
Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyi és megyei magyar önkormányzati képviselők az elmúlt félévben nagyon keveset tettek az anyanyelvi jogok érvényesítése érdekében, alig szólaltak fel magyarul a tanácsüléseken és nem kezdeményeztek olyan határozattervezeteket, amelyek a marosvásárhelyi és Maros megyei magyar közösség anyanyelv-használati jogaihoz kötődtek volna – derül ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) hétfőn közzétett jelentéséből.
2014. április 07., 19:112014. április 07., 19:11
A civilek készítette Kétnyelvűség a közéletben című felmérésből az is kiderül, hogy a városi önkormányzati képviselők nem járnak az iskolaszéki ülésekre és nem segítenek a magyar szülőknek, pedagógusoknak jogos kéréseik megvalósításában.
Szigeti Enikő, a CEMO vezetője úgy véli, ha a választott magyar képviselők nem használják az anyanyelvüket a városi és megyei tanácsüléseken, ha nem szólalnak fel annak érdekében, hogy például a kiadványok, reklámfüzetek kétnyelvűek legyenek, ha nem figyelnek arra, hogy a közintézmények hivatalos honlapja valóban kétnyelvű legyen, akkor nem tesznek eleget megbízatásuknak.
Rámutatott: az iskolaszéki üléseken a magyar önkormányzati képviselőknek fontos szerepet kell betölteniük, hiszen kezdeményezhetnék a valódi kétnyelvűség megvalósítását, és támogathatnák a magyar pedagógusokat, szülőket. „Sajnos ez nem történik meg” – állítja Szigeti Enikő.
A CEMO-vezető úgy tudja, hogy a megyei önkormányzat idén 1 800 000 lejt hagyott jóvá a kulturális programok támogatására és ebből csupán 3,8 százalék jutott a kimondottan magyar rendezvényekre.
A CEMO munkatársa, Horváth Kovács Ádám arról számolt be, hogy a tanintézetekben való kétnyelvűség megvalósításában nagy akadályt jelent az is, hogy bár legtöbb helyen magyar aligazgatók vannak, ők nem vállalják fel a magyar szülők jogos kéréseit, és azt hangoztatják, hogy ők nemcsak a magyar, hanem a román diákokért is felelősek.
Peti András marosvásárhelyi alpolgármester a Vásárhelyi Hírlap megkeresésére elismerte, hogy egyelőre nem sikerült áttörő eredményeket elérni a kétnyelvűség terén, de szerinte nem méltányos általánosságokban értékelni a képviselők munkáját.
„A tavaly októberi tanácsülésen csak magyarul szólaltunk fel, és ezután is gyakran használtuk az anyanyelvünket. Nem szabad elfelejteni, hogy bár a tanácsban nagy frakciónk van, a román pártok támogatása nélkül semmilyen határozatot nem tudunk meghozni” – érvelt az RMDSZ-es alpolgármester.
Az iskolaszékekben kifejtett tevékenységet illetően Peti elmondta, eddig egyetlen ilyen ülésről hiányozott, mert nem tartózkodott a városban. „Bár nem az iskolaszékek működésével kapcsolatos, de fontosnak tartom elmondani, hogy tagja vagyok az idősotthon vezetőtanácsának és ott az alapszabályzatban rögzítettük, hogy minden felirat és hirdetmény kétnyelvű lesz, és a gondozottak használhatják anyanyelvüket. Sok ehhez hasonló, nem a nyilvánosság előtt zajló érdekképviseleti munkát végzünk” – hangsúlyozta Peti András.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
szóljon hozzá!