Gazdag a bárányhúskínálat, de kevés a vásárló

Könczei Csaba, a háromszéki mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy az előző évekhez hasonlóan a termelői piacokon lehessen bárányhúst vásárolni, de kérdés, mekkora lesz a kereslet. Közben egyre több internetes hirdetés jelenik meg gazdáktól, akik házhoz szállítják a bárányhúst. Könczei szerint az idei bárányhúsmennyiség nagyobb része valószínűleg online rendszerben fog gazdát cserélni.

Székelyföldön is több juhot tartanak a gazdák, mint amit belföldi piacra vagy exportra lehetne értékesíteni” – magyarázza a sepsiszentgyörgyi szakember.

A bárányhús-forgalmazást jelentősen visszafogta a vendéglátóipari egységek bezárása. Könczei szerint az elmúlt években több háromszéki gazda a turisták által felkapott Brassó és Prahova megyei vendéglátóipari egységek beszállítójává vált. Hogy ennek az új piacnak megfeleljenek, az utóbbi években a zömmel tej- és gyapjúhasznosítású fajtákról a gazdák kezdtek áttérni a vegyes vagy húshasznosítású külföldi juhfajtákra. A panziók és éttermek nem vásároltak ugyan nagy mennyiségű bárányhúst, de folyamatosan rendeltek árut a juhászoktól, ami biztos felvásárlási piaccá vált. Most ez is összeomlott.

Illegális húskereskedelem az interneten

Sikó-Barabási Sándor háromszéki főállatorvos szerint a közfogyasztásra szánt bárányok levágása és forgalmazása a szokásos élelmiszer-biztonsági feltételeknek kell hogy megfeleljen. A megyében két vágóhídon lehet bérvágásban bárányt vágni, és az ottani állatorvos élelmiszer-biztonsági pecsétjével ellátott húst szabad forgalmazni.

„Több megyében vágópontok létesülnek, ahol a juhos gazdák állategészségügyi felügyelet mellett vághatnak bárányt, de erre nálunk, a megyében nyolc éve nincs már igény. Az engedélyezett vágóponton folyó víz kell hogy legyen, a vágáshoz szükséges minimális feltételek, illetve a vágópontot működtető személynek vagy cégnek szerződést kell kötnie egy olyan vállalattal, amely elszállítja a levágott bárányok beleit vagy belsőségeit. Élő állatot csak olyan helyen szabad vágni, ahol a vásárló nem láthatja a bárányok leölését” – magyarázza az állategészségügyi szakember a legfontosabb követelményeket.

A vágóhídról vagy az engedélyezett vágópontról származó húst a gazdák piacokon forgalmazhatják, vagy saját állattelepükről adhatják el.

Csak azok forgalmazhatnak húst, akiknek erre engedélyük van, és bizonyítani tudják, hogy törvényes keretek között vágták le a bárányokat. „Törvénytelen eljárás, ha valaki otthon tíz-húsz bárányt levág, és azt az interneten árulja” – magyarázza a szakember, aki elismeri, hogy a megyei állategészségügyi hatóságoknak nincs manapság kapacitásuk arra, hogy a virtuális térben „elszaporodott” élelmiszer-kereskedőket ellenőrizzék. A korábbi években többen lebuktak már, de idén sincsenek biztonságban azok, aki az előírásokat megszegve, közfogyasztásra árulnak otthon levágott állatot, mert nagyok a büntetések.

Padlón a juhos gazdák

Az ukrán–román határ mentén fekvő, többségében magyar település, Tiszahosszúmező legnagyobb juhos gazdája, Kósa Ottó lesújtónak látja a juhágazat helyzetét. „A korábbi években sem volt túl nagy érdeklődés húsvét táján a bárányhúsra – az emberek egyre inkább leszoknak a fogyasztásáról –, idén azonban mindenféle várakozás alatt alakul a kereslet” – magyarázta a Krónikának az agrárvállalkozó, akinek állattelepén az utóbbi hónapokban mintegy hétszáz bárány született.

Kósa szerint az emberek félnek kocsiba ülni, hogy kijöjjenek Nagybányáról vagy Máramarosszigetről idáig, mint ahogyan azt a korábbi években tették, de a faluban sincs kereslet nagyobb mennyiségű bárányhúsra. Minden évben az arab országokba történő export jelentette a fő eladási lehetőséget a tiszahosszúmezői gazda számára is, de manapság senki nem tudja megmondani, hogy mikor vagy egyáltalán újraindul-e a báránykivitel a közel-keleti országokba. A juhászok a legeltetési szezon beindulásában és a sajtkészítésben reménykednek, hogy több hónapi kimaradás után a tejtermékekből tegyenek szert bevételre.