2013. február 13., 07:502013. február 13., 07:50
Hozzáfűzte, azért érti meg a csángókat, mert ugyanazokkal az érzésekkel találkozott náluk, amelyeket a finnek is éreztek az elnyomás évei alatt.
A 2001-ben a csángó magyarság jogainak biztosításáról szóló, az Európa Tanács által elfogadott jelentés elkészítése révén ismertté vált Tytti Isohookana- Asunmaa elmondta: már iskoláskora óta érdekelték a finnugor nyelvek, korábban Észtországban, Lettországban, Norvégiában és Oroszországban végzett kutatásokat. A csángókról azonban nem tudott semmit, amíg fel nem kérték a jelentés elkészítésére. „Nem gondoltam volna, hogy ennyire forró politikai kérdés lesz belőle, bár törvényszerű, hogy minden kisebbségi kérdés politikai kérdés is egyben” – emlékezett vissza Isohookana-Asunmaa. Mint részletezte, tíz éve hagyta abba a politizálást, azóta történészként folytatja kutatásait. A csángókról szóló könyvét barátai unszolására írta meg.
A rendezvény házigazdája, Magdó János kolozsvári magyar főkonzul ismertette Tytti Isohookana-Asunmaa életútját. Megtudtuk: a szerző húsz éven keresztül finn parlamenti képviselő volt, négy évig pedig kulturális és oktatási miniszter. A kötetet és a történész csángók érdekében kifejtett munkásságát Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos néprajzkutatók méltatták. A könyvbemutatón jelen volt Ulla Vaisto, Finnország bukaresti nagykövete is, aki a finnországi kisebbségek jogait ismertette. Elmondta, Finnországban 350 ezer svéd ember él, ezért az irántuk érzett tiszteletből két hivatalos nyelve van az országnak, a finn és a svéd. A jelenlevők elképedésére kifejtette: bármelyik köztisztségviselőnek ismernie kell mindkét nyelvet, a svéd nyelv oktatása azokban a régiókban is kötelező, ahol kizárólag finnek élnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok