2008. október 06., 00:002008. október 06., 00:00
„Döntési joga ebben a kérdésben az elnökségnek van, de fontosnak tartottuk, hogy a párt meghatározó önkormányzati tisztségviselői is véleményt nyilvánítsanak. A konzultatív szavazás eredménye megerősítette a korábbi álláspontot, egy tartózkodó, hat nem és 23 igen szavazat volt amellett, hogy az MPP ne induljon a választáson” – mondta Szász Jenő, a párt elnöke.
„Kijózanító” eredmény?
Mint ismeretes, korábban a Kolozs és a Kovászna megyei szervezetek szorgalmazták a döntés felülvizsgálatát, mert úgy vélték, a szervezetnek egységesen, saját jelöltekkel kellene részt vennie a választáson. A farkaslaki ülésen Csép Sándor Kolozs megyei elnök betegsége miatt nem tudott részt venni, de a Kovászna megyei résztvevők véleménye sem volt egységes: az indulás mellett igennel és nemmel is szavaztak, és az egyetlen tartózkodás is háromszéki volt.
„Úgy gondolom, a kérdést véglegesen lezártuk, a szavazás eredménye mindenki számára kijózanító volt. A megyei szervezeteknek ezen a héten el kell dönteniük, kit akarnak támogatni: független indulókat vagy esetleg más szervezet jelöltjeit, akik elfogadják az MPP értékrendjét. Őket kötelező módon segítik majd a párt helyi szervezetei” – mondta Szász, aki a hétvégére már a támogatandók neveit is szándékszik bejelenteni.
A farkaslaki ülésen döntés született a pártkongresszus időpontjáról is, erre 2009. április első felében kerül sor. „Korrekt és logikus döntés, hiszen november 30-án lesznek a választások, utána meg advent következik. Ezért azt kérjük a helyi szervezetektől, hogy január végéig tartsák meg a közgyűléseiket, és alakítsanak szervezeteket olyan településeken is, ahol esetleg még nincs. Februárban a megyei közgyűlésekre már rendezett tagsággal és megválasztott vezetőséggel küldhetnek megbízottakat, hogy kijelöljék az áprilisi országos gyűlés résztvevőit” – magyarázta Szász Jenő.
Újabb kritizált döntés
Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke az elnökségi ülést követően úgy nyilatkozott, elfogadják a Farkaslakán hozott döntést, a támogatandó jelöltekről, illetve a kampány részleteiről hétfőn tárgyalnak Háromszéken.
Sándor Krisztina, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke közleményében úgy fogalmazott, a döntést elfogadják, kijelentve, ez amúgy sem érinti a kolozsvári, illetve Kolozs megyei szervezetet: ők korábban már úgy döntöttek, nem indítanak saját jelöltet, illetve függetleneket sem támogatnak. Sándor Krisztina nyilatkozatában ugyanakkor kritizálta az elnökséget amiatt, hogy a tisztújító kongreszszust egy meglehetősen távoli időpontra, jövő év áprilisára odázták el. Hozzátette: az MPP Kolozs megyei szervezete október 12-én gyűlésezik, ahol a kongresszus, illetve a tisztújítás is téma lesz.
Egyeztetések
Az önkormányzati képviselői vagy polgármesteri tisztségekhez jutott MPP-tagoknak kötelességük kezdeményezni vagy támogatni az autonómiareferendum kiírását a székelyföldi településeken – derül ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttsége és az MPP elnökségének pénteki találkozója után kiadott sajtóközleményből. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke a téma kapcsán úgy nyilatkozott, az autonómiareferendumok megszervezésének ideális időpontja november 30. lenne.
Az SZNT küldöttsége a hétvégén Markó Béla RMDSZ-elnökkel is találkozott Marosvásárhelyen. Az SZNT vezetői részletesen ismertették a közigazgatási határok módosítását célzó népszavazási kezdeményezés tartalmát és tétjét. Markó Béla ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ jogászai elemzik a kezdeményezés jogi és politikai vonatkozásait. A tárgyaló felek az egyeztetések folytatásában állapodtak meg.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.