
Képünk illusztráció
Fotó: Salvamont/Facebook
A nyári turistaidény kezdete óta a Hargita megyei hegyimentők több mint 150 esetben avatkoztak be, hogy segítsenek a hegyi túraösvényeken bajba jutott turistákon.
2022. augusztus 08., 18:272022. augusztus 08., 18:27
2022. augusztus 08., 18:312022. augusztus 08., 18:31
A megye hegyimentő-szolgálatának vezetője, Fekete Örs az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, az esetek 80%-át az okozza, hogy a turisták nem viselnek megfelelő felszerelést, és papucsban és rövidnadrágban próbálják bejárni a hegyi ösvényeket. Példaként említette azokat a turistákat, akik autóval érkeznek a Vargyas-szoros bejáratához, és azt hiszik, hogy papucsban, vagy más, nem megfelelő lábbeliben is végigmehetnek az ösvényen; emiatt különböző baleseteket szenvednek.
„Mivel a szorosban hegyi felszerelésre van szükség, a többség megcsúszik, megüti, elvágja magát. Elég sok gondunk akad itt minden hét végén. (...) Egyesek hosszú nadrág nélkül indulnak el, ami szintén probléma, mert hiába van nyár, éjszaka hideg van” – mondta Fekete Örs.
Az elmúlt hét végén két komoly mentési akciójuk is volt a Hargita megyei hegyimentőknek. Az egyik esetben egy sziklamászót kellett lehozniuk több mint 100 méteres magasságból a Békás-szorosban, mivel eltörte a lábát, a másik esetben pedig kerékpárral egy szakadékba zuhanó kamaszt kellett kimenteni Székelyudvarhely környékén – mondta el a szolgálat vezetője.
Fekete szerint augusztusban is sokszor lesz rájuk szükség, és azt tanácsolja a hegyre induló turistáknak, hogy megfelelően szerelkezzenek fel, és vigyázzanak egymásra. Hargita megyében is előfordult ugyanis, hogy egy férfi kimerültség miatt nem tudta folytatni az útját, és a csoport, amellyel együtt volt, hátrahagyta őt, abban a hiszemben, hogy egyedül is hazatér. A férfi végül a hegyimentők segítségére szorult, ők vitték le a hegyről.
– nyomatékosította a hegyimentő. Azt tanácsolta továbbá a turistáknak, hogy érdeklődjenek a tervezett útvonal hosszáról és nehézségi fokáról, hogy ne menjenek olyan helyekre, amelyek gondot okozhatnak nekik. A hegyimentők részletes információkkal tudnak szolgálni, és arra is van lehetőség, hogy hegyi vezetőket bocsássanak a túrázók rendelkezésére – mondta.
„Szerencsére a túraösvények itt nagyon jó állapotban vannak, a legtöbb eltévedéses helyzet telefonon keresztül is megoldható. Ha tudják, hogy hol vannak, honnan jöttek és hová akarnak menni, akkor telefonon is sokat tudunk segíteni nekik. De ha fogalmuk sincs róla, akkor nehezebb...” – szögezte le a hegyimentő-szolgálat vezetője.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
szóljon hozzá!