Erőforrás helyett veszélyforrás. Az egyre inkább elszaporodó medvék számtalan gazdacsalád életét tették tönkre
Fotó: Beliczay László
Románia közútjain tavaly mintegy hetven medvét ütöttek el járművek, a nagyvadak pedig több száz tehenet és birkát öltek meg. Szászrégen vagy Zetelaka környékén ma már egy erdei séta is életveszélyes lehet a medvetámadások miatt. Vadgazdálkodási szakemberekkel próbáltuk tisztázni a bukaresti szakminisztérium és a vadászszervezetek között elmélyülő vitákat.
2020. augusztus 15., 13:512020. augusztus 15., 13:51
2020. augusztus 15., 13:522020. augusztus 15., 13:52
Miközben Szászrégen egyik külső negyedében beszélgetünk Papp Zoltán mezőgazdasági mérnökkel és agrárvállalkozóval hatvan fejőtehenes állattelepén, kétszer is megcsörren a telefonja. Egy szomszédos falu polgármesteri hivatalából hívják, hogy az egyik portán medve garázdálkodik, rá kéne ijeszteni a lőfegyverrel. Vendéglátóm szokva van az ilyen hívásokhoz, mert ő vezeti a környék 14 ezer hektáros vadásztársulatát. Folyamatosan van munkájuk az egyre ellenőrizhetetlenebbé váló medveállomány kártételei miatt.
„Villanypásztorral kerítettük be a telephely mögötti 13 hektáros legelőt, több helyről is be van kamerázva az állatfarmunk.
– magyarázza a vadászegyesület elnöke. A környéken már mindenhol öltek meg tehenet és juhot a kóbor medvék. Az állattartók többsége, aki nem vadász, hatalmas kutyafalkákkal védekezik. Közben a kutyák elpusztítják a nyulat és az őzgidákat. A vadásztársaságok és a gazdák egyaránt a kárral maradnak.
Vendéglátóm elmeséli, milyen kálváriába került, amíg a legveszélyesebb medvére sikerült kilövési engedélyt szereznie Bukarestből. A vad megsebesítette az egyik állattartót, akinek sikerült a kocsijába menekülnie, de a feldühödött medve szinte felborította a terepjárót. Nagy szerencsével úszta meg a támadást, és elmenekült a helyszínről. A medve kilövéséhez Marosvásárhely tucatnyi hivatala kellett hogy embert küldjön a csendőrségtől, tűzoltóságtól, katasztrófavédelemtől és más igazgatóságoktól, hogy mindenki aláírja a kilövési jegyzőkönyvet.
„Ami vadgazdálkodás ügyében Romániában történik, az felháborító. A minisztérium nem tekint partnerének bennünket, nem tudunk velük együtt dolgozni. Az emberek már nemcsak az erdőbe félnek kijárni, hanem a mezőre is, mert ha medvével találkoznak, az könnyen végzetes lehet.
– magyarázza a szakember. Papp Zoltán a romániai vadkártérítési rendszert is abszurdnak tartja, mert az egyre nagyobb károkat az állam csak részben és hatalmas késéssel téríti meg. A gazda egész évben ingyen dolgozik, ha a vadak tönkreteszik a termését, vagy megölik a tehenét és a juhát.
Benke József vadgazdálkodási mérnököt, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnökét a szabad vadgazdálkodásért folytatott harc úttörőjeként ismerik Romániában. Az általa vezetett vadásztársaság tavaly beperelte a környezetvédelmi minisztériumot, mert a bukaresti hivatal megtagadta a hét legveszélyesebbnek ítélt medve kilövési engedélyét, és mindössze három nagyvad levadászásába egyezett bele. A pert első fokon elveszítették, jelenleg a legfelsőbb bíróságon vár sorára fellebbezésük. Benke József országos kampányba kezdett a tarthatatlan állapotok miatt, hiszen
Úgy tűnt, hogy a vadgazdálkodási törvény idén januári kedvező módosításával jó irányba fordulnak a dolgok, de ez egyelőre hiú ábrándnak bizonyult. Hét hónappal a parlamenti szavazás és az államfői aláírás után a törvénynek még mindig nincs alkalmazási módszertana, a szakminisztérium csűri-csavarja az elfogadását. Mivel a törvény kimondja, hogy a környezetvédelmi minisztériumnak minden év májusáig ki kell bocsátania a vadállomány prevenciós kilövési kvótáit, ennek elmulasztása miatt három – Hargita, Kovászna és Vrancea megyei – vadásztársulat bűnvádi eljárást indított a szakminisztérium ellen. A beadványt újabb ötven aláírással kiegészítették az ország több területén működő más vadásztársaságok.
Fegyverben. A vadásztársaságok megpróbálják felvenni a harcot a törvényre fittyet hányó szakminisztériummal (képünk illusztráció)
Fotó: Beliczay László
„Csak úgy tudunk előrelépni, ha a romániai vadásztársaságok közös frontot alakítanak ki a környezetvédelmi minisztérium rendkívül káros vezetési módszereivel szemben.
– magyarázza a zetelaki szakember.
Benke József adatokkal igazolja a tűrhetetlen székelyföldi állapotokat. Csak az 54 ezer hektáros zetelaki vadászterületen mintegy 300 medvét tartanak számon, miközben az erdőség legfentebb 100 nagyvad számára nyújt megfelelő természetes élőhelyet, azaz több éven át folyamatosan ritkítani kellene a vadállományt, hogy helyreálljon a természetes egyensúly. Abban reménykednek, hogy a gazdák és a vadásztársaságok közös nyomására, az új törvény alkalmazása révén idővel vissza lehet térni a normális, szakemberek által felügyelt vadgazdálkodáshoz.
Benke úgy látja, hogy Dacian Cioloș 2015 novemberétől kezdődő bő egyéves miniszterelnöksége alatt tette tönkre a vadgazdálkodást, ami azóta is hatalmas károkat okoz az országnak. Szakemberek helyett a szakmához nem értő civil szervezeteket „édesgetett” anyagi támogatásokkal a szakminisztérium holdudvarába, az új szemlélet pedig csődbe vitte az addig sikeres romániai vadgazdálkodást.
Benke szerint Ludovic Orban kormányának környezetvédelmi minisztere az utóbbi évek legkártékonyabb tárcavezetője. Számlájára írja, hogy hiába van érvényes törvény a vadkárok megtérítésére, az elmúlt egy évben senkinek nem fizettek kártérítést, csupán ígéretek vannak egy elkülönített összegre. „El lehet képzelni, hogy mit jelent egy hegyvidéki gazdának a hatalmas kár, amit mondjuk tavaly nyáron okozott a medve, amikor megölte a teheneit vagy juhait, és a szegény emberek azóta is eredménytelenül kilincselnek a hivatalokban.
– fogalmaz Benke József.
A vadgazdálkodási szakember abszurdnak tartja a miniszter legújabb ötletét, hogy villanypásztorral kerítsék körbe az ország összes erdejét, ahol medvék élnek. Benke szerint ez egyrészt műszakilag kivitelezhetetlen, másrészt nem oldja meg a medvepopulációk túlszaporodását. Példaként Tusnádfürdőt említi, ahol a legtöbb portát a gazdák villanypásztorral kénytelenek őrizni, ha nem akarnak felébredni reggel az előszobában a medvével. A lakott területről kiszoruló hatalmas állomány egyedei az erdőben verekednek, illetve áttelepednek Bálványosra, ahol egyre nagyobb károkat okoznak.
„A hegyvidéki vadásztársulatok bevételeinek mintegy fele mindig is a medvetrófeák értékesítéséből származott. Ezt jó áron el lehet adni hazai és külföldi vadászoknak, van rá érdeklődés. Minden vadásztársaság tudja, hogy nagyjából mekkora a vadállománya, amit etet, gondoz és őriz az orvvadászoktól. Ha az állam közbeszól, és megrövidíti a vadásztársaságokat, akkor minden felborul, és elszabadul a káosz. Ma ennek vagyunk tanúi az ellenőrizetlen medvepopulációk garázdálkodása miatt” – szögezi le a zetelaki vadgazdálkodási szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!