Közel száz gyermek befogadására alkalmas az új zilahi oktatási intézmény
Fotó: Rostás Szabolcs
Korszerű, a magyar állam támogatásával felépült óvodát és bölcsődét avattak vasárnap Zilahon, a helyi baptista gyülekezet által működtetett oktatási intézmény a szükséges hatósági engedélyek beszerzése után fogadja majd a gyerekeket. Nagy Ferenc baptista lelkész lapunknak elmondta, tanintézetükben keresztyén értékek szerint nevelik a gyermekeket, akik a kijelölt tananyag mellett megtanulnak imádkozni, szépen, udvariasan beszélni, viselkedni.
2020. szeptember 13., 13:162020. szeptember 13., 13:16
„Az óvoda belépő ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a magyar intézményrendszert, nemzeti megmaradásunknak is az egyik záloga” – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a zilahi Dávid Keresztyén Óvoda átadási ünnepségén. A közel száz gyermek befogadására alkalmas oktatási intézmény felavatásán a magyar kormány illetékese úgy fogalmazott,
„Célunk a keresztény szellemű oktatás és a magyar nemzeti érzelem megerősítése. Ez a gondolat vezérelte a magyar kormányt is, amikor 2010-ben új nemzetpolitikát hirdetett, Kárpát-medencei óvodafejlesztési programunk lehetőség arra, hogy 68 ezer óvodás korú gyermek magyar nyelvű óvodába járjon” – jelentette ki a szilágysági megyeszékhelyen Potápi Árpád.
Potápi Árpád János: célunk a keresztény szellemű oktatás és a magyar nemzeti érzelem megerősítése
Fotó: Rostás Szabolcs
Az államtitkár szólt a kulturális és oktatási intézmények megőrzésének fontosságáról is, hozzátéve: ezek az intézmények nem fenntarthatóak a politikai rendszer nélkül.
Az avatóünnepségen Nagy Ferenc lelkipásztor elmondta, a zilahi baptista gyülekezet tagjai úgy tapasztalták meg, miként épül meg az intézmény, ahogy Isten teremtette hat napon át a földet. Méltatták a magyar kormány támogatásából felépült óvodát a térség RMDSZ-es elöljárói, Kovács Irénke oktatásügyi államtitkár, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ugyanakkor a nemzeti szolidaritást emelte ki beszédében. A politikus úgy vélte,
„Egy iskola, egy óvoda, egy egyetem csak a keret, az már rajtunk múlik, hogy milyen értékek, kutúra, szellemiség fogja élettel megtölteni ezeket az intézményeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy akik ezekben az intézményekben tanultak, erős magyar és keresztény emberek lesznek, és azokat az értékeket viszik tovább, amelyek megtartották, megtartják ezt a közösséget” – állapította meg Kelemen Hunor.
Fotó: Rostás Szabolcs
A magyar állam Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében, 300 millió forintos támogatással felépített zilahi óvoda és bölcsőde épülete egyébként Kós Károly építészeti stílusának jegyeit hordozza magán, de a modern kor követelményeinek is megfelel. Tervezője az avatóünnepségen elmondta, korszerű energia-visszanyerő szellőztetési rendszerrel látták el. A vasárnapi eseményen a szónokokon kívül szót kaptak az intézmény leendő lakói is, a kicsik ének- és csengettyűszóval járultak hozzá az ünnepi hangulathoz.
A zilahi baptista gyülekezeten belül közel 30 évvel ezelőtt, mindjárt az 1989-es rendszerváltás után született meg a gondolat (vagy a „látás”, ahogy a megújulási mozgalom tagjai hangoztatják), hogy óvodát szeretnének működtetni. Először gyermekek felvigyázásával kezdték, majd egyre komolyabb munkát fektettek a terv megvalósításába, és képzett óvónőket alkalmaztak. A Dávid Keresztyén Óvodát 2013-ban akkreditálták, de a működtetéséhez szükséges anyagi terheket még ezután is teljes egészében a gyülekezet hordozta, az oktatási intézmény 2016 áprilisától részesül normatív támogatásban a román államtól.
Fotó: Rostás Szabolcs
Két évvel ezelőtt a magyar kormány finanszírozásával és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. lebonyolításával pályázatot nyertek a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében, tavaly júniusban pedig elhelyezték az új óvoda és bölcsőde alapkövét a Zilahi Baptista Imaház szomszédságában. Az azóta felépült kétszintes, 450 négyzetméter alapterületű ingatlanban összesen 968 négyzetméter hasznos felület áll majd a gyerekek rendelkezésére. Az épület három teremmel rendelkezik az óvoda, valamint egy dupla teremmel a bölcsőde számára.
– nyilatkozta a Krónikának Nagy Ferenc zilahi baptista lelkipásztor. Megtudtuk, hétfőn még nem tudják az új ingatlanban kezdeni a tanévet, mert szükségük van különböző működési engedélyek beszerzésére, amit csak az épületátadás után lehet igényelni. Egyelőre a régi óvodában fogadják a kicsiket, de amint megkapják a hatósági jóváhagyásokat, átköltöznek az új épületbe.
Fotó: Rostás Szabolcs
Jelenleg két, egyenként 25 fős óvodás csoport működik a Dávid Keresztyén Óvodában, egy rövid és egy hosszú programmal, ugyanakkor jövőre szeretnének még egy óvodai csoportot beindítani, az épület kapacitása ugyanis összesen 93 gyermek befogadására alkalmas. Nagy Ferenc lelkész elmondta, a bölcsőde új kihívást jelent számukra, a kisdedóvó a zilahi polgármesteri hivatal támogatásával, a Voinicel bölcsőde magyar tagozatos csoportjaként működik a 2020-2021-es tanévben. Kérdésünkre a zilahi baptista gyülekezet lelkésze közölte, a gyerekek többnyire zilahiak, de érkeznek néhányan a környező településekről is. „Nyitottak vagyunk nemcsak magyar, de a román anyanyelvű gyermekek fogadására is, amire már sok pozitív példa volt” – mutatott rá Nagy Ferenc.
Fotó: Rostás Szabolcs
Megkérdeztük a lelkészt, miben más a magán-, felekezeti intézményként működő Dávid Keresztyén Óvoda szellemisége a többi tanintézetéhez képest. Kifejtette, tanintézetük magánóvodaként azzal a kiváltsággal rendelkezik, hogy szabadon gyakorolhatja a Bibliába vetett hitét és meggyőződését.
Ünnepekkor az óvodások műsora gyakran összefonódik a gyülekezeti istentiszteletekkel, ami öröm úgy a gyermekek, mint a gyülekezet tagjai számára is. Az óvodát továbbra is non-profit jelleggel szeretnénk működtetni azért, mert számunkra a krisztusi élet továbbadása megfizethetetlen kincs” – hangsúlyozta lapunknak Nagy Ferenc zilahi baptista lelkipásztor. Az 56 ezer lelkes, 15 százalékban magyarok lakta Zilahon egyébként a lakosság 1,72 százaléka vallotta magát baptistának a 2011-es népszámláláson.
Fotó: Rostás Szabolcs
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!