Csata Zsombor a K+ közösségi térben tartott előadást
Fotó: Bethlendi Tamás
Az erdélyi magyar közösségen is múlik a magyar nyelv nyilvános használata – mondja ki az anyanyelvhasználat tárgyában született vitairat. Az YZ Intézet és az Igen, tessék! Egyesület vitát kezdeményez a témában és elköteleződésre szólítja mindazokat a társadalmi szereplőket, akiknek morális felelősségük van e téren.
2019. november 14., 17:582019. november 14., 17:58
2019. november 14., 18:212019. november 14., 18:21
Mennyire másként nézne ki Kolozsvár belvárosa, ha például a magyar történelmi egyházak megkövetelnék bérlőiktől – hiszen megtehetnék –, hogy többnyelvű feliratokat használjanak. Sokszor nem a román többségen, hanem a magyar közösségen múlik a magyar nyelv nyilvános használata – hívta fel a figyelmet Bethlendi András kisebbségjogász az anyanyelvhasználati vitairat kolozsvári bemutatóján.
A Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről című dokumentumot a Többnyelvű Kolozsvár. A gazdasági anyanyelvhasználat ára című előadássorozat keretében ismertették, melyet szerdán, A magyar nyelv napján szervezett a Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Igen, tessék! Egyesület. Talpas Botond felvezetőjében elmondta:
A román közegre nem tér ki, csak arról szól, hogy mi, magyarok mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a magyar nyelv nyilvános használatának ügyét előrébb vigyük.
Azon túl, hogy a második legnagyobb erdélyi magyar közösséggel rendelkezik,
Ezért is fontos, hogy egy normális képet lássanak a többnyelvűség, anyanyelvhasználat terén. Azonban előfordul, hogy az erdélyi magyarság akkor is lemond anyanyelvének használatáról, amikor a román fél nem tiltja. Holott ha maximálisan kihasználná a lehetőségeket, az a magyar nyelv társadalmi felértékelődéséhez vezetne. Ebben pedig az olyan szimbolikus gesztusok is számítanak, mint a közszereplők magyar nyelvű nyilvános felszólásai.
továbbá mindazokat a jogi személyeket, melyek a magyar közösségnek köszönhetik fennállásukat. „Ide sorolható például a Kolozsvári Magyar Opera vagy az RMDSZ, amely nem létezne, ha nem lenne magyar közösség” – állapította meg Bethlendi. Így minden ott dolgozó magyar vezetőnek, alkalmazottnak morális felelőssége használni anyanyelvét, és számon is kérhető rajta.
Talpas Botond szerint minden szereplőhöz eljuttatják a vitairatot
Fotó: Bethlendi Tamás
Akárcsak a megyei és helyi önkormányzatok, az ezeknek alárendelt intézmények, a magyar intézmények vezetőin és dolgozóin.
hiszen korábban szenátusi határozat született ugyan a román, magyar és német nyelv egyenrangú használatáról, de csak a magyar tagozat által is használt termeken szerepel magyar felirat.
Bethlendi András szerint
A szolgáltatóiparban dolgozó magyar cégtulajdonosok, civil szervezetek, magyar médiaorgánumok szintén felelősségre vonhatók, de finanszírozóként a Communitas Alapítvány és a magyar kormány is számon kérhető, hisz úgy támogatnak rendezvényeket, hogy nem követelik meg a magyar nyelv használatát. A magyar közösség tagjainak szintén megvan a felelőssége az anyanyelvhasználatban, ráadásul ők azok, akik ezt számon kérhetik vezetőiken.
Bethlendi András a közönség körében
Fotó: Bethlendi Tamás
A címzetteknek vállalások formájában (a Nyelvi Chartához hasonló rendszerben) el kellene kötelezniük magukat, hogy mivel tudnak hozzájárulni a magyar nyelv nyilvános használatának előremozdításához. A kezdeményezők felügyelnék is ezt, a monitoring bizottságba kolozsvári, erdélyi és magyarországi szakembereket is meghívnának.
Az egészestés előadássorozat első felszólalójaként Csata Zsombor szociológus, a BBTE oktatója arról beszélt, hogy a gazdasági élet szereplőit mennyire befolyásolja a nyelv, az etnicitás. A szakember
Ennek akár negatív anyagi vonzata is lehet, ugyanis felmérések bizonyítják, hogy minél több a magyar alkalmazott egy cégnél, minél homogénebb a magyar közeg, annál alacsonyabbak a bérek. „A magyaroknak a munkahelyen betöltött aránya negatív hatást gyakorol a jövedelmekre” – vonta le a következtetést Csata Zsombor, aki szerint a különbség 300-400 lej is lehet.
Csata Zsombor tovább fejlesztené kutatását
Fotó: Bethlendi Tamás
A románok ellenben nehezen tolerálják, ha kollégáik „magyarul átüvöltenek a fejük felett”, zavarja őket, ha a kávé mellett magyarul zajlik a diskurálás. Nem szívesen jön román alkalmazott olyan környezetbe, ahol csak magyarok dolgoznak – ismertette a 400 alkalmazott megkérdezésén alapuló kutatás újabb következtetését a szociológus.
Csata Zsombor szerint az etnocentrizmus a gazdasági tranzakciók terén is érvényesül, a székelyföldi termelők például alig hirdetnek románul, nem szánják portékájukat külső piacra, holott ott drágábban eladhatnák. Márpedig
A kétnyelvűségnek a magyar cégek esetében is elvárásnak kellene lennie, a jogvédő szervezetek pedig a románokat tehetnék érzékenyebbé a problémára. A két közösség között a vegyesházasságból származók töltik be a hídszerepet, akik önkéntelenül felvállalták az örökös tolmácsolást. „Ahelyett, hogy ezt megbecsülnénk, elítéljük, asszimilációval vádoljuk őket, holott hasznos társadalmi integrátorok” – mutatott rá a kolozsvári szociológus.
Letenyei László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a magyar–szlovák határ menti turisztikai üzletek nyelvi tájképzése kapcsán arról beszélt, hogy a többnyelvűség jót tesz az üzletnek. Az est zárásaként kolozsvári magyar cégek képviselői számoltak be arról, miként érvényesül a többnyelvűség vállalkozásaikban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás