Gazdák és vásárlók visszavárják a kirakodóvásárokat

Októberre még megkapták a helyi hatóságok beleegyezését, de mire a gazdák egy része kipakolta áruját, a Bihar megyei népegészségügyi igazgatóság – a fertőzöttek számának gyors növekedésére hivatkozva – visszavonta az engedélyt, és a Nagyvárad főterén meghirdetett vásárt berekesztették.
Laskovics István, az érmelléki gazdaszervezet falugazdásza (portrénkon) a szerencsének tulajdonítja, hogy

A kistermelők és vásárlók egyaránt elégedettek voltak: két nap alatt mintegy ezer vásárló fordult meg a nagyváradi tömbháznegyed rögtönzött vásárán, így a legtöbb élelmiszer-forgalmazó gazda eladta készletét. A sikeren felbuzdulva az ÉGE március végére is engedélyt kért a soron következő kirakodóvásár megszervezésére, de tegnap kapták meg a hatóságok elutasító levelét. Mivel a fertőzöttség magas aránya miatt Nagyvárad is vörös zónába került, nem engedélyezik szabad téren sem a kirakodóvásárokat.

Kirakodóvásárainkra egyre több gazda jelentkezik. Sajnos csak rotációval tudjuk megoldani, hogy az egymást követő vásárokon minden gazda asztalhoz jusson” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.

A kistermelői mézek, savanyúságok, befőttek, szörpök, sajtok, házi édességek, zöldség- és gyümölcsfélék iránti megnövekedett igényt az is mutatja, hogy a pandémia idején megnőtt a különböző internetes kistermelői fórumok forgalma. Mind a magyar, mind a román nyelvű közösségi termékhirdetőkre feliratkozott gazdák a gazdaegyesület munkatársainak arról számolnak be, hogy

Laskovics mintegy háromszáz érmelléki gazdával tartja rendszeresen a kapcsolatot, így elég pontos képet alkothat arról, miként változnak a vásárlói igények, és erre miként tudnak a gazdák megfelelni. Jól látható, hogy erősödik a zöldségpiacok iránti igény is. Míg a 2000-es évek elején hatalmas tömegek pártoltak át a bevásárlóközpontok élelmiszerüzleteihez, és a gazdapiacok pangtak az ürességtől, az utóbbi években biztató változás tapasztalható, folyamatosan növekszik a zöldségpiacok forgalma is. Ott azonban gondot jelent, hogy

Emiatt is nagy a magyar gazdaszervezetek által Erdélyben – így Nagyváradon is – megtartott kirakodóvásárok forgalma. Itt eleve őstermelők árulhatják az általuk megtermelt portékát, a tudatos vásárlók körében pedig felértékelődött a kirakodóvásárok presztízse. Nem véletlen, hogy a váradi vásárszervező Laskovics Istvánt naponta tucatnyian keresik telefonon, hogy mikor és hol kerül sor a következő vásárra.

Molnáréknál idősek és fiatalok együtt gazdálkodnak, sőt arra is büszkék, hogy a nagyváradi vár melletti nagypiacon közel negyven esztendeje ugyanazt az asztalt bérlik. „Már kislány korom óta ott segédkeztem a kertben és a piacon a zöldségtermesztéssel foglalkozó szüleimnek, így belenőttem a gazdálkodásba.

– meséli Molnár Judit, aki három gyerekét is ebben a szellemben nevelte. Lánya a szomszédban lakik a családjával, ők is kertészkednek, a nagyobbik fiú a barátnőjével ugyanezt tervezi: az apai örökségként kapott telken szeretne a faluban egy nagyobb fóliasátras gazdálkodásba fogni.

Egyelőre kivár, hogy az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében a következő időszakban meghirdetik-e a partiumi megyékben a 20 ezer eurós magyar állami pályázatot, amiből megvásárolnák a teljes berendezést a fóliaházak elkészítéséhez. A kisebbik fiú, Zoltán nemrég szerzett földmérő diplomát a nagyváradi egyetemen. Ő is besegít a szüleinek a kertészkedésbe és a piacolásba.

– magyarázza.

A legutóbbi vásáron nagy sikert arattak a fokhagymával, amiből szinte a teljes készlet elment, de keresték a hagymát, céklát, petrezselymet, murkot és a zellert is. Molnárék az ismertebb zöld fűszernövényeket is megtermelik: tárkonnyal, kakukkfűvel, bazsalikommal, citromfűvel, rozmaringgal és mentával piacolnak. Van, aki műanyag cserépben vásárolja szívesebben, mások vágott formában.

Vendéglátóim szerint a zöldségtermesztés titka, hogy a gazda minőséget termeljen. Ha nem csapja be a vevőit, akkor hamar kialakul a törzsvásárlói kör, és onnantól fogva el tudja adni a portékáját. „Sokszor megesik, hogy itthon keresnek fel, mert látni akarják, hol termelünk. Már sokan ismernek, így amikor a piacra megyünk, mindig megkeresnek.

Csak azokat vásároljuk, amelyek a biokertészetben is használatosak” – mutatja Molnár Judit.
A falugazdász szerint a Molnár család példája azt bizonyítja, hogy viszonylag kis területen, mintegy ötven áron is megél egy család intenzív zöldségtermesztésből. A gazdaegyesület célja, hogy ezeket a gazdákat felkarolja, és értékesítési lehetőséget teremtsen számukra.