kergetőznek a medvével
Kovászna városban egyébként sajátos módszert választott a helyi közösség: a Katrosa Egyesület kezdeményezésére megpróbálták visszakergetni az erdőbe a városi szívkórház területére, a házak közelébe bemerészkedő medvéket. Kedden az önkormányzat támogatásával 30 ember kergette el a medvéket, hármat sikerült is elűzni a kórház környékéről.
Thiesz János, a fürdőváros polgármestere lapunknak elmondta, a következő napokban is folytatják a hajtást. „Féltjük a turisták, a betegek biztonságát. A szívkórház illetékeseit is figyelmeztettük, hogy medveveszély van, este kilenc után nem biztonságos az épületen kívül tartózkodni” – tette hozzá az elöljáró.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
szóljon hozzá!