Harmincezer lejes bírság a homoródi medertarolásért

Balla Izabella, a környezetvédelmi őrség igazgatója ugyanakkor elmondta: a munkálatokat sajnos nem állíthatják le, a vízügyi hatóság ugyanis sürgősségi építkezési engedéllyel rendelkezik, amelyet nem lehet felülbírálni. Ráadásul az okozott természeti károkat sem tudják felmérni, mivel egy kormányrendelet alapján a kárfelmérés lehetősége nem biztosított a sürgősségi, valamint a katasztrófavédelmi munkálatok helyszínén.

A mederszabályozás során keletkezett veszteség helyreállítására azonban még van némi remény, a környezetvédelmi ügynökség ugyanis ezt feltételként szabhatja meg a továbbiakban elvégzendő munkálatokhoz szükséges engedély kibocsátásához. Ezt Domokos László József, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője is megerősítette, rámutatva: csak akkor engedélyezik a vízügyi hatóságnak a további tervek megvalósítását, ha rendbe teszik a letarolt patakmedret és környékét, például fákat ültetnek.

Domokos azt is elmondta: emellett egy természetvédelmi hatástanulmányt is kértek, amit a vízügynek még a munkálatok folytatása előtt be kell mutatnia, enélkül szintén nem bocsátanak ki további engedélyeket.

A helyiek beleegyezésére is szükség van

A Kis-Homoród menti árvízvédelmi projekt folytatásához a közeli Homoródalmás azon lakosainak beleegyezésére is szükség lenne, akik a patak mellett élnek, ez a folyamat azonban nemrég elakadt.

Rigó Mihály, a község polgármesterének elmondása szerint a hatóság illetékesei azt ígérték, nyilvános lakossági fórumon mutatják be az elképzeléseket a helyieknek, majd írásos beleegyezésüket kérik, erre vonatkozóan azonban nem tettek konkrét lépéseket. Az ügyben mintegy nyolcvan személy érintett, az elöljáró szerint pedig csak körülbelül negyvenen támogatják a munkálatokat, a többiek nem akarnak lemondani kertjükről a mederszélesítés javára. Rigó egyébként úgy véli: árvízvédelmi munkálatokra szükség van – a helyiek tavaly is megküzdöttek az áradással –, de nem mindegy, hogy miként végzik el.

A jelentős pusztítással járó mederszabályozás helyszínén a hónap elején végzett terepszemlét a környezetvédelmi őrség, valamint ügynökség és a környéket övező negyvenezer hektáros Natura 2000-es madárvédelmi területet kezelő baróti magánerdő-gondnokság. A kivizsgálás elindítását magánszemélyek és civil szervezetek kezdeményezték.

Leálltak a munkálatok a Nyárád mentén

A Nyárád folyó mentén elkezdett, ugyancsak jelentős pusztítással járó mederszabályozási munkálatokat egyelőre sikerült megfékezni, azaz nem világos, hogy a környezetvédelmi engedély visszavonása nyomán a kivitelező vízügyi hatóság felfüggeszti-e a Maros megyei munkálatokat. A projekt a helybéliek, a természetvédő egyesületek és a környező önkormányzatok körében is nagy felháborodást váltott ki: az érintettek szerint a munkavégzés módja katasztrófához vezet.

Mint rámutattak: a munkálatokra a Natura 2000 területek gondnoksága adott engedélyt, a kivitelező vízügyi hatóság azonban teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az ajánlásokat és feltéteket, és teljesen kipusztítja a folyócska partján található életteret, rövid és hosszú távon egyaránt súlyos következményekkel járó tájsebeket okozva. A természetvédelmi előírások be nem tartása miatt a Nyárád és Kis-Küküllő mente Natura 2000 gondnokság március közepén visszavonta az engedélyt, és feljelentést tett a környezetvédelmi őrségen, valamint jelentette az esetet a megyei környezetvédelmi ügynökségnek és az illetékes minisztériumnak is.

Homályosan fogalmaz a kivitelező

Az ügy fejleményeiről, valamint a további lépésekről a vízügyi hatóságon érdeklődtünk, írásban megfogalmazott kérdéseinkre azonban csak homályos válaszokat kaptunk. A kivitelező annyit közölt, hogy a beruházás minimális hatással lesz a folyómederre, fakivágásra pedig csak egyes övezetekben van szükség. A hatóság ugyanakkor mindenkit arról biztosít, hogy megteszik a szükséges lépéseket a munkavégzés javítása érdekében, a munkavégzéssel párhuzamosan pedig a gondnoksággal közösen összeállítanak egy területrendezési tervet.

Kovrig Zoltán, a Nyárád és Kis-Küküllő mentét érintő Natura 2000 területekért felelős gondnokság igazgatója ugyanakkor arról számolt be, hogy a feljelentésük nyomán a környezetvédelmi őrség vizsgálatot indított, amelynek eredményét a napokban ismertetik. Attól függően, hogy az őrség hogyan dönt, illetve a vízügyi hatóság milyen további lépéseket tesz, a gondnokság újabb feljelentést tehet, amelynek keretében már a megyei környezetvédelmi ügynökségtől kérik az általuk kiadott engedély visszavonását.

Kovrig arról is beszámolt, hogy néhány napja személyesen egyeztettek a kivitelező képviselőivel, akik írásos ígéretet tettek a feltételek betartására, cserébe pedig a feljelentés visszavonását kérték, de a gondnokság ennek nem tett eleget.