Hirdetés

Gergely Balázs: nem szeretnék az RMDSZ bábja lenni

Csakis addig vehetek részt az RMDSZ-frakció munkájában, ameddig annak döntései erkölcsileg vállalhatók – állítja Gergely Balázs kolozsvári tanácsos, aki előrelépés hiányában a jövőben felülvizsgálná a PNL-lel kötött együttműködést. A Kolozsvári Magyar Napok főszervezője továbbra is a román közösség felé történő nyitást szorgalmazza, és úgy véli, a román hatalom „mesterkedéseivel” szemben az anyaországban és a helyi románságban kell szövetségest keresni.

Pap Melinda

2017. január 03., 17:102017. január 03., 17:10

2017. január 05., 14:152017. január 05., 14:15


– A júniusi helyhatósági választáson a történelmi magyar egyházak jelöltjeként került be a kolozsvári önkormányzatba. Hogyan értékeli az elmúlt időszakot?

– Elsősorban a rendszerrel való ismerkedés, a tanulás időszaka volt az elmúlt néhány hónap. Közigazgatási tapasztalat nélkül kerültem a városi önkormányzatba, ezért időre volt szükségem, hogy valamelyest megismerjem a rendszert. Belülről értettem meg igazán, hogy mennyire bonyolult és bürokratikus az önkormányzat működése.

– Korábban ellenzéki politikusként – előbb a Magyar Polgári Párt, majd az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben – számos alkalommal számon kérte a kolozsvári RMDSZ-frakción a magyar közösség számára fontos ügyek megoldását, gondolok itt többek között a Iorga-táblára, a többnyelvű helységnévtáblákra vagy a műemlék épületek többnyelvű feliratozására. Tanácsosként most hogyan látja ezeket a kérdéseket, illetve a lehetséges megoldásukat?

– Néhány évnyi háttérbe vonulást leszámítva mintegy hét éven keresztül voltam aktív szereplő az erdélyi, de elsősorban a kolozsvári politikai élet ellenzéki térfelén. Kezdetektől a jobbítás szándéka vezérelt, mert hittem – és továbbra is hiszek – abban, hogy az építő kritikára ugyanúgy szükség van, mint arra, hogy egyéni szinten és tevőlegesen is részt vállaljunk a közösségi feladatok elvégzésében. Minket, erdélyi magyarokat is megillet a demokrácia, jogunk és egyben kötelességünk is beleszólni a közös dolgaink alakulásába. Nem kezelhetnek bennünket homogén, buta nyájként, amely – képletesen szólva – kiszolgáltatottja néhány juhásznak, és az őket szolgáló bojtároknak.

Meggyőződésem, hogy az erdélyi magyar közösséghez való effajta viszonyulás kimondottan káros. Egyrészt azért, mert eltompítja, hosszú távon pedig kiöli a közösség önszerveződő és önvédelmi reflexeit. Másrészt azért, mert az elszámoltatás és a kötelező számadás hiánya még a legbecsületesebb kisbojtárt is elkanászosítja. Ezért vállaltam magam is tevőlegesen részt a közéletben, és ezért emeltem szót több ízben a közösségünket ért sérelmek kapcsán, elsősorban a román városvezetés, de ha a helyzet úgy kívánta, a gyakorta indokolatlanul meghunyászkodó magyar elöljárók rovására. A magyarságot ért jogsértések kapcsán több ízben tettem/tettünk büntetőjogi feljelentést a rendőrségen, az ügyészségen, vagy fordultunk a diszkriminációellenes tanácshoz, utólag be kell látnom, hogy sajnos javarészt eredménytelenül. Azért annyi haszna volt az akcióinknak, hogy a közvélemény figyelmét az adott problémára irányítva, néhányszor bizonyos mértékű önmérsékletre késztettük az illetékes elvtársakat. Hasonlóképpen jelentős mértékben az ellenzéki csoportosulások felerősödő és proaktív közösségi-közéleti tevékenységének tulajdonítom, hogy az RMDSZ is kénytelen volt kimozdulni a komfortzónájából, és mind személyi szinten, mind tevékenységében bizonyos mértékű önkorrekcióra kényszerült.

Ami az új helyzetben a saját szerepemet illeti, nagyképűség nélkül mondhatom, hogy a választásokat követő koalíciós viták során döntő részem volt abban, hogy a sarkunkra álltunk, és első ízben írásos szerződést sikerült kikényszerítenünk a kétnyelvű táblák ügyében a többséget adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) megyei vezetőiből. Nyilván ez sem lesz több, mint az eddigi sok „nesze semmi, fogd meg jól”, ha a vállalásokat nem követi megvalósítás, de a magam részéről biztosan azon leszek, hogy behajtsuk a papírra vetett ígéreteket. Lejártak a parlamenti választások, amelyek mindig jó ürügyként szolgálnak a magyar ügyek halogatására. Meglehetősen hosszú „békeidő” áll előttünk, amelyben nehéz lesz újabb kifogásokat találni, ezért úgy vélem, ha záros határidőn belül nem történik előrelépés ezekben az ügyekben, felül kell vizsgálnunk a további együttműködést a várost irányító PNL-es többséggel.

– A kampányban azt hangsúlyozta, hogy „külön­utas­ként” venne részt az RMDSZ-frakció munkájában, és a Kolozsvári Városszépítő Egylet révén civil háttérmunkával segítené az önkormányzati tevékenységet. Milyen terveik vannak?

– Továbbra is úgy gondolom, hogy csakis addig vehetek részt az RMDSZ-frakció munkájában, ameddig annak döntései erkölcsileg vállalhatók. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján – néhány elkerülhetetlen, kisebb vitával együtt – úgy látom, hogy életképes az együttműködés. Mindazonáltal nem szeretném, ha a magyar frakció a PNL bábjává válna, ahogy azt sem, hogy én váljak bábbá az RMDSZ-frakcióban. Önálló tanácsi határozattervezetekkel készülök, amelyek elfogadtatásához nyilvánvalóan számítok majd az RMDSZ-es kollégák támogatására.

A bejegyzés alatt álló Kolozsvári Városszépítő Egylet a település esztétikai szépítését célzó civil tevékenysége mellett azt is célul tűzte ki, hogy a magyar közösség, és tágabb értelemben a kolozsvári emberek számára fontos problémákra életképes megoldási javaslatokat dolgoz ki, amelyeket a tanács elé terjesztünk. Mindemellett a tavasz folyamán el szeretnék jutni minden kolozsvári egyházközségbe, hiszen akárcsak régen, ma is a gyülekezetetek a magyar közösség legjobban működő közösségi sejtjei. Természetesnek tartom, hogy időszakos beszámolási kötelezettséggel tartozom az engem jelölő egyházfők irányába, de az emberek, a kis közösségek mindennapi gondjairól leginkább közvetlenül, a gyülekezetekben tájékozódhatok.

– Azáltal, hogy Horváth Anna alpolgármester ellen eljárás indult, Csoma Botond pedig képviselői mandátumot szerzett, Ön lett a rangidős az RMDSZ-frakcióban. Mennyire készült fel, készítették fel erre a szerepre?

– Szeretném tisztázni, hogy Horváth Annát – akinek az elmúlt években végzett munkáját a kolozsvári emberek túlnyomó többségéhez hasonlóan magam is nagyra értékelem – az alpolgármesteri tisztségéből függesztették fel átmenetileg, az őt ért méltánytalan vádak alapján. Városi tanácsosi munkáját két hónap kényszerű kihagyás után újra folytathatja, aminek személy szerint nagyon örvendek. Nem pusztán azért, mert ő rendelkezik a legnagyobb közigazgatási tapasztalattal a magyar képviselők közül, hanem azért is – s ez sokkal fontosabb –, mert a közösségünk iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen. Felfüggesztés ide vagy oda, úgy tekintek rá, mint a kolozsvári magyar közösség korlátozott hatáskörű önkormányzati elöljárójára, aki Csoma Botond távozása után a magyar frakciót is vezetni fogja.

– A parlamenti választást megelőző kampány során kiderült, hogy a jelenlegi időszak nem kedvező a romániai magyarság, így a kolozsvári magyar közösség számára sem. Elég a Horváth Anna ellen indult eljárásra vagy az Apáczai-gimnázium képzőművészeti osztályának megszüntetésére gondolni. Ezek fényében mennyire látja megvalósíthatónak a magyar közösség elvárásait?

– A helyzetünk egyáltalán nem rózsás. Miközben helyi szinten teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva a hajszál híján kétharmados többséggel rendelkező liberális alakulatnak, országosan a velük élet-halál harcot vívó Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte túl magát, és alakít kormányt. Piszok nehéz ebben a helyzetben eredményesen tevékenykedni, hiszen mindkét fél csakis akkor hajlandó bármit bevállalni magyar ügyekben, ha kizárólagos támogatást kap a magyar képviselettől. Az csak hab a tortán, hogy valójában sem országos, sem helyi viszonylatban nem szorulnak rá a támogatásunkra. Bármit tesznek is a jövőben, azt sokkal inkább a kirakatba, mintsem nekünk szánják, a kisebbségbarátság pozitív látszatának fenntartása érdekében. A jelenlegi áldatlan állapot nyilván nem ok arra, hogy a magyar képviselet akár Kolozsváron, akár Bukarestben hátradőljön, és passzivitásba vonuljon, de látni kell, hogy jelentősen korlátozott a mozgástere és az érdekérvényesítő képessége.

– Az Ön által kezdeményezett Kolozsvári Magyar Napok révén az elmúlt években „térhódítás” zajlott a kincses városban, megerősödött a magyar közösség pozíciója, mely az elmúlt pár hétben ismét megingott. Ilyen körülmények között hogyan látja a KMN jövőjét?

– Bízom benne, hogy a negatív folyamatok nem fogják számottevően befolyásolni a közösségi rendezvényeinket, ünnepeinket sem Kolozsváron, sem Erdély más településein. Annak ellenére igyekszem megőrizni a derűlátásomat, hogy a Magyar Napokat 2016-ban tendenciózusan, előre kitervelt módon megpróbálták befeketíteni, lejáratni. A Beatrice kolozsvári koncertjét követő, teljesen alaptalan és hazug médiahisztériának a forrása a román közszolgálati televízió (TVR) volt, ami különösen visszatetsző és megengedhetetlen. Szerencsére azóta a rendőrségi és ügyészségi vizsgálat igazolta az amúgy nyilvánvaló ártatlanságunkat, és írásos panaszunkra reagálva a TVR etikai bizottsága is elmarasztalta a felelősöket, megállapítva, hogy több pontban is súlyosan megsértették a közmédia etikai szabályait, de a konkrét felelősségre vonás, netán bocsánatkérés még várat magára. Arról nem is beszélve, hogy a mindannyiunk büszkeségére méltó rendezvénysorozat híre méltatlanul csorbult a többségi románság szemében.

– A KMN főszervezőjeként a román közösség irányába való nyitást kezdeményezte, nem kevés eredménnyel. Azonban a kevésbé kedvező időszakokban – amilyen a mostani is – a magyar közösség általában bezárkózó. Ennek fényében miként látja a magyar–román viszony alakulását a jövőben?

– Akár tetszik, akár nem, be kell látnunk, hogy Erdélyben a két nép együttélésre ítéltetett. Ennek dacára a román hatalom továbbra is igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy számban és lélekben egyaránt eljelentéktelenítsen bennünket. Merem hinni, hogy nem pusztán kishitűségből fakad a felismerés, miszerint a magyarság egymagában gyenge ahhoz, hogy ebben a helyzetben megvédje önmagát, így kézenfekvő, hogy szövetségesekre van szükségünk. Egyre nyilvánvalóbb, és nagy csalódás, hogy Európától és a Nyugattól jó esetben is csak korlátozott mértékű segítségre számíthatunk. Meglehet, hogy naivságként hat, de úgy gondolom, az anyaország mellett a velünk együtt élő románságban kell szövetségest keresnünk, és paradox módon ők lehetnek a legfőbb segítőink a hatalom mesterkedéseivel szemben.

A Kolozsvári Magyar Napok ereje jelentős részben pont abban rejlik, hogy sikerült magunk mellé állítani a város románságának felvilágosultabb részét, ennek azonban az irányukba történő nyitás volt az előfeltétele. Az ellenségességnek a bizalmatlanság az alapja, a bizalmatlanság pedig legtöbbször abból fakad, hogy nem értenek minket. Egy befelé forduló, zárt közösséget látnak bennünk, és erre ösztönösen ellenségesen reagálnak. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha önfeladás nélkül nyitunk feléjük. Ez a Kolozsvári Magyar Napok egyik legnagyobb eredménye, és meggyőződésem szerint a saját közösségünk érdekében ezt a modellt máshol és más szinten is alkalmazni kellene.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 24., szerda

Az adóhivatal végrehajtási eljárást kezdeményezett a verespataki aranybányaprojekt kapcsán

Az Országos Adóhatóság (ANAF) végrehajtási eljárást kezdeményezett a kanadai Gabriel Resources Limited társaság által az SC Roșia Montană Gold Corporation SA-ban birtokolt részvények kapcsán, hogy behajtsa a közel 47 millió lejes követelést.

Az adóhivatal végrehajtási eljárást kezdeményezett a verespataki aranybányaprojekt kapcsán
Hirdetés
2025. december 24., szerda

Ünnepek biztonságban: rendőrségi ajánlások karácsonyra

A téli ünnepek idején a hatóságok célja, hogy az állampolgárok nyugodt és biztonságos körülmények között ünnepelhessék a karácsonyt.

Ünnepek biztonságban: rendőrségi ajánlások karácsonyra
2025. december 24., szerda

Spontán konfliktus nyomán felgyújtotta a házat egy férfi Szatmár megyében

Testfelületének 50 százalékán szenvedett égési sérüléseket egy nő a keddről szerdára virradó éjszaka a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.

Spontán konfliktus nyomán felgyújtotta a házat egy férfi Szatmár megyében
2025. december 24., szerda

Szebeni szállodai baleset: kiengedték a kórházból mind a hat személyt, akikre ráomlott a mennyezet

Kedd este kiengedték a kórházból mind a hat személyt, akikre ráomlott a mennyezet az ötcsillagos nagyszebeni szálloda úszómedencéjében, egyikük esetében sem volt szükség beutalásra.

Szebeni szállodai baleset: kiengedték a kórházból mind a hat személyt, akikre ráomlott a mennyezet
Hirdetés
2025. december 23., kedd

Látványosan megemelik Brassóban az idegenforgalmi adót

2026. január elsejétől a Brassóba és Brassópojánára látogató turistáknak napi 12 lejes idegenforgalmi adót kell fizetniük éjszakánként – az összeg egy része a helyi turizmus népszerűsítésére, a másik része a hegyimentőszolgálat kifizetésére megy majd.

Látványosan megemelik Brassóban az idegenforgalmi adót
2025. december 23., kedd

Új finanszírozási ígéretek, régi aggályok a kolozsvári földalatti körül

A kolozsvári metróprojekt folytatódik, a munkálatokat nem állították le, és a kivitelezési határidő változatlan marad – jelentette be a városi tanács keddi ülésén Emil Boc.

Új finanszírozási ígéretek, régi aggályok a kolozsvári földalatti körül
2025. december 23., kedd

Hiperbár kamrában gyógyulhatnak a kolozsvári rehabilitációs kórház páciensei

Nagy teljesítményű, korszerű technológiával felszerelt hiperbár kamrát kapott a kolozsvári rehabilitációs kórház, amely ily módon az egyetlen állami egészségügyi intézmény az országban, mely ilyen felszereléssel büszkélkedhet.

Hiperbár kamrában gyógyulhatnak a kolozsvári rehabilitációs kórház páciensei
Hirdetés
2025. december 23., kedd

Beomlott egy luxusszálloda beltéri medencéje fölötti mennyezet, búvárokat is bevetnek (Frissítve)

Beomlott kedden egy nagyszebeni hotel beltéri medencéje fölötti mennyezet, a hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).

Beomlott egy luxusszálloda beltéri medencéje fölötti mennyezet, búvárokat is bevetnek (Frissítve)
2025. december 23., kedd

Az 1989-es forradalom egyetlen magyarországi áldozatára emlékeztek Aradon

A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető segélyszállítmányokat vitt Temesvárra, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhíd közelében 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak rá, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette.

Az 1989-es forradalom egyetlen magyarországi áldozatára emlékeztek Aradon
2025. december 23., kedd

A romániai fogyasztónak tényleg csak „takarmánygyümölcs” jut?

Miért ízetlen a mangó, savanyú a narancs és apró a citrom a romániai boltokban? Miközben az európai uniós szabályok elvben valamennyi tagállamban azonosak, a polcokra kerülő gyümölcsök minősége mégis élesen eltér a keleti és a nyugati tagállamokban.

A romániai fogyasztónak tényleg csak „takarmánygyümölcs” jut?
Hirdetés
Hirdetés