
Fokozzák a helyhiányt a toldások: a szűk közös udvar még jobban összezsugorodott
Fotó: Haáz Vince
Megosztja a közvéleményt a marosvásárhelyi igazságügyi palota, valamint az egykori királyi tábla épületeinek renoválása és bővítése. Míg a tervezők arra törekedtek, hogy az új szárnyak hozzátoldásával egyik műemlék sem sérüljön, a vásárhelyi lakók egy része nem tartja szerencsés megoldásnak a több száz éves ingatlanok kiegészítését.
2020. február 14., 09:112020. február 14., 09:11
2020. február 14., 09:212020. február 14., 09:21
Az akut helyhiány a magyarázata annak a jelentős beruházásnak, amelyet az igazságügyi tárca végez a marosvásárhelyi bíróságnak, törvényszéknek, táblabíróságnak és ügyészségnek otthont adó két műemlék épületen. Az 1700-as, illetve 1800-as évek végén épült Bolyai téri impozáns ingatlanokhoz, az igazságügyi palotához, valamint az egykori királyi tábla épületéhez egy-egy újabb részt toldanak hozzá – a tervezők szerint a korhű építkezési stílus megőrzésével. Az utóbbi hónapokban mégis egyre több, városa építészeti öröksége iránt elkötelezett marosvásárhelyi fejezte ki aggodalmát a két épület „megtoldásával” kapcsolatosan.
Keresztes Géza műépítész szerint nincs mitől tartani, mindkét épületet a lehető legszakszerűbben bővítik. Mint érvelt,
„Eleve az volt a kikötés, hogy a régi épületek stílusához kell igazítani az újak homlokzatát. Ebből nem lehetett, és nem is akartunk engedni” – szögezte le lapunknak Keresztes. Ugyanakkor hozzátette, hogy a megrendelő részéről – a törvényszéken történt elnökcsere után – voltak némi tervmódosítási próbálkozások, azonban a szakemberek nem voltak hajlandók kompromisszumos megoldásokhoz folyamodni. Ebbe valószínűleg a finanszírozó Országos Befektetési Társaság (CNI) sem egyezett volna bele.
Az igazságügyi minisztérium műemlékek iránti érdektelensége már korábban is megmutatkozott. A több mint kétszáz éves Kendeffy-palota felújítási tervét végző Guttmann Szabolcs a Krónikának elmondta, hogy mivel a szaktárca nem irányozott elő egyetlen fillért sem a falak kép- és kőkutatására, az általa vezetett csapat önkéntes alapon végezte el azt.
– fejtette ki a kolozsvári műépítész.
Mindkét bővítésre szoruló ingatlan a város építészeti kincsei közé tartozik. A törvényszéknek otthont adó Bolyai téri valamikori főúri palota a 18. század vége felé épült. A Teleki Tékával szemben álló impozáns épületet Kendeffy Elek és Bethlen Krisztina fia, Kendeffy Ádám 1826-ig birtokolta, majd elcserélte a királyi tábla két főtéri épületével. A palotát ekkor Sófalvi József tervei alapján, Schaffner Ignác kőművespallér, Thomas Rupert ácspallér és mások közreműködésével tették alkalmassá az új funkció ellátására. „Ezt követően 1849-ig, a Habsburg-tartományként különálló Erdélyi Nagyfejedelemség korszakának végéig itt székelt az erdélyi Királyi Ítélőtábla, de a későbbiekben is, gyakorlatilag napjainkig, folyamatosan joghatósági szervek használják az épületet. A telekhez eredetileg melléképületek és a jelenlegi Retyezát utcáig terjedő nagyméretű kert tartozott – a későbbiekben ezen a területen épült fel a bíróság dualizmus kori épülete, illetve a börtön” – írja Orbán János művészettörténész az 1789-re datált épületről.
A szomszédos, Bíróság utcai, eklektikus stílusú épületet bő évszázaddal későbben, 1895–97 között emelték. A téglalap alaprajzú épület szimmetrikus szerkesztésű utcai homlokzatának földszintje rusztikázott, míg emeleti részei, főleg az ablakok környéke, gazdag vakolatdíszítéssel ékesített. Az épület két belső udvart is magában foglal, ide nyílnak a minden szinten körbefutó körfolyosók.
A Bolyai téren és a közeli kis utcákban reggel 8 óra után szinte lehetetlen helyet találni. Bár a környék belvárosnak számít, a tömegközlekedési eszközök elkerülik.
Nemcsak az új szárnyak arculata, a régi épületek renoválása is több kérdést felvet. Magyar szemszögből a legfontosabb az épületbelsőkben lévő díszítéseket illeti. Amint Guttmann Szabolcs elmondta, a Kendeffy-ház freskóinak „újravarázsolásáról” egyelőre szó sem lehet.
Mintegy hetvenöt esztendőn keresztül, az 1920-as impériumváltástól az 1995-ben végzett általános felújításig a négy festményt vakolat, rejtette. Ezek a magyar jog fejlődése szempontjából négy kiemelkedő férfiút ábrázolnak: II. András királyt, az Aranybulla kiadóját, Mátyás királyt, az igazságost, Werbőczy Istvánt, a Tripartitum szerzőjét, és Deák Ferencet, „a haza bölcsét”. Szintén a múlt eltüntetése volt azok célja is, akik a Kendeffy-palota belsejében lévő 1789-es emléktábláról levésték a kígyós bethleni Bethlen címert. Ennek kijavítása – a már említett érdektelenség miatt – teljesen bizonytalan.
A munkálatok befejezéséig a városi bíróság, valamint a megyei törvényszék polgári és közigazgatási részlege ideiglenesen a Marosvásárhely koronkai kijáratánál lévő Hotel Businessbe költözött. A bíróságok bűnügyi részlege a Dózsa György utcai Ciao Szállodában kapott helyet. Mindkét épület a Szociáldemokrata Párthoz közel álló Vlas család tulajdonát képezi. „Az adminisztrációs munka lebonyolítására a törvényszék tizenöt irodát, míg a bíróság nyolcat foglal el. A törvényszéknek ezenkívül három tárgyalóterme és egy tanácsterme van. A bíróságnak ugyancsak három tárgyalóterme van, amelyek befogadóképessége és felszereltsége megfelel a követelményeknek” – állítja Veronica Szasz, a törvényszék elnöke. Az igazságügyi szervek négyzetméterenkénti 8 eurós házbért fizetnek a turisztikai egység tulajdonosának. Az összeg havi több tízezer euróra rúg.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
szóljon hozzá!