Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Románia egyike azoknak az európai országoknak, ahol a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, holott az elmúlt években itt nőtt az egyik legnagyobb mértékben a tanügyi bérek szintje – derül ki az Eurydice elemzéséből, amelyet hétfőn, a pedagógusjogok világnapján hoztak nyilvánosságra.
2020. október 06., 11:182020. október 06., 11:18
2020. október 06., 11:232020. október 06., 11:23
A 2018–2019-es években regisztrált adatokat górcső alá vevő, az Edupedu.ro oktatási szakportál által idézett elemzés szerint
A romániai tanárokkal egy cipőben járnak még azoknak a közép- és kelet-európai országoknak az oktatói, ahol hasonlóképpen alacsony az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), mint Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia. Ezekben az országokban – Romániával egyetemben – amúgy az elmúlt négy évben szintén számottevően nőttek a fizetések a tanügyben, ám még így is az évi 9000 eurós küszöb alatt marad a kezdő pedagógusok bére.
Annyira magas az átlagfizetés Bukarestben és négy megyében, hogy gyakorlatig ezek alakítják az országos átlagbért, miközben a további 37 megyében az országos átlagszint alatt marad az átlagfizetés. A legrosszabbul a Hargita megyében élők keresnek.
Ehhez képest Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában átlagosan 22–28 000 eurót visznek haza a pedagógusok.
A legnagyobb tanári fizetések eközben azokban az országokban vannak, ahol az egy főre eső GDP is a legmagasabb: Dániában, Németországban, Luxemburgban, Svájcban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában keresnek a legjobban a pedagógusok.
A romániai pedagógusok évi bruttó alapfizetése 2018–2019-ben:
• Kezdő fizetés – 8413 euró
• Tíz év szoláglati idő után – 9913 euró
• Tizenöt év szolgálati idő után – 10 496 euró
• A karrier csúcsán (nagyjából 40 év tanítás után) – 14 938 euró
Forrás: az Eurydice elemzése
Nagy-Britanniában például a karrier első éveiben gyorsan nő, majd számottevően lelassul a fizetés növekedése. Portugáliában eközben a karrier csúcsára, nagyjából 34 ledolgozott év után, a kezdő szint kétszeresére emelkedik, Görögországban a növekedés 36 év szolgálati idő után 97 százalékos, Ausztriában (34 év után) és Magyarországon (42 év után) pedig 90 százalékos a növekedés üteme. Kevésbé jelentős, 32 százalék alatti az emelkedés eközben Németországban és Svédországban.
Az elemzés egyébként megjegyzi, hogy az inflációval kiigazítva Romániában nőttek a leggyorsabb ütemben a fizetések a tanügyben a 2014–2015-ös és a 2018–2019-es periódus között:
– tény viszont, hogy ezek bruttó összegek, amelyekben benn van az is, hogy az állam az alkalmazottra hárította a társadalombiztosítási hozzájárulások befizetését.
Kolozsváron, Brassóban, Nagyváradon és Csíkszeredában kell a leghosszabb ideig dolgozni, ha valaki bankhitel nélkül akar lakást vásárolni erdélyi és partiumi viszonylatban.
Összehasonlításképpen: Bulgáriában 51 százalékos, Lettországban és Litvániában valamivel több, mint 60 százalékos volt a növekedés.
Az Eurydice Hálózat az Európai Bizottság és a tagállamok által alapított stratégiai szervezet, amely az oktatás területén az európai együttműködést támogatja 1980 óta. Az Eurydice Hálózat elsődleges küldetése, hogy az oktatáspolitikáért felelős személyeket európai szintű elemzéssel és információval lássa el, ezzel segítve őket döntéshozói tevékenységükben. Az Eurydice Hálózat elsősorban az európai oktatási rendszerek szerkezetének és megszervezésének módjára koncentrál az oktatás minden szintjén. Az Eurydice Hálózat támogatja és elősegíti az európai együttműködést az élethosszig tartó tanulás területén azzal, hogy információt szolgáltat 38 ország oktatási rendszeréről, illetve tanulmányokat készít az európai oktatási rendszereket érintő közös témákban. A hálózatot 42 nemzeti iroda alkotja 38 Erasmus+ programban részvevő országból (28 európai uniós tagállam, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Svájc és Törökország), illetve hozzá tartozik az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége (egy brüsszeli koordináló iroda).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás