Hadat üzentek a hazugságnak

Elsősorban a magyarországi kérdésekre összpontosított Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében. Mint megemlítette, az már tusványosi hagyománynak számít, hogy kiemelt figyelem irányul a legrosszabb helyzetben lévő nemzetrészekre. „Jelenleg pedig Magyarország van a legnagyobb bajban, és mi is a nemzet részei vagyunk” – derítette mosolyra hallgatóságát a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke.

Miért vesztette el
a Fidesz a választást?
Orbán Viktor szerint pártja azért veszítette el a tavaszi parlamenti választásokat, mert a Gyurcsány-kormány sikeresen titkolta el a megelőző évek katasztrofális kormányzásának tényét és következményeit. A Fidesz nem volt elég erős és szervezett ahhoz, hogy felfedje az igazságot. Arra is utalt, hogy a magyar társadalomban annyira megingott a politikai osztályba vetett bizalom, hogy az emberek már csak abban hisznek, amit tapasztalnak. Ezzel magyarázható, hogy hamisnak érezték a Fidesz vészjelzéseit, úgy tekintették, nem lehet nagy baj, ha a kormány a választási kampányban szétoszthatott 300 milliárd forintot.
„A posztkommunista magyar baloldalnak eddig mindig sikerült a másik félre hárítania sikertelenségének a következményeit és az azzal járó felelősséget. Azzal, hogy megnyerték a választásokat, ez a lehetőség megszűnt. Ezzel pedig egy új fejezet kezdődik a magyar politikában” – jelentette ki.
Kiáltvánnyal a hazugság ellen
A mintegy ezerfős tusnádfürdői hallgatóságnak Németh Zsolt olvasta fel a Jó reggelt, Magyarország! című kiáltványt, amellyel a politikai hazugság elutasítására szólítanak fel a Fidesz vezetői. „2006-ban Magyarországon a rendszerváltoztatás óta először történt szervezett és nyílt politikai hazugság” – áll a dokumentumban. A kiáltvány felszólítja mindazokat, akik szabad országban akarnak élni, hogy tegyenek a politikai hazugságok és az emberek igazságtalan megsarcolása ellen, ne engedjék, hogy megfosszák őket a döntés szabadságától, ne engedjék, hogy velük fizettessék meg a politikai hazugságok árát. A hazugság kérdésére Orbán Viktor is kitért előadásában. Úgy vélte, a választásokon a baloldal szavazói tulajdonképpen szerződést kötöttek a hatalomra segített pártokkal. Ezek azonban ahelyett, hogy a kampány idején ígért északi irányba haladnának, délnek indultak el. Ezzel Orbán értelmezése szerint felmondták a választókkal kötött szerződést, és csak idő kérdése, hogy mikor teszik ugyanezt a becsapott választók is. A Fidesz elnöke valószínűsítette, hogy ez az év végén, a jövő évi költségvetési törvény parlamenti vitájakor történik meg. Ekkor derül ugyanis ki, hogy a gazdasági megszorító intézkedések átgondolatlanságuk miatt nem vezetnek eredményre, és ezeket újabb megszorítások követik. Orbán Viktor úgy vélte, a Fideszre ilyen körülmények között az a történelmi feladat hárul, hogy megakadályozza az emberek beletörődését, visszaadja a tisztességes politizálásba vetett hitet. Emellett jeleznie kell, hogy a helyén van, és képes a kormányzásra. Az ötlet Tőkés Lászlónak is megtetszett, és az erdélyi politikai helyzetre alkalmazott, hasonló kiáltványszöveget olvasott fel a tusványosi résztvevőknek.

Fertőzött nemzetpolitika
Amint Orbán Viktor megemlítette, a hazugságok a nemzetpolitikát is képesek megmérgezni. Példaként a Magyar Szocialista Párt által meglebegtetett 23 millió román munkavállaló rémképét említette. A jelenlegi magyar miniszterelnök interjúkötetéből felolvasott idézet szerint az ötlet az akkor még tanácsadóként működő Gyurcsány Ferenctől származott, és kitalálójának sokat kellett küzdenie, míg Kovács László akkori pártelnökkel is sikerült elfogadtatnia.
A Fidesz elnöke úgy vélte, lehet vitatkozni arról, hogy jól működött-e a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), de nem szabad úgy felszámolni ezeket, hogy mögöttük parlagon marad a nemzetpolitika területe.
A magyar külpolitikának meglátása szerint az lenne a célja, hogy a történetileg, kulturálisan és lelkileg összetartozó egységes magyar nemzeti közösség különböző államokban lévő részeit ismét egyesíteni tudja. Ebben a megvilágításban pedig a határon túliak nem elvesznek Magyarország erejéből, hanem hozzáadnak. „Mi nem támogatjuk a határon túli magyarokat, hanem beruházunk a magyar nemzetpolitika jövőjébe” – magyarázta az elnök. Szerinte a magyar gazdaságot is arra kell ösztönözni, hogy a Kárpát-medencét egységes gazdasági térségnek tekintse. Úgy vélte, a nemzetrészek együttműködését az autonómiákon keresztül lehet a leghatékonyabban megvalósítani, és nem szabad elfogadni azt, hogy Európa kettős mércét alkalmazzon az autonómia megítélésében. A határon túli magyar közösségeket – összegzése szerint – ma az etnikai arányok megváltoztatására irányuló államhatalmi törekvések, a magyar területek adminisztratív feldarabolása, a meg-megújuló megfélemlítési hullámok, az igazságszolgáltatás részrehajló működése, a magyar oktatási intézmények hátrányos megkülönböztetése, a hátrányos gazdasági megkülönböztetés fenyegetik. Ezen ügyekben pedig a magyar államnak kötelessége, hogy szót emeljen.
Orbán Viktor diszkriminációnak tekintette, hogy a Nyugaton élő magyarok megkaphatták a magyar állampolgárságot, a Kárpát-medencei határon túliaknak viszont nem jár állampolgárság. Kijelentette, ezt a diszkriminációt fel kell számolni. Szavainak a déli harangszó biztosított történelmi hátteret, mely Hunyadi János nándorfehérvári diadalának a 550. évfordulóján fél óráig tartott valamennyi erdélyi templomban.


Orbáni aranyköpések
Az állampolgárok ügyeit intéző köztisztviselő ha nem ért egyet saját leépítésével, a dübörgő gazdaság vonatán ülő potyautassá válhat.
Azt ajánlom, senki se kezdjen vállalkozásba augusztus 29-én. Gondoljanak csak bele: akkor esett el Nándorfehérvár, akkor volt Mohács, s ezen a napon vonult be a török Budára.
Nem mindenki szakács, aki nagy késsel jár.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott a politikai hazugságuk értékeléseként: az igazság nem minden elemét bontottuk ki.