
Fotó: Biró István
Magyari és Hantz között korábban is volt már néhány éles pengeváltás, ám a BBTE magyar tagozatának költségvetése körüli – a Krónika hasábjain és a Transindex hírportálon közölt írásokban zajló – vita helyenként személyeskedésbe fordult.
Elszámoltatnák az egyetemet
A BKB alelnöke néhány hete fogalmazta meg először: számításai szerint a BBTE magyar és német oktatási vonalai keretében anyanyelvükön tanuló egyetemi hallgatók után járó megemelt fejkvóta felhasználása nem a törvény által megszabott módon történik, vagyis nem jut el a törvényes haszonélvezőihez, a magyar és német oktatókhoz, diákokhoz. Az oktatási minisztérium ugyanis néhány éve egy magyar tagozatos, állami helyen tanuló diákért kétszer annyi pénzt fizet, mint egy román nyelven tanuló diákért. Hantz számítása becsléseken alapszik, mert – miként állítja – az egyetemi vezetők a lényeges költségvetési adatokhoz való hozzáférést több professzor és tagozatvezető kérésére sem tették lehetővé. Azzal hárították el a kérést, hogy ezek az adatok titkosak, és kívülállónak semmi köze a költségvetési sarokszámokhoz. „Mindez aligha történhet a magyar tagozat vezetőinek – Magyari Tivadar, Szamosközi István és Nagy László – tudta és hallgatólagos beleegyezése nélkül” – olvasható Hantz levelében.
„A magyar diáknak is 20 fokra van szüksége”
Első reakcióként Magyari Tivadar azzal válaszolt, hogy az egyetemen a magyar diákoknak szánt állami támogatások felhasználásáról pontos kimutatásokat vezetnek, ezt azonban kizárólag az oktatási minisztérium által elrendelt időszakos ellenőrzésekkor kötelesek bemutatni. „Egyetlen egyetemen sem hozzák nyilvánosságra az adott intézmények költségvetési sarokszámait, ha ezt egy utcáról betoppanó személy esetleg látni szeretné” – fogalmazott akkor a Krónika érdeklődésére a rektorhelyettes.
Később a Transindex hírportálon közölt levelében azt állítja: az egyetem költségvetése nem titkos, meg is jelenik az egyetem közlönyében, amely eljut az oktatókhoz. A rektorhelyettes azt azonban nem teszi hozzá, hogy a közlöny nem foglalkozik a magyar diákok kétszeres fejkvótájából származó összegek elosztásának lebontásával. A rektorhelyettes szerint habár a magyar csoportokban kevesebb hallgató van, mint a román csoportokban, a költségek ugyanazok, hiszen „ugyanannyi órát kell tartani, ugyanolyan körülmények között; a magyar oktatóknak azonos besorolásban akkora fizetést kell kapniuk, mint a román kollégáiknak, a magyar diákok olyan ösztöndíjban részesülnek, mint a román társaik, a termet nekik is húsz fokra kell fűteni akkor is, ha feleannyian vannak, mint a román társaik”. A tagozatvezető azt is megjegyzi, hogy a magyar oktatók nagy része soha nem támogatta Hantz Pétert, de amikor az oktatót elbocsátották az egyetemről, „betyárbecsületből és elvből” kiálltak mellette.
Lopnak, hazudnak?
„Van itt egy rektorhelyettes, aki hazudik” – reagál a Transindexen minderre Hantz Péter. Megfogalmazása szerint Magyari Tivadar gátlástalan hazudozásba kezd, ha önös érdekei úgy kívánják, és minden eszközzel igyekszik szabotálni a magyar tagozat önállósulási törekvéseit. Válaszként Magyari a Loptunk, aztán hazudtunk című írásában a BKB-ra utalva azt állítja: a testület kisajátította a magyar egyetem témáját, összeugrasztotta a magyar oktatókat egymással és a románok egy részével, sőt a nacionalista román oktatók malmára hajtotta a vizet, akik pedig nyomást gyakoroltak az egyetem román vezetőségére. Magyari úgy véli: a BBTE magyar oktatói úgy akarják megfogalmazni gondjaikat, követeléseiket, hogy közben nem akarják megtagadni azt, amit eddig megvalósítottak. „Ezért nem kérnek semmilyen önjelölt csoport agitációs munkájából, ami a diákok és tanárok létező tevékenységét és eredményeit vonja kétségbe” – írja. Hozzáteszi azt is, hogy 2004-ig, a „Hantz-féle csoport színrelépéséig” anélkül lehetett politizálni egyetemtémában, hogy a létező magyar oktatást lekicsinyelték volna. „Ezért fogalmaznak úgy a magyar tanárok már hónapok óta: elég volt, a BKB-ból nem kérnek, akcióit zavarkeltőnek, manipulatívnak tartják” – fogalmaz levelében a BBTE rektorhelyettese.
Hantznak már nincs ideje Magyarira
Utolsó válasz egy utolsó embernek címmel zárta legutóbb a vitát Hantz, aki méltóságán alulinak tartja hosszabb levelezésbe bocsátkozni a rektorhelyettessel, aki szerinte nem hajlandó pontos választ adni felvetéseire. Szerinte a BBTE-n tapasztalható légkör távolról sem ideális, mint amilyennek azt Magyari leírja. A magyar oktatók levelezőlistáján közölt levéllel példálózik, amely Magyari eltávolításának esélyeit is felveti. A levél az egyetemi választásokra utalva ezt tartalmazza: „Ha most engedik, hogy a csucsuják, szamosközik, vinczemáriák, nagylászlók megmaradjanak a vezetőségben, hosszú ideig lehetőséget kapnak a tájba simuló, mindennel elégedett magyar vezetők. Magyari belemerevíti a magyar felsőoktatást egy státus quóba. Ez a közös román–magyar egyetem modellje. Tehát őt nem szabad újraválasztani! Vissza kell adni a vezetést lehetőleg azoknak, akik eleve átmenetinek tekintik a jelenlegi állapotokat, akik bármikor készek a mostani gépezetet leállítani, akkor is, ha ez kockázatokkal jár.” A dokumentumon Jakab Attila aláírás szerepel.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke által említett, a Krónikához is eljuttatott levéllel kapcsolatosan a rektorhelyettes lapunknak így nyilatkozott: szerzőjét nem ismerik. Eleinte azt hitték, egyetemi munkatársukról van szó, de az alkalmazottak listáját ellenőrizve kiderült: nincs ilyen nevű kollégájuk. A magyar diákok után kapott összegekkel kapcsolatosan azt mondta: a minisztériumi támogatás csak egy része az egyetem bevételeinek, az intézménynek ugyanis saját bevételi forrásai is vannak.
Két éve felmerült, hogy karokon belül legalább papíron, tanszékekre, illetve magyar és román tagozat szintjére osszák el az oktatási minisztériumtól kapott összegeket. „Vannak azonban karok, ahol mindössze a magyar diákok létszáma után kiszámolt összeg nem lenne elegendő” – mondta Magyari. Véleménye szerint a mostani „kötekedés, zavarkeltési szándék„ öszszefüggésben áll azzal, hogy a magyar tagozat minden szintjén tisztújító választások zajlanak, és a „zavarkeltők„ a kampányból sem akarnak kimaradni.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.