Tőkés László és Szilágyi Zsolt az aláírásgyűjtés helyszínén
Fotó: Bálint Eszter
Csatlakozott a nagyváradi Ezredévi emléktéren egy utca kialakítása érdekében tervezett kisajátítások ellen szervezett aláírásgyűjtéshez az EMNT és az EMNP. A hírt bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Tőkés László EMNT-elnök a kommunista rezsim módszereihez hasonlította azt, hogy az érintettek megkérdezése nélkül, diktatórikus módon döntött a városi önkormányzat a lebontásokról, és jelezte, polgári engedetlenségtől sem zárkóznak el.
2021. november 17., 15:002021. november 17., 15:00
2021. november 17., 15:052021. november 17., 15:05
Óriási felháborodást váltott ki a nagyváradiak körében, hogy a városi önkormányzat augusztusban úgy döntött, utcát nyit az Ezredévi emléktér (Piața Libertății) és Széchenyi (Traian) tér között,
Az egyik petíciót a közvetlenül érintett Nagyvárad-Olaszi Református Egyházközség indította, amelytől egy nagyjából 200 négyzetméteres területet sajátítanának ki, a másikat pedig dr. Viorel Corbu orvos kezdeményezte az érintett magánszemélyek nevében.
Előbbihez csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is, az alakulatok képviselői szerdától egy héten át, naponta 12 és 16 óra között gyűjtik a kézjegyeket a Körös áruház előtti téren.
Az aláírásgyűjtést szerdán helyszíni sajtótájékoztató keretében jelentette be Tőkés László, az EMNT elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, akik alá is írták az íveket.
– szögezte le Szilágyi Zsolt, felidézve, hogy az önkormányzat a város kulturális és műemléki örökségéhez tartozó épületek lebontását vette célba úgy, hogy előzetesen nem kérdezték meg sem az ott élőket, sem a környék, sem pedig a város lakosait. A néppárti politikus hibás döntésnek nevezte az önkormányzat határozatát, ami ellen a polgároknak fel kell emelniük a hangjukat. „A legfőbb érv, hogy az a cél, aminek érdekében a kisajátításokra és bontásokra sor kerülne, megvalósítható másként is,
– vázolta alternatívaként Szilágyi Zsolt arra kérve a polgárokat, akik számára a történelmi épületek értéket jelentenek, írják alá az online vagy a papíralapú petíciót. Jelezte egyúttal, máris több ezer aláírásról van tudomásuk.
Tőkés László aláírja a kisajátításokat és bontásokat ellenző petíciót
Fotó: Bálint Eszter
Tőkés László megszólalásában felidézte, hogy nem messze a most tervezett bontások helyszínétől a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) már megvívott és megnyert két csatát. „Mint az egyházkerület előző püspöke, a Nagyvárad-olaszi gyülekezet volt lelkipásztora
A harc tíz éven át tartott, utána pedig a sportpálya elkobzásának a megakadályozása érdekében is harcolnunk kellett. Mindkét küzdelem eredménnyel járt” – emlékeztetett az EMNT elnöke. Aláhúzta: megdöbbenéssel tapasztalták, hogy ilyen előzmények után újabb kísérlet történik a KRE tulajdonának a megsértésére. „Tudjuk, hogy a kommunizmusban jogfosztottak, tolerált kisebbségi egyház voltunk. 1989-ben végre kivívtuk a szabadságot, elkezdtünk emancipálódni, az alkotmány biztosítja a vallásfelekezetek közötti egyenlőséget, és ezeknek a szabadságát.
– fogalmazott Tőkés, aki szerint a most zajló folyamatok a kommunista módszerekre emlékeztetnek.
„Hiszen a kommunisták voltak azok, akik kérdezetlenül elkoboztak, lebontottak mindent, amit akartak.
– tette hozzá.
Tőkés László leszögezte: az EMNT tiltakozik az eljárás ellen, szolidaritást vállal az egyházzal, az érintett lakókkal, és támogatásukról biztosítja a KRE-t, az egyházközséget.
Szilágyi Zsolt is aláírásával tiltakozik a városháza tervei ellen
Fotó: Bálint Eszter
„Készek vagyunk akár a polgári engedetlenség és ellenállás eszközeit is igénybe venni” – szögezte le az EMNT elnöke. Abbéli reményének adott ugyanakkor hangot, hogy a román műemlékvédelmi szakhatóságnak is lesz szava ebben az ügyben, és nem engedi a város magját képező történelmi városrész feldúlását.
Arra az újságírói kérdésre, hogy kezdeményeztek-e tárgyalást a város vezetőségével, Tőkés emlékeztetett, hogy Florin Birta polgármesternek van magyar tanácsadója az EMNP-s Zatykó Gyula személyében, mint ahogy Ilie Bolojan megyei önkormányzati elnöknek is Csomortányi István EMNP-elnök személyében. Elmondása szerint megfogalmazták ők is a nemtetszésüket, „de amíg nincsenek döntéshozói tisztségben, nincs szavazati joguk, nem tudni, mennyire tud számítani a hangjuk ebben az ügyben”. „Őket sem kérdezték meg a tervezet beterjesztése előtt” – tette hozzá Szilágyi Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!