Az új utca terve. Bizonyítani kell, mennyire indokolt
Fotó: Nagyváradi önkormányzat
Korai lenne kijelenteni, hogy terv szintjén maradhat a nagyváradi Ezredévi emlékteret (Piața Libertății) és Széchenyi (Traian) teret összekötő utca, tény viszont, hogy a város önkormányzata nem kapta meg a belvárosi építkezésekhez elengedhetetlen engedélyt a területi műemlékvédelmi bizottságtól.
2021. december 08., 13:362021. december 08., 13:36
Az is tény ugyanakkor, hogy a testület el sem utasította a több ingatlan lebontásával és a Nagyvárad-Olaszi Református Egyházközség területe egy részének kisajátításával járó tervet, a szakemberek viszont
A lebontásra ítélt ingatlanok egyike sem minősül történelmi műemléknek, viszont a teljes váradi belváros műemléki védettséget élvez, úgyhogy a beruházáshoz elengedhetetlen a bizottság engedélye.
Mint ismeretes, nem csak a lebontásokban és kisajátításokban közvetlenül érintett lakosok körében váltott ki felháborodást az utca terve, hanem
Az egyik petíciót a közvetlenül érintett Nagyvárad-Olaszi Református Egyházközség indította, amelytől egy nagyjából 200 négyzetméteres területet sajátítanának ki, a másikat pedig dr. Viorel Corbu orvos kezdeményezte az érintett magánszemélyek nevében. Utóbbi a Declic.ro oldalon fut, és az aláírások száma meghaladta a félezret. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt által hirdetett és támogatott aláírásgyűjtés során eközben hétszáz papíralapú és ezer online kézjegy gyűlt össze, az aláírásokat tartalmazó íveket éppen egy hete adták át Dénes István Lukács váradolaszi esperesnek.
Csatlakozott a nagyváradi Ezredévi emléktéren (Piața Libertății) egy utca kialakítása érdekében tervezett kisajátítások ellen szervezett aláírásgyűjtéshez az EMNT és az EMNP.
A műemlékvédelmi testület döntése nyomán a váradi önkormányzatnak most fel kell kérnie egy műemlék épületekre szakosodott építészt, hogy állítson össze egy átfogó iratcsomót, amelynek egy forgalomelemzést is tartalmaznia kell amellett, hogy rávilágít a beruházás időszerűségére.
– magyarázta az elvárásokat a Bihoreanul című hely lapnak Adriana Ruge, a Bihar megyei kulturális igazgatóság vezetője.
„Készítünk egy övezeti rendezési tervet (PUZ) az átjáróhoz, ami átfogóan elemzi a környéket. Minden vonatkozó szabályozást tiszteletben fogunk tartani, közvitát is szervezünk” – idézte az elöljárót a Bihoreanul. Az övezeti rendezési terv jövőre készül el, és csak követően bocsáthatják közvitára. A polgármester amúgy derűlátó, szerinte bizonyítani tudják, hogy a projekt indokolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!