Ha fizetni kell, „beteget jelent” az állam – Munkaadónak, alkalmazottnak egyaránt előnyös lenne kompenzációs rendszer bevezetése

– nehezményezi a hatályos jogszabály következményeit Kolcsár.

Mint mondta, ismer olyan vállalkozót is, akinek az állam – a saját magának nyitott kiskapu által – több mint egy éve tetemes összeggel tartozik. A honatya azt szeretné, hogy a jogszabályváltoztatás révén a cégek mindaddig ne utalják az államkasszába az alkalmazottaik bére után számított egészségbiztosítást, amíg a biztosító tartozása nem kompenzálódik.

Munkáltatónak,
munkavállalónak egyaránt jó

A Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége (SVESZ) nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló szemszögéből is üdvözlendőnek nevezte a kezdeményezést. A főként vállalat-tulajdonosokat és vezetőket tömörítő civil szervezet új ügyvezetője, Szathmáry Zsuzsánna egyrészt logikusnak tartja, hogy az állam ne tartozzon fél évekig vagy évekig egy-egy cégnek. Másrészt

„Ezzel együtt az alkalmazottak számára is jót hozhat egy ilyen jellegű törvénymódosítás, mert akkor a cégtulajdonosok nem győzködnék őket, hogy betegen is járjanak be dolgozni” – vélekedett Szathmáry Zsuzsánna. Valóban gyakori eset, amikor az állam hanyagságára hivatkozva, egy-egy cégtulajdonos előbb érzelmileg próbál a megbetegedett alkalmazottjára hatni, ha a panaszkodásának nincs hatása, akkor a burkolt vagy akár nyílt fenyegetést is beveti.

„Ezelőtt két évvel az igazgatónk elsírta magát, hogy a biztosítópénztár százezrekkel tartozik a cégnek, és ha lehetőségem van rá, két-három napos otthonülés után térjek vissza dolgozni. Amikor negyedik napon felhívott, és elmondtam, hogy még mindig szinte 40 fokos lázzal fekszem, elkezdte sorolni, hogy a vállalattól meg azon kívül kik pályáznak még az állásomra. A következő héten kénytelen voltam a beteglapomat eltépni, és visszatérni dolgozni” – mesélte egy termelésben dolgozó marosvásárhelyi hölgy. Szerinte a világjárvány változtatott a munkáltatók szemléletén, „hála a Covidnak, most mindenki fél a beteg alkalmazottól, hiszen egy vírusos holnapra tíz embert is megfertőzhet”.

„Ezelőtt három évvel ezért és egyéb tartozási »lehetőségeiért« már perelni készültem az államot, amikor a jogászok leállítottak.

– mondta el a Krónikának Bagoly Miklós. A Kovászna megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (ASIMCOV) elnöke ezzel megmagyarázta, az állam miért engedheti meg magának, hogy valósággal gúnyt űzzön az adófizetőiből. A háromszéki üzletember szerint Kolcsár Károly javaslata lényegében visszatérés a normalitásba, hiszen évekkel ezelőtt még működött a kompenzációs rendszer.

Az állam ne kompenzáljon, hanem fizessen

Az egészségügyi minisztérium államtitkára, Vass Levente szerint is értékelendő Kolcsár Károly törvénymódosító javaslata. A szakember egyetért politikus kollégája kezdeményezésével, ám ugyanakkor attól tart, bizonyos esetekben nehogy fordítva süljön el. Vass szerint

Nagyszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál a törvénymódosító-tervezetnek mindenképpen jótékony hatása volna. De ott, ahol például mindössze két-három munkavállaló szerepel a fizetési listán, akik közül az egyik huzamosabb időre betegszabadságra kényszerül, a kompenzációs lehetőség a tulajdonos zsebe ellen fordulna. „Azt kell elérnünk, hogy a biztosítópénztár, azaz az állam záros határidőn belül fizessen. Ha nem is helyben, de 30, legfeljebb 60 napos határidőn belül” – szögezte le az RMDSZ szakpolitikusa, hozzátéve, hogy az állami szerveknek nem lenne szabad visszaélniük hatalmi pozíciójukkal.