
Kéttucatnyi kalotaszegi település mintegy félezer lakosa öltötte magára színpompás népviseletét
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A kalotaszegiek gondos gazdái a rájuk bízott örökségnek: odaajándékozták a világnak, és ezzel megsokszorozták, anélkül, hogy elveszítettek volna bármit is – hangoztatta Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója vasárnap Bánffyhunyadon, a hagyományos népviseleti mustra és felvonulás résztvevői előtt mondott köszöntőjében.
2024. július 14., 17:482024. július 14., 17:48
Felidézte: Kalotaszeg volt az a tájegység, amelynek hatására a magyar népi díszítés és hagyományok iránti érdeklődés felélénkült a XIX. század végén. Ennek hatása tovább gyűrűzött a divatba, az építészetbe és a zenébe is. A kalotaszegi díszítés európai szinten híressé tette az erdélyi magyarság motívumait, sőt, világhódító útra keltek és és
– állapította meg. „Mindannyian gazdagabbak lettünk azzal, hogy Kalotaszeg kincsei közelebb kerültek hozzánk. A nemzeti összetartozás érzése és tudata éppen arra épül, hogy ilyen közös kincseink vannak. Nemzeti összetartozásunk lényege, hogy a magyarság bármely hagyományos megnyilvánulása, népi jellegzetessége, részben a miénk is, mindannyiunké” – mutatott rá a Magyarság Házának igazgatója.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója beszédet mond a hatodik alkalommal megrendezett Kalotaszegi Magyar Napokon Bánffyhunyadon
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Búzás-Fekete Mária, Bánffyhunyad alpolgármestere, az RMDSZ városi szervezetének vezetője, a Kalotaszegi Magyar Napok főszervezője is a nemzet egységét hangsúlyozta és köszönetet mondott a támogatásért a magyar kormánynak, az egyházaknak. Ugyanakkor kiemelte:
A hétvégén hatodik alkalommal szervezték meg Bánffyhunyadon a Kalotaszegi Magyar Napokat, amelyekre hagyományos mesterségek bemutatójával, kézműves vásárral, gyermek- és szabadidős programokkal, könyvbemutatókkal, fotókiállítással és néptáncelőadásokkal várták az érdeklődőket. A kétnapos rendezvény csúcspontja a vasárnap déli felvonulás volt, amikor kéttucatnyi kalotaszegi település mintegy félezer lakosa öltötte magára színpompás népviseletét. A díszes menet a református templomtól vonult a csaknem egy kilométernyire lévő Barcsay-kertbe, ahol a falvak népdalait, táncrendjét is bemutatták.
Romániában szombaton harmadfokú hőségriadó lépett életbe az ország nagy részén. Bár Kalotaszeg térségére csak másodfokú riasztást adott ki a meteorológiai szolgálat, Bánffyhunyadon 36 Celsius-fokok mutatott a hőmérő árnyékban. A legutóbbi népszámláláson a Kolozs megyei Bánffyhunyad 8 ezer lakosa közül 1800 vallotta magát magyarnak.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!