
Fejlesztési koncepciót és munkatervet dolgoznak ki a romániai magyar szakképzés intézményrendszere számára, illetve képzési centrumok és szakmai hálózat kialakítását is tervezik magyarországi mintára. Ezek voltak annak a kerekasztal-beszélgetésnek a témái, amelyet szerdán tartottak a csíkszeredai megyeházán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szervezésében.
2015. május 20., 19:222015. május 20., 19:22
Amint arról már beszámoltunk, Szakképzés – Gazdaság–Társadalom címmel indult szakmai fórumsorozat a pedagógusok, a szakoktatásban érintett vállalkozók, civil szervezetek, politikusok részvételével Erdélyben, a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megbízásából a külhoni magyar szakoktatás éve program keretében.
Az első rendezvényt Sepsiszentgyörgyön tartották, a sorozat második állomása volt Csíkszereda. A kerekasztal-beszélgetést megelőzően Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke sajtótájékoztatón fejtette ki a fórum témáit.
„A fő elvárás, hogy a pontszerűen működő intézményi képzési programok országos vagy Kárpát-medencei szinten is elérhető online nyilvántartással vagy akár formális szervezeteken, szerveződéseken keresztül működjenek” – magyarázta Burus Siklódi.
Gyakorlatilag oktatási centrumok létrehozását tervezik magyarországi mintára, a Székelyföldön például a magas technológiai képzést nyújtó, felszerelt központok helyett inkább több, színes képzési skálát felmutató központok létrehozásán gondolkodnak.
„Az itteni gazdasági lehetőségeket figyelembe véve nagy hangsúlyt kellene fektetni a mezőgazdasági szakoktatás különböző területeinek fejlesztésére, a turisztikával kapcsolatos képzések fejlesztésére, de a mindennapi szakemberhiány pótlására is, hiszen maholnap nincs, aki a cipőnket megtalpalja, vagy ékszert készítsen” – mondta a szövetség elnöke.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke a témához kapcsolódóan kiemelte, ők a duális szakképzésben látják a jövőt. Mint mondta, egyre több tangazdaságot szeretnének indítani, pozitív példaként említette a Gyimesfelsőlokon működőt. Szerinte is szükség van jó szakemberekre, mesteremberekre a megyében, többek között székelykapu-faragókra is.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!