Bizalmi szavazás. Bátori Géza: ha az ember megadja a megfelelő tiszteletet, akkor meg is fogja azt kapni
Fotó: Facebook/Batori Geza
Bátori Géza harmincnégy éve áll Bors község szolgálatában annak polgármestereként. Az idei helyhatósági választásokat is a szavazatok több mint 95 százalékával megnyerő Bihar megyei polgármester szerint a három évtizedes bizalom mögött nincsen semmilyen nagy titok, „csak” munka és az emberek iránti tisztelet.
2024. június 28., 10:092024. június 28., 10:09
2024. június 28., 10:182024. június 28., 10:18
Bátori Géza 1990-ben, a rendszerváltás után került a Bihar megyei község, a magyar–román határ menti Bors élére, akkor még kinevezés által (azelőtt villamos-üzemmérnök diplomájával kavicsbányában dolgozott egy kotróhajó karbantartásának felelőseként). Elmondása szerint az első két év nem volt könnyű, hiszen egy furcsa időszak volt, amikor a „régi” törvények már nem voltak érvényesek, de újak még nem léteztek.
„Meg kellett találni azt az egyensúlyt, hogy az embereknek is jó legyen. A gond az volt, hogy nem rendelkeztünk megfelelő infrastruktúrával, nehéz volt bármit is elérni.
De hát küzdeni kell, dolgozni kell. Létre kell hozni egy élhető települést. Én ezt tartom a legfontosabbnak, hogy az emberek szeressenek ott lakni, ne akarjanak elmenni” – fejtette ki Bátori Géza.
Hozzátette: az első két „furcsább” év elteltével számára egyértelművé vált, hogy a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson elindul jelöltként. Azóta újra és újra úgy érezte, hiszen – ahogy mondja: – amíg az emberektől tiszteletet kap, amíg érzi a bizalmukat, addig folytatja.
„Mindig megfelelőn kell viselkedni a polgárokkal, az emberekkel. Nem lehet őket lebecsülni. Ha az ember megadja a megfelelő tiszteletet, akkor meg is fogja azt kapni” – hangsúlyozta.
Bátori Géza azt is elmondta, hogy Bors határtelepülés az átlagosnál nagyobb feladatokat ró a vezetésére, hiszen „gyakorlatilag a falunak még inkább rendben kell lennie”. Másfelől nagy előny az elhelyezkedése, ennek köszönhetnek beruházásokat.
A polgármesteri hivatal
Fotó: Facebook/Bors Község Önkormányzata
A határátkelő státus egyaránt jelent pozitívumokat és negatívumokat is:
A polgármester szerint talán tíz-húsz éve még vonzó volt a fiatalok számára Magyarország, de ma már egyáltalán nem az, nem „cél”, nem akarnak oda kivándorolni.
„Legfeljebb az történik, hogy annyira olcsók a magyarországi telkek, hogy átmennek az emberek lakni, de itt dolgoznak. A gyerekeik ide járnak iskolába, itt élnek közösségi életet. Gyakorlatilag a szomszédos települések, például Biharkeresztes, Ártánd, ahogy mondani szokás: alvó településekké váltak. Nagyon sok állampolgár innen oda jár aludni. Ott nincsenek olyan jelentős beruházások, mint nálunk” – magyarázta.
Erdély több településén is azzal büszkélkedhet a június 9-én megválasztott polgármester, hogy az urnák elé járult szavazók 100 százaléka az ő neve mellé tette a pecsétet.
Bátori Géza arról is beszélt, hogy a településen az elmúlt években nőtt a románok aránya: míg „régen” 97 százalék magyar volt, ma csak 82 százalék.
A különböző felekezetek is jól megférnek egymás mellett. „A közösség nagyrészt református, azon kívül vannak katolikusok és vannak ortodoxok is. Jelen pillanatban négy református templom van, egy katolikus, egy baptista. Volt egy görögkeleti templom, de aztán így vagy úgy átkerült az ortodoxokhoz, és a görögkeletiek jelenleg is építenek egy templomot. Temetőből viszont csak három református temető és egy községi temető van a községben” – sorolta az elöljáró.
Bors községben – amelynek beosztott falvai Biharszentjános, Kisszántó és Nagyszántó – nagyon sok közösségi esemény (is) zajlik, az egyes falvakban külön-külön tartanak falunapokat, illetve minden évben rendeznek községi napokat is, továbbá zajlik káposzta- és csülökfesztivál is. Ezenkívül gyerektáborokat, kézműves foglalkozásokat is szerveznek.
Van bölcsőde, iskola, mindenhol áram, csatornázás, minden, ami szükséges. A közeljövőben épül egy újabb sportcsarnok, illetve egy uszoda is – mesélt megvalósításokról és tervekről a polgármester, aki egyúttal megköszönte a polgárok bizalmát is.
Bors községet 4267-en lakják a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, mintegy 300 fővel többen, mint a korábbi, 2011-es cenzuskor. A lakosság több mint 80 százaléka magyar nemzetiségű. A Nagyvárad melletti település régi közúti határátkelője mellett immár autópályán is át lehet jutni Magyarországra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!