
Cikkelyenként elemzik a Nyelvi Chartát és arra törekszenek, hogy mindegyik javaslatnak legyen törvényi megfelelője – jelentette ki csütörtökön a Mikó Imre jogvédelmi szolgálat tevékenységéről tartott sajtótájékoztatón Markó Attila.
2014. március 06., 17:152014. március 06., 17:15
A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselő emlékezetett, hogy már benyújtotta módosító javaslatait az igazságügy, az ombudsman, valamint a diszkriminációellenes tanács működését szabályozó és a petíciókról szóló törvényekhez.
Markó szerint a szabályozás visszásságát bizonyítja, hogy éppen a jogvédőkhöz, a diszkriminációellenes tanácshoz vagy az ombudsmanhoz nem lehet magyarul fordulni.
A tanügyben, az igazságszolgáltatásban is vannak hiányosságok, de gazdasági-szociális téren is a sok a szabályozatlan terület, ezekre mind odafigyelnek.
„Amiért az RMDSZ kormányon van, nem fogjuk vissza a gyeplőt, annál is inkább, mert ezek a tényezők mind benne vannak a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött politikai egyezményben” – szögezte le Markó Attila, aki szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy az sem mindig elég, ha van egy szabály, mert gyakran az alkalmazás teljes hiányával szembesülnek.
Rámutatott, éppen ezért állandó nyomást kell gyakorolni a közintézményekre, hogy betartsák a kétnyelvűséget, a magyar közösség tagjainak pedig fel kell hívni a figyelmét, hogy éljenek ezekkel a jogokkal. A szolgálat ennek jegyében Ébresztő-óra néven nyelvi jogvédelmi és jogtudatossági kampányt indít, elsősorban az iskolákban a diákok, tanárok és szülők számára tartanak nyelvi jogi képzéseket, felvilágosítást.
Legyen üzleti politika a kétnyelvűség!
A jogvédelmi szolgálat tavaly a Háromszéken munkapontokat működtető bankoknak, benzinkutaknak, hipermarketeknek, közszolgáltatóknak írt levelet, kérve, hogy bár a törvény nem kötelezi őket, de kétnyelvűsítsék tevékenységüket. Benkő Erika, a szolgálat irodavezetője elmondta, például a Lidl pozitívan reagált a megkeresésükre, de a gázszolgáltatónál nem történt előrelépés, az OMV bécsi központjából pedig politikailag korrekt, de semmitmondó válaszlevelet kaptak.
A Mikó Imre jogvédelmi szolgálat a közeljövőben alapít egy díjat, melyet a kétnyelvűséget érvényesítő cégeknek ajánlanak fel. Benkő Erika tájékoztatása szerint idén is kiadnak egy átfogó, intézményeket, kereskedelmi egységeket, közszolgáltatókat vizsgáló jelentést, amelyben a diszkrimináció minden formájára rávilágítanak.
Markó Attila emlékezetett, a tavalyi jelentésük visszatükröződik az amerikai emberjogi jelentés magyarokról szóló részében. Az Egyesült Államok bukaresti diplomatái részéről nagy az odafigyelés: például a Mikó-per tárgyalásain is állandóan részt vesznek – ezt a figyelmet „ki kell használni”.
Kétnyelvűségre szólítják a tanfelügyelőséget
A csütörtöki sajtótájékoztatón ugyanakkor arról is szó esett, hogy több háromszéki diák bejelentése nyomán a Mikó Imre jogvédelmi szolgálat nyílt levélben kérte fel a Kovászna megyei tanfelügyelőséget, hogy érvényesítse a kétnyelvűséget, ez ugyanis törvényi kötelezettsége. A diákok arra panaszkodtak, hogy a próbaérettségin aláíratták velük, hogy tudomásul vették a szabályzatot, ám a formanyomtatvány csak románul volt elérhető.
A jogvédelmi szolgálat a nyílt levélben felhívja a figyelmet, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a diákok megkapjanak magyar nyelven is minden, a tanulmányaikkal kapcsolatos dokumentációt, mint ahogy arra is, hogy az elemi iskolában a gyerekek tanulmányi minősítését az ellenőrzőbe magyarul is beírják.
Markó Attila rámutatott, érdeklődésükre az oktatási minisztériumból azt a választ kapták, hogy a minisztérium nem ellenzi, hanem kifejezetten támogatja, hogy a tanfelügyelőségek magyar nyelvű anyagokat bocsássanak a diákok rendelkezésére. Rădiţa Palela főtanfelügyelő-helyettes azt mondta, nyitottak minden észrevételre, biztosítják az átláthatóságot, ám nem hiszik, hogy a végzős diákoknak nehézségeik lennének, hogy megértsék a próbaérettségivel kapcsolatos információkat román nyelven.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!