Ha magyarok vagyunk, miért nem beszélünk magyarul? – vitát nyitnak az anyanyelvhasználatról

A román közegre nem tér ki, csak arról szól, hogy mi, magyarok mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a magyar nyelv nyilvános használatának ügyét előrébb vigyük.

Kolozsvár lehetne a normalitás példája

Azon túl, hogy a második legnagyobb erdélyi magyar közösséggel rendelkezik,

Ezért is fontos, hogy egy normális képet lássanak a többnyelvűség, anyanyelvhasználat terén. Azonban előfordul, hogy az erdélyi magyarság akkor is lemond anyanyelvének használatáról, amikor a román fél nem tiltja. Holott ha maximálisan kihasználná a lehetőségeket, az a magyar nyelv társadalmi felértékelődéséhez vezetne. Ebben pedig az olyan szimbolikus gesztusok is számítanak, mint a közszereplők magyar nyelvű nyilvános felszólásai.

továbbá mindazokat a jogi személyeket, melyek a magyar közösségnek köszönhetik fennállásukat. „Ide sorolható például a Kolozsvári Magyar Opera vagy az RMDSZ, amely nem létezne, ha nem lenne magyar közösség” – állapította meg Bethlendi. Így minden ott dolgozó magyar vezetőnek, alkalmazottnak morális felelőssége használni anyanyelvét, és számon is kérhető rajta.

hiszen korábban szenátusi határozat született ugyan a román, magyar és német nyelv egyenrangú használatáról, de csak a magyar tagozat által is használt termeken szerepel magyar felirat.

Hol a magyar felirat a magyar tulajdonon?

Bethlendi András szerint

A szolgáltatóiparban dolgozó magyar cégtulajdonosok, civil szervezetek, magyar médiaorgánumok szintén felelősségre vonhatók, de finanszírozóként a Communitas Alapítvány és a magyar kormány is számon kérhető, hisz úgy támogatnak rendezvényeket, hogy nem követelik meg a magyar nyelv használatát. A magyar közösség tagjainak szintén megvan a felelőssége az anyanyelvhasználatban, ráadásul ők azok, akik ezt számon kérhetik vezetőiken.

Magyar cégbe magyar munkaerőt?

Az egészestés előadássorozat első felszólalójaként Csata Zsombor szociológus, a BBTE oktatója arról beszélt, hogy a gazdasági élet szereplőit mennyire befolyásolja a nyelv, az etnicitás. A szakember

Ennek akár negatív anyagi vonzata is lehet, ugyanis felmérések bizonyítják, hogy minél több a magyar alkalmazott egy cégnél, minél homogénebb a magyar közeg, annál alacsonyabbak a bérek. „A magyaroknak a munkahelyen betöltött aránya negatív hatást gyakorol a jövedelmekre” – vonta le a következtetést Csata Zsombor, aki szerint a különbség 300-400 lej is lehet.

A románok ellenben nehezen tolerálják, ha kollégáik „magyarul átüvöltenek a fejük felett”, zavarja őket, ha a kávé mellett magyarul zajlik a diskurálás. Nem szívesen jön román alkalmazott olyan környezetbe, ahol csak magyarok dolgoznak – ismertette a 400 alkalmazott megkérdezésén alapuló kutatás újabb következtetését a szociológus.

Vegyesházasság és örökös tolmácsszerep

Csata Zsombor szerint az etnocentrizmus a gazdasági tranzakciók terén is érvényesül, a székelyföldi termelők például alig hirdetnek románul, nem szánják portékájukat külső piacra, holott ott drágábban eladhatnák. Márpedig

A kétnyelvűségnek a magyar cégek esetében is elvárásnak kellene lennie, a jogvédő szervezetek pedig a románokat tehetnék érzékenyebbé a problémára. A két közösség között a vegyesházasságból származók töltik be a hídszerepet, akik önkéntelenül felvállalták az örökös tolmácsolást. „Ahelyett, hogy ezt megbecsülnénk, elítéljük, asszimilációval vádoljuk őket, holott hasznos társadalmi integrátorok” – mutatott rá a kolozsvári szociológus.

Letenyei László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a magyar–szlovák határ menti turisztikai üzletek nyelvi tájképzése kapcsán arról beszélt, hogy a többnyelvűség jót tesz az üzletnek. Az est zárásaként kolozsvári magyar cégek képviselői számoltak be arról, miként érvényesül a többnyelvűség vállalkozásaikban.