A nagyváradi Rogériusz negyedben nagy sikernek örvendett az idei első kirakodóvásár
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A magyar gazdaszervezetek által fenntartott kirakodóvásárok fontos szerepet töltenek be a tudatos élelmiszer-vásárlók és a gazdák közötti kapcsolatban – fogalmazott lapunknak Laskovics István érmihályfalvi falugazdász. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete Nagyváradon nemrég szervezte meg idei első, ötéves múltra visszatekintő vásárát. A pandémia egyelőre megakadályozza a folytatást, a szervezők szerint azonban kezdeményezésük ígéretes jövő elé néz.
2021. március 21., 14:502021. március 21., 14:50
2021. március 21., 16:402021. március 21., 16:40
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének (ÉGE) szervezésében február utolsó hétvégéjén tartották meg az idei első Érmellék Ízei és Termékei nevű kirakodóvásárt Nagyváradon, a Rogériusz negyedbeli Magnólia parkban. A koronavírus-járvány előtt, 2019-ben a partiumi gazdaszervezet kilenc kirakodóvásárt szervezett Nagyváradon a kézműves termékeket, házi készítésű élelmiszereket és zöldségeket, gyümölcsöket kínáló kistermelők számára.
Vásáraiknak akkora népszerűsége lett, hogy tavaly havonta meg szerették volna tartani, azonban elképzelésüket elmosta az egy éve berobbant pandémia.
Októberre még megkapták a helyi hatóságok beleegyezését, de mire a gazdák egy része kipakolta áruját, a Bihar megyei népegészségügyi igazgatóság – a fertőzöttek számának gyors növekedésére hivatkozva – visszavonta az engedélyt, és a Nagyvárad főterén meghirdetett vásárt berekesztették.
Laskovics István, az érmelléki gazdaszervezet falugazdásza (portrénkon) a szerencsének tulajdonítja, hogy
A kistermelők és vásárlók egyaránt elégedettek voltak: két nap alatt mintegy ezer vásárló fordult meg a nagyváradi tömbháznegyed rögtönzött vásárán, így a legtöbb élelmiszer-forgalmazó gazda eladta készletét. A sikeren felbuzdulva az ÉGE március végére is engedélyt kért a soron következő kirakodóvásár megszervezésére, de tegnap kapták meg a hatóságok elutasító levelét. Mivel a fertőzöttség magas aránya miatt Nagyvárad is vörös zónába került, nem engedélyezik szabad téren sem a kirakodóvásárokat.
Laskovics István falugazdász, a kirakodóvásárok főszervezője
Fotó: Makkay József
A partiumi gazdaegyesület 2015-ben tartotta első vásárát, és azóta évről évre nagyobb az érdeklődés. „Jól látható, hogy Nagyváradon egyre erősödik az a tudatos vásárlói réteg, amelyik megkeresi a nagyáruházi élelmiszer-beszerzés alternatíváit. Vásáraink ezt a trendet erősítik.
Kirakodóvásárainkra egyre több gazda jelentkezik. Sajnos csak rotációval tudjuk megoldani, hogy az egymást követő vásárokon minden gazda asztalhoz jusson” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.
A kistermelői mézek, savanyúságok, befőttek, szörpök, sajtok, házi édességek, zöldség- és gyümölcsfélék iránti megnövekedett igényt az is mutatja, hogy a pandémia idején megnőtt a különböző internetes kistermelői fórumok forgalma. Mind a magyar, mind a román nyelvű közösségi termékhirdetőkre feliratkozott gazdák a gazdaegyesület munkatársainak arról számolnak be, hogy
Laskovics mintegy háromszáz érmelléki gazdával tartja rendszeresen a kapcsolatot, így elég pontos képet alkothat arról, miként változnak a vásárlói igények, és erre miként tudnak a gazdák megfelelni. Jól látható, hogy erősödik a zöldségpiacok iránti igény is. Míg a 2000-es évek elején hatalmas tömegek pártoltak át a bevásárlóközpontok élelmiszerüzleteihez, és a gazdapiacok pangtak az ürességtől, az utóbbi években biztató változás tapasztalható, folyamatosan növekszik a zöldségpiacok forgalma is. Ott azonban gondot jelent, hogy
Emiatt is nagy a magyar gazdaszervezetek által Erdélyben – így Nagyváradon is – megtartott kirakodóvásárok forgalma. Itt eleve őstermelők árulhatják az általuk megtermelt portékát, a tudatos vásárlók körében pedig felértékelődött a kirakodóvásárok presztízse. Nem véletlen, hogy a váradi vásárszervező Laskovics Istvánt naponta tucatnyian keresik telefonon, hogy mikor és hol kerül sor a következő vásárra.
A Molnár házaspár a legkisebb fiukkal a kora tavaszi fóliakertben
Fotó: Makkay József
A borsi Molnár család 2017-től vesz részt rendszeresen a nagyváradi kistermelői vásárokon. Laskovics István falugazdásszal látogatunk ki hozzájuk. Azért a román–magyar határ szomszédságában fekvő Borsra, mert itt hagyománya van a fóliasátras és szabadföldi zöldségtermesztésnek. Nagyvárad piacaira innen kerül be a legtöbb friss zöldség. Úgy tűnik, az utóbbi időben
Molnáréknál idősek és fiatalok együtt gazdálkodnak, sőt arra is büszkék, hogy a nagyváradi vár melletti nagypiacon közel negyven esztendeje ugyanazt az asztalt bérlik. „Már kislány korom óta ott segédkeztem a kertben és a piacon a zöldségtermesztéssel foglalkozó szüleimnek, így belenőttem a gazdálkodásba.
– meséli Molnár Judit, aki három gyerekét is ebben a szellemben nevelte. Lánya a szomszédban lakik a családjával, ők is kertészkednek, a nagyobbik fiú a barátnőjével ugyanezt tervezi: az apai örökségként kapott telken szeretne a faluban egy nagyobb fóliasátras gazdálkodásba fogni.
Egyelőre kivár, hogy az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében a következő időszakban meghirdetik-e a partiumi megyékben a 20 ezer eurós magyar állami pályázatot, amiből megvásárolnák a teljes berendezést a fóliaházak elkészítéséhez. A kisebbik fiú, Zoltán nemrég szerzett földmérő diplomát a nagyváradi egyetemen. Ő is besegít a szüleinek a kertészkedésbe és a piacolásba.
– magyarázza.
Palántahajtatás Borson. Egyre többen kapnak kedvet a zöldségtermesztéshez
Fotó: Makkay József
Kimegyünk a kertbe, hogy szemrevételezzük a kora tavaszi palántahajtatást a fóliasátrak alatt. Házigazdánk, Molnár Árpád már nyugdíjas, így a feleségével több ideje van a napi mezőgazdasági munkákra. Azt meséli, hogy a gyerekek segítsége nélkül nem bírnák, hiszen a zöldségtermesztés nagyon munkaigényes foglalkozás, és napszámost nem lehet találni.
„Zoltán fiunk minden szombaton eljár a piacra. Örülnénk, ha a nagyobbik fiú, Árpád is belevágna, mert akkor mindenben tudnának segíteni” – magyarázza Judit asszony. Mutatja, hogy a fóliasátorban mi hova kerül.
A legutóbbi vásáron nagy sikert arattak a fokhagymával, amiből szinte a teljes készlet elment, de keresték a hagymát, céklát, petrezselymet, murkot és a zellert is. Molnárék az ismertebb zöld fűszernövényeket is megtermelik: tárkonnyal, kakukkfűvel, bazsalikommal, citromfűvel, rozmaringgal és mentával piacolnak. Van, aki műanyag cserépben vásárolja szívesebben, mások vágott formában.
Vendéglátóim szerint a zöldségtermesztés titka, hogy a gazda minőséget termeljen. Ha nem csapja be a vevőit, akkor hamar kialakul a törzsvásárlói kör, és onnantól fogva el tudja adni a portékáját. „Sokszor megesik, hogy itthon keresnek fel, mert látni akarják, hol termelünk. Már sokan ismernek, így amikor a piacra megyünk, mindig megkeresnek.
Csak azokat vásároljuk, amelyek a biokertészetben is használatosak” – mutatja Molnár Judit.
A falugazdász szerint a Molnár család példája azt bizonyítja, hogy viszonylag kis területen, mintegy ötven áron is megél egy család intenzív zöldségtermesztésből. A gazdaegyesület célja, hogy ezeket a gazdákat felkarolja, és értékesítési lehetőséget teremtsen számukra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!