Csaknem kétszázmillió euróval toldotta meg az évek során a marosvásárhelyi vegyipari kombinát a 2012-ben vállalt 20 millió eurós környezetvédelmi beruházást – közölte szerdán az Azomureş vezetősége, mely szerint az üzemnél jövő év végére fejeződnek be a korszerűsítési munkálatok.
2014. szeptember 03., 16:172014. szeptember 03., 16:17
A környezetvédelmi ügynökség szakemberei szerint a svájci tulajdonban lévő ipari óriás még így is gyakran szennyezi a város és környéke levegőjét. A már megszokott magas ammóniatartalom mellett az utóbbi időben egyre sűrűbb a fonikus szennyezés, ami első sorban a nagy kapacitású gépek műszaki hibáiból adódó gyakori elindításnak tulajdonítható.
A szerdai vita során a gyár vezetősége idillikus képet próbált festeni az Azomureşről. Erről tanúskodott a falra kivetített látványos légifelvétel is, mely egy teljesen füstmentes kombinátot mutatott be, holott a város bejáratánál utoljára 52 évvel ezelőtt, a vegyi üzem beindítását megelőző napon volt ilyen tiszta a levegő.
A környezetvédelmi előírások szigorú betartásáról próbálta meggyőzni a hallgatóságot a kombinát vezetősége is. Lapunk felvetésére Viorel Aniţei vezérigazgató a környezetre hárított mindenféle felelőséget, kijelentetve, hogy a gyakori köd nem a füstkibocsátásoknak, hanem a dombok közt folydogáló Maros közelségének köszönhető, a kellemetlen szag pedig a közeli szeméttelepről származik.
A folyó medre azonban máshol is közel van a városhoz, hisz a Maros lényegében átszeli Vásárhelyt, a Kárpátok sétányán mégsincs mindig köd, miközben a kombinát körül alig lehet ellátni néhány méterre. Igaz, a kakasdi szeméttelep soha nem bocsátott ki kellemes illatot, de nem is bűzölgött csípős ammóniaszagtól. A számos lakossági panaszt illetőn az Azomureş vezetője továbbá azzal takarózott, hogy a kombinát már fél évszázada a város szélén működik, a környező lakóházak javarésze pedig csak az utóbbi időben épült.
A szennyezést és az esetleges bírságokat illetően Dănuţ Ştefănescu, a környezetvédelmi ügynökség főfelügyelője elmondta, hogy 2015 végéig a hatóság tehetetlenek, hisz a marosvásárhelyi kombinát 2007-ben az Európa Unió nemtetszése ellenére megkapta az ideiglenes működési engedélyt.
„Ha figyelembe vettük volna a hazai és nemzetközi szabványokat, az Azomureş működését már 2007-ben leállíthattuk volna. A gyár tulajdonosainak – akik jelentős környezetvédelmi beruházások teljesítését vállalták – sikerült kiharcolniuk egy nyolcéves türelmi időt. Amennyiben viszont a jövő év végéig nem teljesítik az uniós követelményeket, drasztikus szankciók elébe néznek” – figyelmeztetett Ştefănescu. Olimpiu Sabău-Pop önkormányzati képviselő arra volt kíváncsi, hogy majd ki fizeti az esetleges bírságokat, hisz annak idején a román kormány kezeskedett az unió előtt a vásárhelyi kombinátért.
A vegyi üzem illetékesei megígérték, hogy a 2015 végéig kapott haladék ideje alatt továbbra is igyekeznek környezetkímélő befektetéseket eszközölni. Ezzel egyidőben azonban a műtrágyamennyiség gyártását is jelentősen növelni szeretnék, ez pedig óhatatlanul további szennyezéshez vezethet.
Szabadulnának a fotógyár épületétől
Túladnának a ’80-as évek első felében épült fotógyár épületén az Azomureş svájci tulajdonosai. Viorel Aniţei vezérigazgató elmondta, hogy a hét hektáron elterülő emeletes ingatlant már felajánlották a helyi önkormányzatnak is, de bárkivel hajlandók tárgyalni, aki komolyan érdekelt a hatalmas épület megvásárlásában. Az egy évtizede csődbement fotógyár épülete jelenleg kihasználatlan, mindössze néhány őr dolgozik az Egyesülés negyedbeli ingatlanban. A gyár harminc évvel ezelőtti építésében és felszerelésében japán szakemberek segédkeztek; Ion Mihai Pacepa, a román hírszerzés egykori vezéralakja szerint azonban a létesítése ipari kémkedés eredménye volt.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
szóljon hozzá!