Az RMDSZ hamarosan válaszol a székelyföldi autonómiatervezetét ért kritikákra – jelentette ki hétfői aradi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, a szövetség elnöke, államfőjelöltje.
2014. október 06., 19:232014. október 06., 19:23
Kelemen Hunor arra a felvetésre reagált, hogy a közvitára bocsátott autonómiatervezetet az erdélyi magyar közéletben sokan kritizálták, ám az RMDSZ részéről még senki nem védte meg. Az RMDSZ elnöke elmondta, az észrevételek első nagy csomagjára már elkészült a válasz, amely a napokban meg fog jelenni a magyar sajtóban. „Ha valaki azt hitte, hogy nyilvános pofozkodás következik, azt ki kell ábrándítanom” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Azt is megemlítette, hibának tartaná, ha Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökjelöltjével kellene vitáznia a választási kampányban. „Az lenne a legnagyobb hiba, ha a magyar jelöltek egymással vitatkoznának. Nekem a román társadalommal van vitám. Nem szeretném a magyar–magyar vitára használni a választási kampányt” – válaszolta az MTI kérdésére az RMDSZ államfőjelöltje.
Újságírói kérdésre elmondta, nem lehet az RMDSZ radikalizálódásának tekinteni, hogy közvitára bocsátotta a székelyföldi autonómiatervezetét. Hozzátette, 1993 óta szerepel a szövetség programjában a Székelyföld területi autonómiájának a célja. Azáltal, hogy ezt most törvénytervezet formájában is megfogalmazta, legfeljebb őszintébb lett a szövetség.
Azt is megjegyezte, mindig mások mondták, hogy Romániában példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést. Egy ilyen megállapítás szerinte csak akkor lehet hiteles, ha maguk a kisebbség képviselői jelentik ezt ki. Megjegyezte, a romániai magyar közösség képviselői soha nem találták kielégítőnek a közösség számára biztosított jogokat.
Hétfőn egyébként Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hevesen bírálta a szövetség által kidolgozott statútumot: az európai parlamenti képviselő szerint az RMDSZ által közvitára terjesztett székelyföldi autonómiatervezet ebben a formájában vállalhatatlan.
Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján leszögezte: az RMDSZ-nek azzal kellett volna kezdenie – „mintegy preambulumként” –, hogy elnézést kér az erdélyi magyarságtól, amiért csak most dolgozott ki autonómiatervezetet.
Az EP-képviselő szerint a szövetség botrányosan elkésett ezzel a gesztussal, ráadásul a statútum olyan gyenge produktum, mintha csak szemfényvesztés lenne a célja, s csak azért álltak elő vele most, az elnökválasztás kampányában Kelemen Hunorék, mert valamit fel kellett mutatni a választóknak.
„Szégyen, hogy erre 25 évig kellett várni. Meg kellene magyarázniuk, hogy eddig miért nem tették meg. Most már nem volt mit tenniük, mert erodálódott az RMDSZ politikai arca, és az autonómiáról szól a közvélemény. Nem tudták kihagyni, megkerülni a témát, mert az erdélyi magyar politika polgári oldala nyomást gyakorolt rájuk. De ez egy gyenge tervezet, amely Victor Ponta miniszterelnök szája íze szerint készült, valószínűleg összekacsintottak a román miniszterelnökkel, hogy ha az RMDSZ csinálja, akkor nem lesz gond. Az RMDSZ ebből még 10 évig megél, ha hagyjuk” – fogalmazott Tőkés László.
Hozzátette, egyetért a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) abban, miszerint az RMDSZ autonómiatervezete nem is a Székelyföldre vonatkozik, „köszönő viszonyban sincs” a tényleges magyar közösségi önkormányzással, sőt még törvénytervezetnek sem minősíthető, csupán egy „ötlethalmaz”, amely ily módon vállalhatatlan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!