
Fotó: Farkas Antal
Hétről hétre egyre több vadkárról szóló bejelentés érkezik a hatóságokhoz, az ijesztő méreteket öltő jelenség megfékezése érdekében a környezetvédelmi minisztérium úgy döntött, vadászidényen kívül is kilőhetők az emberek biztonságát veszélyeztető, településekre is bejáró vadak.
Egyszerűsítenék az eljárást
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter átiratban tájékoztatta a prefektusokat és a megyei környezetvédelmi ügynökségeket a szeptemberben elfogadott 1575-ös miniszteri rendelet által hozott új szabályozásokról, amely kimondja, ha medvék, farkasok vagy vadmacskák veszélyeztetik a közbiztonságot, vadászidényen kívül is elfoghatók vagy kilőhetők.
A tárcavezető ugyanakkor arra kérte az érintetteket, hogy egy héten belül közösen értesítsék a települési önkormányzatokat arról, hogy a vadásztársaságok hány állatra kapnak kilövési engedélyt, és nyújtsanak tájékoztatást a különleges helyzetek esetében szükséges eljárásról.
A tárcavezető az átiratban kitért arra is, hogy meglátása szerint a megyei hatóságok közötti folyamatos kommunikációra van szükség annak érdekében, hogy a vadkárokat visszaszorítsák. A környezetvédelmi miniszter egyébként a Krónikának már elmondta, jelenleg arra keresik a megoldást, hogy a jóváhagyott igénylések alapján helyi szinten a környezetvédelmi ügynökségek fizessék ki a károk ellenértékét.
Minisztériumi lajstrom a kártérítésekről
A környezetvédelmi minisztérium bejelentette: eddig 184 károsult gazdának nyújt támogatást a károk enyhítésére összesen 407 ezer lej értékben. A Krónikához eljuttatott nyilvántartás szerint a legtöbb kérvényt Hargita és Kovászna megyei gazdák nyújtották be. A lista alapján a legkisebb összeget – 50 lejt – a nagyajtai Sebestyén László kapta, akinek 2 árnyi kukoricását tették tönkre a medvék. A legnagyobb arányú támogatást – 24 850 lejt – a nagybaconi Simon Andrásnak ítélték oda, akinek 71 juhát pusztították el a farkasok.
Jelenleg a beérkezett igényléseket Bukarestben, a minisztériumnál bírálják el, a nehézkes, lassú procedúra miatt pedig sokan meg sem próbálnak pénzt kérni a kártérítésre. Ebben bízik Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója is, aki lapunknak elmondta, helyi szinten napi kapcsolatban vannak a kárvallottakkal, de nincs rálátásuk, hogy pontosan milyen károkat fizetett ki a minisztérium és mekkora értékben.
Neagu szerint idén az elmúlt évekhez viszonyítva nagyon sok kárt okoztak a vadak, ezt pedig azzal magyarázza, hogy az erdőben kevés gyümölcs és makk termett, így a vadállatok a települések közelében keresnek élelmet.
Medvekárt 128 esetben jelentettek Kovászna megyében, a vaddisznók pedig 56 esetben okoztak kárt a gazdáknak. A vadak háziállatokat öltek meg, több hektáron elpusztították a termést, gyümölcsfákat döntöttek ki, de az is előfordult, hogy lakásokba törtek be. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban idén négy medvetámadás áldozatát kezelték. A hétvégén egy kővári férfi került súlyos sérülésekkel a kórházba, miután medvével találkozott, életét elmondása szerint a kutyája mentette meg.
Jelentősen megnőtt a medvék által okozott károk mértéke Hargita megyében is. Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója munkatársunknak elmondta, a nyilvántartásba vett esetek száma már meghaladta a kétszázat, miközben tavaly egész évben a száznegyvenet sem érte el. Ez mintegy negyvenszázalékos növekedést jelent az igazgató szerint, aki elmondta, a gyakoribbá váló károk oka nemcsak a medvepopuláció növekedésében keresendő.
„Idén több területet ültettek be a gazdák silókukoricával, amit a medvék nagyon szeretnek, de az is egyre gyakoribb, hogy az anyamedvék a hímektől féltve bocsaikat nem mennek fel a hegyvidéki erdőkbe, hanem a számukra biztonságosabb és élelemben gazdag területeken, a települések közelében maradnak, amíg bocsaik életképesebbekké válnak” – magyarázta a környezetvédelmi ügynökség igazgatója.
Csak az elmúlt hétvégén négy személy került kórházba medvetámadás miatt. Csíkszentkirály és Csíkszentimre között két burgonyaszedőre támadt rá vasárnap egy nagy termetű medve, miután az aratás zajától megriadva kirontott a szomszédos kukoricásból. Egy nappal korábban, szombaton Gyergyóvárhegy közelében támadt rá két pásztorra egy medve. Mindketten súlyos sérülésekkel kerültek a megyei kórház sürgősségi osztályára.
Domokostól megtudtuk, a nemrég elkezdődött vadászati idényben országos szinten 550 medvét lőhetnek ki a vadásztársulatok, a kilövési szezonon kívüli kvóta alapján országos szinten 38 medvét lehet elpusztítani.
Kergetőznek a medvével
Kovászna városban egyébként sajátos módszert választott a helyi közösség: a Katrosa Egyesület kezdeményezésére megpróbálták visszakergetni az erdőbe a városi szívkórház területére, a házak közelébe bemerészkedő medvéket. Kedden az önkormányzat támogatásával 30 ember kergette el a medvéket, hármat sikerült is elűzni a kórház környékéről.
Thiesz János, a fürdőváros polgármestere lapunknak elmondta, a következő napokban is folytatják a hajtást. „Féltjük a turisták, a betegek biztonságát. A szívkórház illetékeseit is figyelmeztettük, hogy medveveszély van, este kilenc után nem biztonságos az épületen kívül tartózkodni” – tette hozzá az elöljáró.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!