
November 20-án bocsátja közvitára a környezetvédelmi minisztérium azt a javaslatcsomagot, amely a településeken garázdálkodó medvék által okozott egyre súlyosbodó helyzetre kíván megoldást nyújtani.
2014. november 02., 19:302014. november 02., 19:30
Korodi Attila tárcavezető (képünkön), Anne Jugănaru államtitkár, valamint a tervezetet kidolgozó szakértőcsoport ugyanakkor november 24. és december 4. között az ország tizenhét megyéjében tart konzultációt, amelyen a helyi és megyei önkormányzatok képviselői, a vadászati hatóságok ügyvezetői, valamint civil szervezetek, egyetemek képviselői, illetve más szakemberek vesznek részt.
„Célunk, hogy vitapartnereinkkel közösen úgy módosítsuk a dokumentumot, hogy a közvita végén olyan akciótervvel térjünk vissza Bukarestbe, amely a gyakorlatban való alkalmazhatóságot és az eredményességet is garantálja. A közvitára bocsátandó javaslatcsomag a szakértők több hónapos munkájának eredménye. Az elkészült dokumentum olyan konkrét javaslatokat tartalmaz, amelyeket szeretnénk megvitatni főként azokban a régiókban, amelyek az elszaporodott medvepopuláció miatt különösen sebezhetőek” – fogalmazott Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.
A hivatalos becslések szerint egyébként Romániában 5630 és 6380 között van a medvék létszáma, a szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az illetékes hatóságok által használt medveszámlálási módszer igencsak pontatlan, ezért tulajdonképpen nem is lehet tudni, pontosan mekkora populáció él az országban.
A Kovászna megyei önkormányzat eközben arról számolt be, hogy a szaktárca október végéig kifizette azt a közel 190 ezer lej összértékű kártérítést, amelyet 71 háromszéki gazda igényelt. A gazdák a nagyvadak – medve és farkas – által a mezőgazdasági terményben, valamint a háziállat-állományban okozott károkért kapnak anyagi kárpótlást az elmúlt évekre visszamenőleg is. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke rámutatott: Háromszéken az utóbbi években elszaporodtak a nagyvadak, különösen a medvék és a vaddisznók, de a farkasok is.
„Ritka az a település, ahol hetente vagy naponta nem jelenik meg egy-egy vadállat a portákon vagy akár a falu határában. Sajnos amennyiben az érintettek nem jelzik az illetékes szerveknek a nagyvadak által okozott károkat, akkor nem részesülnek támogatásban” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor. A tanácselnök ezért arra biztatta a kárvallottakat, hogy ne ódzkodjanak a bürokratikus ügyintézéstől, tegyenek panaszt, és nyújtsanak be kérelmet, mert ha a folyó évben nem is, de a következő esztendőben kifizeti a kártérítést a szaktárca.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!