Gherman nyílt párbeszédet akar autonómiaügyben

A politikai elemző a városháza dísztermében tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzeten az oktatás minőségének jobbításával és sok közös munkával lehet változtatni. Sabin Gherman szerint az a tény, hogy az erdélyi románok nem ismerik fel a regionalizmusban rejlő lehetőségeket, a megfelelő, regionális értékeinken alapuló oktatás hiányával magyarázható.

Úgy vélte, az autonómia megvalósításához nyílt párbeszédre van szükség és annak felismerésére, hogy egy soknemzetiségű, toleráns, többnyelvű Erdély Kelet-Európa Svájcává válhatna. Az erdélyi magyarok számára ugyanis túl távoli Budapest, ahogy a románok számára is Bukarest, tehát egymásra vagyunk utalva, együtt tehetünk sorsunk jobbításáért, fogalmazta meg a konklúziót az újságíró.

Szilágyi Zsolt, a néppárt külügyi alelnöke felszólalásában a sikeres európai autonómiaformákat ismertette, amelyek példaként szolgálhatnak Erdély és Románia számára is. Az autonómia egy európai megoldás, mely az erdélyi magyarok és románok számára egyaránt jobb életet jelentene, hangsúlyozta a politikus, kifejtve, hogy az autonómiakaraván célja ismertté tenni ezeket az európai sikertörténeteket és azok lehetséges hazai megvalósításait.

A közviták alkalmával érkező felvetéseket összegezni fogják, majd az ily módon kiegészített néppárti autonómiatervezetet más politikai pártoknak is a figyelmébe ajánlják, ígérte Szilágyi Zsolt. Hangsúlyozta: a mindenkori román politikumnak meg kell értenie, hogy az erdélyi magyar kisebbség nem jelent fenyegetést az állam szuverenitására, sőt jogai biztosításával stabilabb lehet Erdély és Románia.

Kérdésre válaszolva a politikus kifejtette, hogy az egy lábon álló rendszer instabilabb, mint a több pilléren nyugvó. Szilágyi Zsolt kifejtette, optimista a jövőt illetően, mivel azt tapasztalja, hogy a külföldről hazatérő románok is egyre inkább észlelik, hogy valami nincs rendben ebben az országban, és a külföldön működő föderalizmust előbb-utóbb Romániában is megoldásnak fogják tartani.

A konferencia következtetéseit Zatykó Gyula, az EMNP országos alelnöke összegezte. Kifejtette, a néppárt autonómiatervezete az adókat úgy osztja le, hogy hatvan százalék a régiókban maradna, míg húsz százalék az államkasszát gyarapítaná. A maradék húsz százalékból egy szolidaritási alapot kellene létrehozni azzal a céllal, hogy ennek felhasználásával egyensúlyt teremtsenek a gazdagabb és szegényebb régiók között, az alap szétosztásáról a régiók képviselői döntetnének.

Zatykó Gyula azzal a reménnyel zárta felszólalását, hogy a karavánnal elindított párbeszéd eredményes lesz.