Gyalogosan sorakoztak fel a gyergyóalfalvi kereszt alatt

A Balázs József festőművész által vezetett csapat létszáma még a délelőtt folyamán tovább bővült – Csomafalván 59-en, Újfaluban 7-en csatlakoztak a borzontiakból, alfalviakból, gyergyószentmiklósiakból és a Mária-út zarándokaiból álló menethez.

„Nincs az a rossz idő vagy megfélemlítési szándék, ami minket el tudna tántorítani a csíksomlyói Máriához való zarándoklattól” – szólt a gyalogútra készülőkhöz Balázs József. Lelkesítőként idézte az 1567-ből fennmaradt feljegyzést, miszerint a hajdani alfalviak hátrahagyva minden vagyonukat, családostól mentek Csíksomlyóra, ahol „lőnek hajlandóbbak meghalni inkább, mint elszakadni szent ősi vallásuktól”.

„A nevünk az út során Gyergyóalfalu, hiszen a kereszt, ami alatt vonulunk, az a gyergyóalfalvi kereszt, István pap keresztje. Ha magadra becsületet hozol, a falura hozol becsületet, ha magadra szégyent hozol, a falura hozol szégyent. Ha leülünk valahol, úgy hagyjuk el a terepet, hogy ne lássa meg senki, hogy mi ott jártunk. Ha valahol szállást kapunk, azt úgy becsüljük meg, a házigazdát pedig úgy tiszteljük meg, hogy ennek értelmében kapnak szállást a jövőben is a zarándokok” – szólt az út előtt állókhoz Balázs József.

A Mária-úton gyalogosan zarándokolók – akik az alfalvi keresztaljához csatlakozva folytatják 38 napja elkezdett gyalogútjukat – jó és rossz időt egyaránt kifogtak, mégis csupa kellemes élményről számoltak be. A csapatot idén is a ráckevei Viski György vezeti, aki ezúttal 16 kitartó személyt igazít el a Budapesttől Csíksomlyóig tartó úton. „A Szűzanya a tenyerében hozott bennünket. Nehézségünk nem volt, az időjárás is kegyes volt hozzánk. Jó élményből bőséggel kijutott, mindennap átéltünk néhányat” – mondta lapunknak Viski György.

A Mária-úton zarándokolók csapatában nagyrészt olyanok vannak, akik először gyalogolnak Csíksomlyóra. Olyanok is, akik a 920 kilométeres útnak különösebb fizikai rákészülés nélkül vágtak neki. Az orosházi Szollár Mihályné például egyáltalán nem edzett a hosszú gyaloglásra, és bár Alfaluba érkezésekor lábfájásra panaszkodott, mégsem a fizikai kimerülést emelte ki lapunknak.

„Csak egy gyalogos zarándokút során találkozhatunk olyanokkal, akik szeretetteljesen fogadnak, segítőkészek. Ilyen gyönyörű tájakat autóból nem lehet felfedezni, ennyi gyönyörű templomot, kápolnát, amennyit útközben meglátogattunk, kiránduláson nem láthatnánk” – fogalmazott. Rámutatott, zarándokként az ember olyan dolgokra képes figyelni, amik fölött a hétköznapokban elsiklik. „Rengeteg segítséget kapunk mindennap fentről, amikben egyébként biztos, hogy otthon is részesülünk, de nem vesszük észre. Itt meg arra figyelünk, hogyan melengeti szívünket az Isten” – mondta a zarándok.

Az alfalvi kereszt alatt felsorakozó 207 tagú csapat csütörtökön Csíkkarcfalván szállt meg, péntek reggel indul tovább, félnapos gyaloglás után érkezik Csíktaplocára, ahol csatlakozik a búcsús menethez.