Fotó: Kastély Erdélyben
Visszakapja régi fényét Erdély egyik legkülönlegesebb főúri rezidenciája, a neobizánci stílusban épült árokaljai Bethlen-kastély. A műemléket uniós pénzalapokból korszerűsíti a Babeș–Bolyai Tudományegyetem.
2020. június 17., 15:012020. június 17., 15:01
2020. június 17., 19:362020. június 17., 19:36
Megújul Beszterce-Naszód megye kevés épen megmaradt főúri rezidenciáinak egyike, az árokaljai Bethlen-kastély, miután a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) sikerült uniós pénzalapokat lehívnia a korszerűsítésére. A neobizánci stílusban épült műemlékben – mely emiatt egyedülálló Erdélyben – a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Kara, valamint a Biológia és Geológia Kara működtet oktatási központot, ahova főleg nyári gyakorlatra érkeznek a hallgatók.
Az árokaljai kastély oktatási infrastruktúráját az egyetem sajtóosztályának közlése szerint a Regionális Operatív Program (POR) keretében korszerűsítik mintegy 2,5 millió euróból, azaz 12,35 millió lejből.
A sajtóosztály szerint az egykori főúri rezidencia olyan európai szabványoknak megfelelő körülményeket kínál az oktatási tevékenység számára, amelyek jótékony hatással vannak a képzési folyamatra, illetve az északnyugati régió társadalmi-gazdasági fejlődésére. Elsődleges, közvetlen kedvezményezettjei a Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar, valamint a Biológia és Geológia Kar hallgatói, akik interdiszciplináris szakmai gyakorlatukat folytatják itt.
Fotó: Facebook/Castel Arcalia
A projekt keretében „a korszerűsített oktatási területek több mint 840 négyzetméterrel növekednek, emellett megfelelő és elérhető terek alakulnak ki a túlnyomórészt gyakorlati egyetemi oktatási tevékenységek elvégzéséhez” – áll a közleményben, mely szerint a beruházás befejeztével az árokaljai oktatási központ újabb 313 személy befogadására lesz alkalmas.
A Besztercétől 17 kilométerre található árokaljai Bethlen-kastély mór-bizánci stílusa miatt egész Erdélyben egyedülálló épület, de elsősorban az arborétummá alakított egykori angolparkja híres; főleg tulipánfái voltak látványosak, igaz, a háromból mára csak egy maradt.
A parkban jegenyefenyő, lucfenyő, kaukázusi vagy japán akác, és számos más, a világ minden tájáról származó fa és cserje található. Elrendezésük is lenyűgöző: a sétányokat luc-, akác- és gyertyánfák sora teszi élvezetessé, olykor alagutat, labirintust alkotva.
Fotó: Facebook/Storytellers
Erdély egyik legfiatalabb kastélyaként a 19. században, mintegy 150 évvel ezelőtt építette gróf Bethlen Balázs neobizánci stílusban. Központi hagymakupolája – melyhez négy mellékkupola társul – kitűnik az évszázados fák közül, a Szászrégent Besztercével összekötő főútról is észrevehető. Bástyákra hasonlító tornyai modern erődítményhez teszik hasonlatossá.
A korábban szászok és magyarok, jelenleg románok és cigányok által lakott Árokalja a 18. században került a Bethlen család bethleni ágának tulajdonába. A több mint 16 hektáros birtokot, a kastély fölötti erdőt 1801-ben Bethlen János alakította angolkertté faültetéssel és egyéb átalakításokkal, ezzel téve híressé birtokát és a települést.
A kastélyt más erdélyi nemesi rezidenciákhoz hasonlóan a II. világháború után államosítottak: boltként, munkagépek állomáshelyeként szolgált, úttörőtábor működött benne.
a Biológia és a Geológia Kutatóintézetet rendezték be itt, és a híres angolparkot arborétummá alakították, a kommunizmusban állat- és ásványtani múzeum is működött benne. Egy ideig az egyetem Regionális Frankofón Intézetének székhelyeként tudományos szimpóziumok, konferenciák helyszíne volt, melléképületeiben hétvégente lakodalmakat, keresztelőket tartottak.
Fotó: Planiada.ro
Az arborétum turisták számára is látogatható, de a kastély zárva van. Díszes lépcsőit tavaly omlásveszélyt jelző szalagokkal vették körül, homlokzatáról mállik a vakolat. Az egyetem három éve kereste a forrásokat a felújításához, és végre sikerrel járt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!