Fogyatkozik az óvodások létszáma

A gyermeklétszám zsugorodása a többségében magyarok lakta régiókra is jellemző, viszont Király András, az oktatási minisztérium államtitkára szerint a magyar tannyelvű óvodák (egyelőre) nincsenek veszélyben, az iskolákkal ellentétben ugyanis az óvodai csoportok kis létszámmal is megalakulhatnak. A statisztikák ugyanakkor felemás tendenciát mutatnak: egyes erdélyi megyékben az adatok valóban alátámasztják az államtitkár kijelentését, más térségekben viszont a gyermeklétszám visszaesése miatt óvodákat kellett megszüntetni, ennek nyomán pedig a pedagógusok iránti kereslet is megcsappant.

Az óvodások száma 2012-ben csökkent drasztikusan

Király András a Krónikának úgy nyilatkozott: amióta tisztségben van, hat-hét éve folyamatosan követi a magyar tannyelvű oktatási intézményekbe és óvodákba járó gyerekek létszámát, amely viszonylag konstans, évente 163–166 ezer gyermeket tartanak nyilván. Mint rámutatott: az óvodások száma 2012-ben csökkent drasztikusan, mivel akkor vezették be az előkészítő osztályt, ennek nyomán egy teljes évfolyam került át az iskolákba.

„A demográfiai visszaesés és az elvándorlás a magyar közösségen belül is érezteti hatását, ugyan a beiskolázási számok csökkennek, de az óvodákban ennek általában az a következménye, hogy kisebb létszámmal alakulnak meg a csoportok, számos faluban pedig összevonják ezeket. Országos szinten átlagosan 20 fős csoportok működnek, ez a városokban jellemzően 25, míg a kis településeken 10-15 óvodást jelent” – fejtette ki Király András.

Az államtitkár arra is kitért: a magyar óvodások száma általában kevesebb a magyar kisiskolások számánál, ez azt jelenti, hogy azok közül, akiket magyar tannyelvű előkészítő osztályba íratnak be, nem mindenki járt kisebbségi óvodába. Az RMDSZ-es politikus leszögezte: az óvodákkal kapcsolatban nincs ok aggodalomra, problémák inkább az általános és a középiskolákban jelentkeznek. A gyermeklétszám visszaesése miatt ugyanis osztályok szűnhetnek meg, sok szülő pedig nem vállalja az ingáztatást, inkább román tanintézetbe íratja gyermekét.

Rendszeresen építenek új óvodákat

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki elmondta: most készülnek a következő tanév beiskolázási tervei, amelyek alapján ugyanannyi óvodai csoporttal számolnak, mint amennyi most is működik. Kiss Imre elismerte, hogy Háromszéken egyre – évente körülbelül 100–150-nel – kevesebb gyermek születik, a 2012/2013-as tanévben például még 7383 óvodás járt 384 csoportba, most pedig 6827 gyermeket, illetve 348 csoportot tartanak nyilván.

A főtanfelügyelő viszont hangsúlyozta: ha a megyében évente 100-200 gyermekkel esik is vissza a létszám, a tanintézetekből és óvodákból egyenként csak egy-két fő esik ki, tehát ez még nem veszélyezteti a csoportok létét. A falvakban azonban kénytelenek rendszeresen összevonni csoportokat, hiszen például Zalánpatakon összesen négy kicsi jár óvodába. Kiss Imre ugyanakkor emlékeztetett: a szaktárca rendszeresen építtet új óvodákat, Háromszéken jelenleg hat faluban is munkálatok zajlanak.

Hasonló a helyzet Kolozs megyében, ahol ugyan drámaian csökkent a születések száma a magyar lakosság körében is, az óvodák száma viszont stagnált – tudtuk meg Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelőtől, aki az óvodákért is felel. A szakember a Krónikának úgy fogalmazott: tíz éve dolgozik a tanfelügyelőségen, és a két kezén meg tudja számolni, hogy azóta hány óvodát kellett összevonni, illetve megszüntetni létszámhiány miatt. Az is igaz viszont, hogy a falvakban jellemzően kevés gyermek jár egy csoportba.

Ömböli Irma arra nem tudott válaszolni, hogy a Kolozsváron tanuló, majd ott letelepedő székelyföldi és partiumi egyetemisták milyen mértékben járulnak hozzá a gyereklétszám alakulásához. A kincses város népszerűsége azonban szerinte ott érhető tetten, hogy míg más megyékben nincs elég szakképzett pályázó a tanári állásokra, Kolozs megyében túljelentkezés van. A tanfelügyelő azt is közölte: Kolozs megyében 2011-ben 2932 magyar óvodást tartottak nyilván, 2015 őszén pedig a megye közel 18 ezer óvodásából 2255 volt magyar.

Egyenlőtlen a beiratkozók elosztása Csíkszeredában

Csíkszeredában ezzel szemben számos napközit és óvodát kellett összevonni, illetve megszüntetni az elmúlt tíz évben, jelenleg viszont úgy tűnik, hogy stabilizálódik a helyzet, azaz a gyermekek száma, így egyetlen intézmény sincs közvetlen veszélyben – mutatott rá Márton Adél, a Hargita megyei tanfelügyelőség óvodai nevelésért felelős munkatársa. Az adatok szerint 1992-ben 43 óvoda és napközi működött a városban, 2007-re számuk 25-re csökkent, ebben a tanévben pedig alig hat intézményt tartanak fenn, amelyek tizennégy alegységet működtetnek 1500 gyermek számára.

Csíkszeredában egyébként az is gondot okozott, hogy a beiratkozások nem voltak egyenletes elosztásúak, vagyis néhány óvodába nagyon sokan, máshová alig jelentkeztek. Az önkormányzat idén rendezte a helyzetet, a márciusban elfogadott határozat ugyanis megszabja, hogy az egyes intézmények maximum hány gyermeket fogadhatnak.

Udvarhelyszéken is kihasználatlanul állnak az egykori – egyházi és önkormányzati tulajdonban lévő – óvodaépületek. Székelyudvarhelyen az is hozzájárult az óvodák bezárásához, hogy a szülők hosszabbított munkaprogramja miatt inkább a gyermekeket délután is fogadó napközik iránt nőtt meg a kereslet. Óvodák így inkább a falvakban működnek, de olyan település is van, ahol a csoportba alig egy-két gyerek jár – a kányádi intézménybe például Miklósfalváról egy, míg Petekről négy gyermeket szállítanak naponta. Az említett két faluhoz hasonlóan többek között a Bögöz községhez tartozó négy helységben, valamint Felsőboldogfalván, Lengyelfalván és Patakfalván is óvodákat kellett megszüntetni, mert egyszerűen nem volt elég gyermek.

Maros megyében is hasonló a helyzet: Haller Katalin magyar óvodákért felelős tanfelügyelő szerint míg 2011-ben 399 csoport működött 7750 óvodással, jelenleg alig hatezer gyermek jár 319 csoportba, az óvónők száma pedig száz fővel esett vissza öt év alatt. A szakember azt is közölte: a német nyelvű csoportok száma is drasztikusan, 28-ről 10-re csökkent. Haller Katalin elmondta: vidéken könnyebb számba venni, hogy hány gyermek készül óvodába, illetve iskolába, mert legtöbb helyen egy tanintézet működik. A városokban bonyolultabb az eljárás, ráadásul sok szülő nem a lakhe­lyéhez legközelebb eső intézménybe íratja a gyermeket, a tanfelügyelő ezért a terepezést szorgalmazza, szerinte személyesen kell felmérni az igényeket, terveket.

Maros megyében főleg Dicsőszentmárton és Ludas környékén számoltak fel óvodákat, Segesváron, Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön és Szovátán pedig óvónői állásokat kellett megszűntetniük. A tendencia Marosvásárhelyt is érinti, ahol ráadásul a csíkszeredaihoz hasonló probléma merült fel, egyes óvodákban ugyanis – más intézmények rovására – rendszeresen túljelentkezés van. Haller Katalin attól tart, ha ezt nem oldják meg sürgősen, további óvodák zárhatnak be a megyeszékhelyen.

Az országos adatok egyébként még lehangolóbbak: a statisztikai intézet (INS) tájékoztatása szerint a kilencvenes évek közepén még több mint 12 ezer óvoda működött, 2015-ben pedig alig 1200 intézményt tartottak fenn. A beíratott gyermekek száma 30 százalékkal esett vissza, a rendszerben pedig 12 százalékkal kevesebb óvónő dolgozik – közölte a Ziarul Financiar gazdasági lap. Az oktatási minisztérium elsősorban a születésszám visszaesésével indokolja a jelenséget, mint rámutattak: 2014-ben országos szinten 195 ezer gyermek jött világra, ez 37 százalékos visszaesést jelent 1990-hez képest.