
Az erdélyi társadalom még nem áll készen az autonómiára, túl kényelmes számára a központosított állam és az, hogy Bukaresttől várja a pénzt – jelentette ki Sabin Gherman újságíró pénteken, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) autonómiakaravánjának nagyváradi állomásán.
2014. május 18., 20:522014. május 18., 20:52
A politikai elemző a városháza dísztermében tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzeten az oktatás minőségének jobbításával és sok közös munkával lehet változtatni. Sabin Gherman szerint az a tény, hogy az erdélyi románok nem ismerik fel a regionalizmusban rejlő lehetőségeket, a megfelelő, regionális értékeinken alapuló oktatás hiányával magyarázható.
Úgy vélte, az autonómia megvalósításához nyílt párbeszédre van szükség és annak felismerésére, hogy egy soknemzetiségű, toleráns, többnyelvű Erdély Kelet-Európa Svájcává válhatna. Az erdélyi magyarok számára ugyanis túl távoli Budapest, ahogy a románok számára is Bukarest, tehát egymásra vagyunk utalva, együtt tehetünk sorsunk jobbításáért, fogalmazta meg a konklúziót az újságíró.
Szilágyi Zsolt, a néppárt külügyi alelnöke felszólalásában a sikeres európai autonómiaformákat ismertette, amelyek példaként szolgálhatnak Erdély és Románia számára is. Az autonómia egy európai megoldás, mely az erdélyi magyarok és románok számára egyaránt jobb életet jelentene, hangsúlyozta a politikus, kifejtve, hogy az autonómiakaraván célja ismertté tenni ezeket az európai sikertörténeteket és azok lehetséges hazai megvalósításait.
A közviták alkalmával érkező felvetéseket összegezni fogják, majd az ily módon kiegészített néppárti autonómiatervezetet más politikai pártoknak is a figyelmébe ajánlják, ígérte Szilágyi Zsolt. Hangsúlyozta: a mindenkori román politikumnak meg kell értenie, hogy az erdélyi magyar kisebbség nem jelent fenyegetést az állam szuverenitására, sőt jogai biztosításával stabilabb lehet Erdély és Románia.
Kérdésre válaszolva a politikus kifejtette, hogy az egy lábon álló rendszer instabilabb, mint a több pilléren nyugvó. Szilágyi Zsolt kifejtette, optimista a jövőt illetően, mivel azt tapasztalja, hogy a külföldről hazatérő románok is egyre inkább észlelik, hogy valami nincs rendben ebben az országban, és a külföldön működő föderalizmust előbb-utóbb Romániában is megoldásnak fogják tartani.
A konferencia következtetéseit Zatykó Gyula, az EMNP országos alelnöke összegezte. Kifejtette, a néppárt autonómiatervezete az adókat úgy osztja le, hogy hatvan százalék a régiókban maradna, míg húsz százalék az államkasszát gyarapítaná. A maradék húsz százalékból egy szolidaritási alapot kellene létrehozni azzal a céllal, hogy ennek felhasználásával egyensúlyt teremtsenek a gazdagabb és szegényebb régiók között, az alap szétosztásáról a régiók képviselői döntetnének.
Zatykó Gyula azzal a reménnyel zárta felszólalását, hogy a karavánnal elindított párbeszéd eredményes lesz.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!