Szigorúbb a törvény a kórházak, közegészségügyi intézmények esetében, itt még a külön dohányzóhelyiségek létrehozását is tiltja a jogszabály, akárcsak az iskolákban, ahol – az egyetemeket, főiskolákat kivéve – sehol nem engedélyezett a dohányzás. Közintézményekben létre lehet ugyan hozni – ha erre igény van – külön dohányzóhelyiséget, megfelelő szellőzéssel, a tűzvédelmi előírások betartásával, de nem kötelező.
„A törvény egyértelmű: tilos a dohányzás a közintézmények zárt területein. Fogyasztóvédőként nem a dohányzáshoz, hanem az egészséghez való jogot kell biztosítanunk, tehát büntetünk azért, mert valahol nincs külön helyiség” – pontosított Weil. Szerinte a vendéglátó egységek esetében is „fordított, egészségtelen” a szemlélet, mert nem a nemdohányzóknak kell létrehozni külön helyiséget, hanem a dohányosoknak kell leválasztani egy részt. A száz négyzetméternél nagyobb vendéglők, kávézók dohányzó része pedig nem lehet nagyobb a hasznos felület felénél, és füstmentesen el kell szigetelni az egység többi részétől. A székelyudvarhelyi Pethő vendéglő eddig 18 személy számára tudott nemdohányzó részt biztosítani. A füstmentes rész a vendéglő mintegy 30 százalékát foglalta el, és bár számottevően elkülönült a többi asztaltól, egy légtér volt az egész vendéglő. „A terem adottságai miatt nincs lehetőség a teljes leválasztásra, ezért valószínűleg a dohányzó kliensek mellett döntünk” – mondta Pethő József tulajdonos.
„A vendégeink 95 százaléka dohányzik, ha kitiltjuk őket, még annyi bevételünk sem lesz, mint eddig. Amúgy ha vegyes, dohányzó és nem dohányzó társaság érkezik, minden törvénytől függetlenül egyre gyakrabban fordul elő, hogy tisztelik egymást, és az asztalnál nem gyújtanak rá, hanem egy-egy cigaretta erejéig kivonulnak az ajtó elé, ha rá akarnak gyújtani” – tette hozzá Pethő József.
A háromszéki vendéglátó-ipari egységek 60 százaléka nem tartja be pontosan a január elsejétől életbe lépett dohányzási törvényt – mondta el lapunknak Onica Csaba. A Kovászna megyei fogyasztóvédelmi hivatal főfelügyelője elmondta, mint kiderült, a tulajdonosok egy része helytelenül értelmezi a jogszabályt. A törvény szerint ugyanis a 100 négyzetméternél nagyobb vendéglőkben a dohányzás csak a kizárólag erre a célra kijelölt, szellőztetett, nem átjárós vagy összekötő helyiségekben megengedett. A nemdohányzók sem belépéskor, sem az illemhely használata során nem haladhatnak át a dohányosoknak fenntartott termeken vagy füstös folyosókon. „A kisebb vendéglőknek, kocsmáknak a tulajdonosai félreértik a törvényt: kevés helyen alakítottak ki füstmentes részeket, egyes helyeken bár a tábla azt mutatja, hogy nemdohányzó rész következik, a szomszédos dohányzó helyiségből oda is átszivárog a füst ” – magyarázta Onica.
Szabó Berta, a sepsiszentgyörgyi Tulipán vendéglő tulajdonosa lapunknak elmondta, számukra semmilyen plusz megterhelést nem jelentett a dohányzási törvény betartása. A vendéglő több, külön bejáratú teremmel és illemhellyel rendelkezik, egyiket egyszerűen kinevezték dohányzónak, a másikban megtiltották a dohányzást. Máthé Melánia, a Tein kávézó és teázó menedzsere közölte: kifejezetten örült a jogszabálynak, mert a kisebb egységek legalább eldönthették, mit is akarnak. A 100 négyzetméternél kisebb kávézóban nem lehet olyan átalakításokat elvégezni, hogy a dohányzók és a nemdohányzók egyáltalán ne érintkezzenek. A Tein amúgy is műemléképületben működik, így ott semmilyen átalakítás nem engedélyezett. Máthé Melánia elmondta, egyértelműen úgy döntöttek, hogy dohányzóként működtetik tovább az egységet, hiszen a kávé, a tea elfogyasztása mellett a legtöbb kliens általában rágyújt egy cigarettára. „Amellett Sepsiszentgyörgyön az a trend, hogy ha egy társaságban egy ember cigarettázik, mindenki a dohányzó helyre megy” – világosított fel a menedzser.
Onica Csaba fogyasztóvédelmi felügyelő elmondta, az ellenőrzéseket folytatják, a következőkben a diszkókban vizsgálják meg, hogy betartották-e a dohányzási törvényt.
Kolozsváron nem meglepő, hogy a legkönnyebben a dohányosok jutnak asztalhoz. „Ez kávézó, ahol italokat is fogyasztanak, és nem múzeum – egyértelmű, hogy a klienseim közül a legtöbben rágyújtanak” – magyarázta érdeklődésünkre Valentin Banu, egy Albac utcai kiskocsma tulajdonosa, és közben a bejárati ajtón álló feliratra mutat – Már az év első napján kitettem a feliratot, hogy mindenki tudja: nálam szabad a füstölés. Erről meggyőződhettek már az ellenőrök is, akik nemrégiben jártak nálam, éjfél után. Azért döntöttem így, mert ellenkező esetben drasztikusan csökkenne a forgalmam.”
A város egyik legnépszerűbb lokáljában, a Bulgakov Kávéházban a nemdohányzók idéntől az alsó szint asztalaihoz ülhetnek, a cigarettázók pedig az emeleten kapnak helyet. Számos forgalmas központi vendéglátó-ipari egységben azonban még dolgoznak az átalakításokon, legtöbb helyen a kocsmázók észre sem vehetik, hogy új jogszabály lépett érvénybe.
„A jelenlegi szabályozás bizonyos értelemben nagyobb mozgásszabadságot engedélyez a tulajdonosoknak, hiszen gyakorlatilag eldöntheti, hogy a két opció közül számára melyik a jövedelmezőbb – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Mostis Gergő, a nagyváradi Alma kávézó társtulajdonosa. – Természetesen a cég érdeke, hogy a dohányosok és a nemdohányzók is látogassák a helyet, ezért mi is berendeztünk egy olyan termet, amelyben a kliensek nem cigarettázhatnak.”
A tavaly decemberben megnyitott Alma 73 négyzetméter alapterületű, hatvan kliensnek tud ülőhelyet biztosítani. Már megnyitáskor dönteni kellett arról, hogy a cigarettázókat vagy a nemdohányzókat részesítik előnyben, mesélte a tulajdonos. Akkor elszívó és szellőztető-berendezésekkel oldották meg a szellőztetést. „Jelenleg a törvény arra is vigyáz, hogy a nem dohányzó vendég ne kényszerüljön áthaladni a dohányzó helyiségeken, ezért mi a bejárat közelében, a bárpulttal szemben alakítottuk ki a füstmentes ülőhelyeket. Ha egy nagyobb csoport érkezik, és jelzik, hogy nemdohányzó helyet szeretnének, további helyiségeket is füstmentessé tudunk tenni” – mondta Mostis Gergő.
A nagyváradi vendéglátóhelyek legtöbbjében azonban nem igazán törődnek az előírással. Az egyik főutcai étteremben „vágni lehet a füstöt”, egy másik vendéglőben pedig furcsa megoldást választottak: a viszonylag hoszszú teremben kétsornyi asztal van, egyik nemdohányzó, a másik a cigarettázóké. A vendégek amúgy nem túlzottan zavartatják magukat a nemdohányzó soron sem, igaz, a pincérnő figyelmeztette őket: ellenőrzés esetén ők fizetik a büntetést. Az állomás közelében az egyik szórakozóhelyen ellenben jó ideje nem jelent gondot a jogszabály alkalmazása: külön teremben ülhetnek a dohányzó vendégek. Mint kiderült, a megyei fogyasztóvédelmi hivatal is hasonló következtetésekre jutott a múlt heti ellenőrzések során: a törvényalkalmazás még itt is gyerekcipőben jár. Az ellenőrök két éttermet, három klubot és 19 bárt, összesen 24 szórakozóhelyet jártak végig az elmúlt napokban, számos helyen súlyos kihágásokat tapasztaltak. Az ellenőrzéseket követően négy vendéglátó-ipari egységtől vonták meg ideiglenesen a működési engedélyt. A 100 négyzetméteresnél kisebb alapterületű bárok és éttermek 80 százalékában nincs figyelmeztető felirat, nem működik a szellőztető-berendezés sem. A nagyobb alapterületű helyeken sem jobb a helyzet, nincsenek különválasztva a „füstös” és a füstmentes helyiségek, a nemdohányzó helyiségek fele vezető út pedig átvezet a dohányosoknak fenntartott termeken.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.
Az oktatási minisztérium közölte, mikor lesznek szünidők és szabadnapok a 2025–26-os tanévben Romániában.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.