Közel száz gyermek befogadására alkalmas az új zilahi oktatási intézmény
Fotó: Rostás Szabolcs
Korszerű, a magyar állam támogatásával felépült óvodát és bölcsődét avattak vasárnap Zilahon, a helyi baptista gyülekezet által működtetett oktatási intézmény a szükséges hatósági engedélyek beszerzése után fogadja majd a gyerekeket. Nagy Ferenc baptista lelkész lapunknak elmondta, tanintézetükben keresztyén értékek szerint nevelik a gyermekeket, akik a kijelölt tananyag mellett megtanulnak imádkozni, szépen, udvariasan beszélni, viselkedni.
2020. szeptember 13., 13:162020. szeptember 13., 13:16
„Az óvoda belépő ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a magyar intézményrendszert, nemzeti megmaradásunknak is az egyik záloga” – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a zilahi Dávid Keresztyén Óvoda átadási ünnepségén. A közel száz gyermek befogadására alkalmas oktatási intézmény felavatásán a magyar kormány illetékese úgy fogalmazott,
„Célunk a keresztény szellemű oktatás és a magyar nemzeti érzelem megerősítése. Ez a gondolat vezérelte a magyar kormányt is, amikor 2010-ben új nemzetpolitikát hirdetett, Kárpát-medencei óvodafejlesztési programunk lehetőség arra, hogy 68 ezer óvodás korú gyermek magyar nyelvű óvodába járjon” – jelentette ki a szilágysági megyeszékhelyen Potápi Árpád.
Potápi Árpád János: célunk a keresztény szellemű oktatás és a magyar nemzeti érzelem megerősítése
Fotó: Rostás Szabolcs
Az államtitkár szólt a kulturális és oktatási intézmények megőrzésének fontosságáról is, hozzátéve: ezek az intézmények nem fenntarthatóak a politikai rendszer nélkül.
Az avatóünnepségen Nagy Ferenc lelkipásztor elmondta, a zilahi baptista gyülekezet tagjai úgy tapasztalták meg, miként épül meg az intézmény, ahogy Isten teremtette hat napon át a földet. Méltatták a magyar kormány támogatásából felépült óvodát a térség RMDSZ-es elöljárói, Kovács Irénke oktatásügyi államtitkár, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ugyanakkor a nemzeti szolidaritást emelte ki beszédében. A politikus úgy vélte,
„Egy iskola, egy óvoda, egy egyetem csak a keret, az már rajtunk múlik, hogy milyen értékek, kutúra, szellemiség fogja élettel megtölteni ezeket az intézményeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy akik ezekben az intézményekben tanultak, erős magyar és keresztény emberek lesznek, és azokat az értékeket viszik tovább, amelyek megtartották, megtartják ezt a közösséget” – állapította meg Kelemen Hunor.
Fotó: Rostás Szabolcs
A magyar állam Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében, 300 millió forintos támogatással felépített zilahi óvoda és bölcsőde épülete egyébként Kós Károly építészeti stílusának jegyeit hordozza magán, de a modern kor követelményeinek is megfelel. Tervezője az avatóünnepségen elmondta, korszerű energia-visszanyerő szellőztetési rendszerrel látták el. A vasárnapi eseményen a szónokokon kívül szót kaptak az intézmény leendő lakói is, a kicsik ének- és csengettyűszóval járultak hozzá az ünnepi hangulathoz.
A zilahi baptista gyülekezeten belül közel 30 évvel ezelőtt, mindjárt az 1989-es rendszerváltás után született meg a gondolat (vagy a „látás”, ahogy a megújulási mozgalom tagjai hangoztatják), hogy óvodát szeretnének működtetni. Először gyermekek felvigyázásával kezdték, majd egyre komolyabb munkát fektettek a terv megvalósításába, és képzett óvónőket alkalmaztak. A Dávid Keresztyén Óvodát 2013-ban akkreditálták, de a működtetéséhez szükséges anyagi terheket még ezután is teljes egészében a gyülekezet hordozta, az oktatási intézmény 2016 áprilisától részesül normatív támogatásban a román államtól.
Fotó: Rostás Szabolcs
Két évvel ezelőtt a magyar kormány finanszírozásával és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. lebonyolításával pályázatot nyertek a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében, tavaly júniusban pedig elhelyezték az új óvoda és bölcsőde alapkövét a Zilahi Baptista Imaház szomszédságában. Az azóta felépült kétszintes, 450 négyzetméter alapterületű ingatlanban összesen 968 négyzetméter hasznos felület áll majd a gyerekek rendelkezésére. Az épület három teremmel rendelkezik az óvoda, valamint egy dupla teremmel a bölcsőde számára.
– nyilatkozta a Krónikának Nagy Ferenc zilahi baptista lelkipásztor. Megtudtuk, hétfőn még nem tudják az új ingatlanban kezdeni a tanévet, mert szükségük van különböző működési engedélyek beszerzésére, amit csak az épületátadás után lehet igényelni. Egyelőre a régi óvodában fogadják a kicsiket, de amint megkapják a hatósági jóváhagyásokat, átköltöznek az új épületbe.
Fotó: Rostás Szabolcs
Jelenleg két, egyenként 25 fős óvodás csoport működik a Dávid Keresztyén Óvodában, egy rövid és egy hosszú programmal, ugyanakkor jövőre szeretnének még egy óvodai csoportot beindítani, az épület kapacitása ugyanis összesen 93 gyermek befogadására alkalmas. Nagy Ferenc lelkész elmondta, a bölcsőde új kihívást jelent számukra, a kisdedóvó a zilahi polgármesteri hivatal támogatásával, a Voinicel bölcsőde magyar tagozatos csoportjaként működik a 2020-2021-es tanévben. Kérdésünkre a zilahi baptista gyülekezet lelkésze közölte, a gyerekek többnyire zilahiak, de érkeznek néhányan a környező településekről is. „Nyitottak vagyunk nemcsak magyar, de a román anyanyelvű gyermekek fogadására is, amire már sok pozitív példa volt” – mutatott rá Nagy Ferenc.
Fotó: Rostás Szabolcs
Megkérdeztük a lelkészt, miben más a magán-, felekezeti intézményként működő Dávid Keresztyén Óvoda szellemisége a többi tanintézetéhez képest. Kifejtette, tanintézetük magánóvodaként azzal a kiváltsággal rendelkezik, hogy szabadon gyakorolhatja a Bibliába vetett hitét és meggyőződését.
Ünnepekkor az óvodások műsora gyakran összefonódik a gyülekezeti istentiszteletekkel, ami öröm úgy a gyermekek, mint a gyülekezet tagjai számára is. Az óvodát továbbra is non-profit jelleggel szeretnénk működtetni azért, mert számunkra a krisztusi élet továbbadása megfizethetetlen kincs” – hangsúlyozta lapunknak Nagy Ferenc zilahi baptista lelkipásztor. Az 56 ezer lelkes, 15 százalékban magyarok lakta Zilahon egyébként a lakosság 1,72 százaléka vallotta magát baptistának a 2011-es népszámláláson.
Fotó: Rostás Szabolcs
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!