
Fotó: Boda L. Gergely
„Nem ismerem a volt Aranykakas vendéglővel kapcsolatos terveket, semmit nem tudok arról, hogy a város kérné a kisajátítását” – reagált Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere helyettese, Peti András szerdai bejelentésére, miszerint a város kézbe veszi a volt Aranykakas ügyét.
2015. február 19., 17:572015. február 19., 17:57
Amint arról beszámoltunk, az alpolgármester azt mondta, a Bürger-palotában multifunkcionális és multikulturális központot hoznának létre, ahol irodalmi kávéház működne, továbbá színházi és egyéb művészeti előadásoknak nyújtana otthont.
Dorin Florea szerint azonban a hasonló épületek esetében olyan törvényre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonosoktól elkobozzák a huzamosabb ideig elhanyagolt ingatlanokat. Ugyanakkor Ciprian Dobre, a megyei önkormányzat elnöke is leszögezte, nem tud a tervekről. „Az a bizonyos alpolgármester még a megyei tanács kapusával sem beszélt erről, és biztosan tudom, hogy Marosvásárhely elöljárója sem ismeri a terveit” – nyilatkozta ironikusan Dobre.
A Peti András által szerdán bemutatott határozattervezet viszont szerepel a városháza honlapján, s azt kézjegyével ellátta a városháza jegyzője, Maria Cioban is, ami azt jelenti, hogy törvényes és napirendre kerülhet. A tervezeten az szerepel, hogy látta Dorin Florea is.
A városvezető ellenvéleménye kapcsán Peti András hangsúlyozta: a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ-frakciója végig figyelemmel kísérte a volt Aranykakas vendéglővel kapcsolatos civil kezdeményezéseket, részt vett az épület megmentéséért szervezett rendezvényeken, s a civilek jogos elvárását, óhaját megfogalmazva nyújtották be az épület kisajátítására és kulturális központtá alakítására vonatkozó tervezetet.
„Ha valaki városvezető, az nem azt jelenti, hogy egyedül dönt, hanem azt, hogy meghallgatja a városlakók, a civilek javaslatait, s lehetőség szerint támogatja őket. Mi ezt tettük, meghallgattuk az Aranykakas ügyében tevékenykedő civileket, és képviseljük ügyüket az önkormányzatban is” – replikázott Peti András.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!