Szabó Gyula torockószentgyörgyi tanár mögött két évtizedes virágkertészeti tapasztalat áll
Fotó: Makkay József
A nők napjára termesztett jácint-, tulipán-, primula- és ciklámen-kínálatot színpompás muskátlik, krizantém és mikulásvirág váltja, és decemberben minden kezdődik elölről a torockószentgyörgyi Szabó család 30 árnyi virágkertészetében. Riportunkban arra keressük a választ, hogy az importvirágok özönében és az itthoni illojális konkurencia szorításában hogyan tud megélni egy lelkiismeretesen adózó virágtermesztő.
2024. augusztus 31., 19:032024. augusztus 31., 19:03
2024. szeptember 01., 18:132024. szeptember 01., 18:13
A vágott és a cserepes virágok piacán ma már minden képzeletet kielégítő választék áll a vásárlók rendelkezésére. Miközben a hazai virágpiacot elárasztotta a török és a nyugat-európai áru, napjainkra kialakult egy erős helyi virágtermesztő közösség, amelyik állja a versenyt a többi piaci szereplővel.
Erdély-szerte több településen nagy múltú virágkertészeti hagyományokra alapozhat a virágtermesztés, miközben az elődök tudását napjainkban modern virágtermesztési technológiákkal ötvözik. Jó példa erre a torockószentgyörgyi Szabó Gyula korszerű fóliaházas virágkertészete, aki agrárvállalkozóként fizikatanári képesítéssel öndidakta módon megtanulta a virágkertészet minden csínját-bínját.
Krizantém és mikulásvirág egymás mellett
Fotó: Makkay József
A Nagyenyeden élő Szabó család torockószentgyörgyi farmja 3 ezer négyzetméteren elterülő, korszerű fóliaházakból áll. A virágtelep története a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza, amikor a szülők a mezei munka mellett rákaptak a virágkertészetre. Akkoriban ez kecsegtetett a legtöbb jövedelemmel Torockószentgyörgyön, így a példa ragadóssá vált. A kilencvenes években a nyolcvan százalékban mezőgazdasággal foglalkozó magyar falu lakosságának egy része megpróbálkozott virágtermesztéssel is, és sokaknak bejött a váltás. Ma mintegy 15 helyi gazda termel virágot piacra.
A történetet a virágházak melletti irodában szövögetjük Szabó Gyulával, aki fiatal pedagógusként hazatért szülőfalujába, és a községközpontban, a torockói iskolában dolgozott hat esztendeig. Közben szakiskolát végzett öccsével közösen kezdtek azon gondolkodni, mi lenne, ha a szüleik és az ismerőseik körében népszerű virágkertészetben szintet lépnének, és kipróbálnák a fólia alatti termesztést. Néhány év próbálkozás és befektetés után 2006-ban jegyezték be vállalkozásukat, egy kft.-ét, ami azóta is keretet biztosít két évtizedes virágkertészetüknek.
Az elszabadult, ellenőrizetlen importtal a romániai virágtermesztők önköltségi ára alá zuhantak a felvásárlási árak, így bizonyossá vált, hogy vágott virággal nem érdemes többé foglalkozni. Termelői áraikat ugyanakkor nagyon megdobta, hogy két évtizeddel ezelőtt gyakorlatilag minden inputanyagot csak külföldről lehetett beszerezni – a virágföldet például Magyarországról vásárolták.
Az apró virágok halottak napjára terebélyes növénnyé nőnek
Fotó: Makkay József
,,Egy magyarországi virágtermesztő barátunk hívta fel rá a figyelmet, hogy próbálkozzunk erkélyeket díszítő virágokkal, mert arra egyre nagyobb a kereslet. Az ő tanácsára álltunk át muskátlitermesztésre” – magyarázza a torockói virágkertész a váltást. A földi virágtermesztést lecserélték asztalokra, az átállás költségei azonban hamar megtérültek, mert akkoriban a gyér kínálat nem tudta kielégíteni a növekvő keresletet, így a muskátlit jó áron lehetett értékesíteni.
A húsmarhatartás mellett döntött három évvel ezelőtt az a fiatal torockói házaspár, akik a gazdálkodást nem nyűgnek, hanem életformának tekintik. Riportunkban Bátori Erika és Both Lénárd állattelepére látogatunk el.
A piaci kereslet újabb virágházakat ,,telepített” a portára: egy idő után a testvérpár tagjainak egészségügyben, valamint tanügyben dolgozó feleségének délutáni besegítő munkájával sem győzték a megnövekedett kereslet kielégítését, így három állandó alkalmazottal bővült a vállalkozás. Szabó Gyula szerint a munkakönyves alkalmazottak megjelenésével bővíteni kellett a virágtermesztést is, mert az elképzelhetetlen volt, hogy csak fél évig foglalkoztassák az embereiket. A nők napjára termelt jácint, tulipán, primula és ciklámen után a tavaszi, kora nyári erkélyvirágok júniusi lecsengésével hozzáláttak a halottak napjára termesztett cserepes krizantémnak, illetve az utóbbi években egyre népszerűbb mikulásvirágnak.
Amint bővült a választék, mindent átvettek tőlünk, miközben a piacon egyre több virágtermesztő jelent meg, és bizony ádáz verseny alakult ki minden virágfajta esetében” – összegzi tapasztalatait a torockószentgyörgyi gazda.
A nagy piaci verseny miatt ma már csak a legjobb minőségű virágok találnak gazdára, ehhez pedig pontosan betartott termesztéstechnológia és kiváló szaporítóanyag szükséges. Ezzel magyarázható, hogy olasz, német és holland cégek dugványait használják, azt ültetik ki cserepekben. Szabó szerint olcsóbb lenne saját előállítású dugvánnyal dolgozni, de ennek előállításához nem rendelkeznek megfelelő műszaki háttérrel és tudással.
Az is sokéves tapasztalat, hogy a következő esztendőben akkor sem növelik duplájára egy-egy virág termőterületét, ha az előző évben sikernövény volt, legtöbb tíz százalékkal ültetnek többet, így soha nem marad a nyakukon eladatlan áru.
A mikulásvirág decemberre bocsátja ki gyönyörű piros szirmait
Fotó: Makkay József
Körbejárjuk a fedett komplexum fóliaházait. Augusztusban már különféle méretű a krizantém és a mikulásvirág: több részletben ültetik el a szaporítóanyagot, hogy többféle méretű virágot tudjanak majd kínálni a vásárlóknak. A krizantém ,,hálásabb” növény, a mikulásvirág több odafigyelést igényel, mert könnyen gyökérrothadás állhat be az állományba, ami súlyos veszteséget okozhat a termelőnek. A májusban és júniusban szakaszosan elültetett dugványok fejlődését árgus szemekkel figyelik, hogy megfelelő pillanatban lehessen a szükséges növényvédő szerekkel beavatkozni.
A késő őszi és téli virágok cserepeivel teli fóliaházak folytatásaként új fóliaházak emelkednek, évi rendszerességgel beruháznak. ,,A megvásárolt fémkeretekből és fóliából az öcsémmel húzzuk fel az új fóliaházakat, és mi építjük ki az öntöző- és a fűtőrendszert is. A testvérem hegeszt, ő a csőrendszerek szakértője” – mutatja a mindent behálózó csöveket vendéglátóm. A fával biztosított téli fűtés vastag csövei a szomszédos kazánház 30 ezer eurós kazánjához futnak össze, a hőmérsékletet hőszivattyúk és hőérzékelő berendezések szabályozzák, így minden növény esetében beállítható a szükséges hőmérséklet.
Ami azzal is magyarázható, hogy semmilyen mezőgazdasági pályázatot nem sikerült nyerniük: a virágkertészet nem élelmiszer-termelő ágazatnak bizonyul, így kiiktatták az agrártámogatási rendszerből.
Virágasztalok. Másfél évtizeddel ezelőtt váltottak a cserepes virágok termesztésére
Fotó: Makkay József
Szabó Gyula szerint a látszat ellenére sok gonddal-bajjal küszködnek, a legnehezebben orvosolható a rendezetlen romániai piac káosza. Míg cégük áfát, jövedelemadót és a munkások után különböző adókat és társadalombiztosítást fizet, addig az őstermelői igazolvánnyal rendelkező virágkertészetek jelentős része illojális konkurenciát hoz a piacra, mert adózás nélkül gyakorlatilag ugyanannyi virágot tudnak forgalmazni, mint a vállalkozók, miközben jóval kisebb költségeikkel lenyomják az árakat.
,,Ez alapjaiban igazságtalan rendszer! Az uniós országok többségéhez hasonlóan az volna a járható út, ha Romániában is törvény által szabályozott piac működne.
– mutat rá a romániai adórendszer fonákságaira a torockószentgyörgyi agrárvállalkozó.
Vendéglátóm szerint a mai megemelt tanügyi fizetéssel tanárként jóval kevesebb fejfájással élhetne, viszont bevallja, nagyon szereti második szakmáját, ezért tart ki a virágkertészet mellett. A testvérpár gyerekei viszont teljesen más szakmát választottak – mind a négyen elkerültek otthonról –, így a két férfira marad a szülők által elkezdett kertészkedés. Szabó Gyula testvérével, Szabó Csongorral abban reménykedik, hogy az egyre ádázabb piaci konkurencia és a masszív virágimport közepette a jövőben is sikerül talpon maradniuk.
A Kárpát-medence legrégibb, felül csapós patakmalmát csodálhatja meg, aki Torockón ellátogat a Székelykő tövében található vízimalomhoz. A magánmúzeumként működő portán a falu és a környék régi fa- és fémtárgyaival is találkozhat a turista.
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!