Fotó: Kastély Erdélyben
Visszakapja régi fényét Erdély egyik legkülönlegesebb főúri rezidenciája, a neobizánci stílusban épült árokaljai Bethlen-kastély. A műemléket uniós pénzalapokból korszerűsíti a Babeș–Bolyai Tudományegyetem.
2020. június 17., 15:012020. június 17., 15:01
2020. június 17., 19:362020. június 17., 19:36
Megújul Beszterce-Naszód megye kevés épen megmaradt főúri rezidenciáinak egyike, az árokaljai Bethlen-kastély, miután a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) sikerült uniós pénzalapokat lehívnia a korszerűsítésére. A neobizánci stílusban épült műemlékben – mely emiatt egyedülálló Erdélyben – a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Kara, valamint a Biológia és Geológia Kara működtet oktatási központot, ahova főleg nyári gyakorlatra érkeznek a hallgatók.
Az árokaljai kastély oktatási infrastruktúráját az egyetem sajtóosztályának közlése szerint a Regionális Operatív Program (POR) keretében korszerűsítik mintegy 2,5 millió euróból, azaz 12,35 millió lejből.
A sajtóosztály szerint az egykori főúri rezidencia olyan európai szabványoknak megfelelő körülményeket kínál az oktatási tevékenység számára, amelyek jótékony hatással vannak a képzési folyamatra, illetve az északnyugati régió társadalmi-gazdasági fejlődésére. Elsődleges, közvetlen kedvezményezettjei a Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar, valamint a Biológia és Geológia Kar hallgatói, akik interdiszciplináris szakmai gyakorlatukat folytatják itt.
Fotó: Facebook/Castel Arcalia
A projekt keretében „a korszerűsített oktatási területek több mint 840 négyzetméterrel növekednek, emellett megfelelő és elérhető terek alakulnak ki a túlnyomórészt gyakorlati egyetemi oktatási tevékenységek elvégzéséhez” – áll a közleményben, mely szerint a beruházás befejeztével az árokaljai oktatási központ újabb 313 személy befogadására lesz alkalmas.
A Besztercétől 17 kilométerre található árokaljai Bethlen-kastély mór-bizánci stílusa miatt egész Erdélyben egyedülálló épület, de elsősorban az arborétummá alakított egykori angolparkja híres; főleg tulipánfái voltak látványosak, igaz, a háromból mára csak egy maradt.
A parkban jegenyefenyő, lucfenyő, kaukázusi vagy japán akác, és számos más, a világ minden tájáról származó fa és cserje található. Elrendezésük is lenyűgöző: a sétányokat luc-, akác- és gyertyánfák sora teszi élvezetessé, olykor alagutat, labirintust alkotva.
Fotó: Facebook/Storytellers
Erdély egyik legfiatalabb kastélyaként a 19. században, mintegy 150 évvel ezelőtt építette gróf Bethlen Balázs neobizánci stílusban. Központi hagymakupolája – melyhez négy mellékkupola társul – kitűnik az évszázados fák közül, a Szászrégent Besztercével összekötő főútról is észrevehető. Bástyákra hasonlító tornyai modern erődítményhez teszik hasonlatossá.
A korábban szászok és magyarok, jelenleg románok és cigányok által lakott Árokalja a 18. században került a Bethlen család bethleni ágának tulajdonába. A több mint 16 hektáros birtokot, a kastély fölötti erdőt 1801-ben Bethlen János alakította angolkertté faültetéssel és egyéb átalakításokkal, ezzel téve híressé birtokát és a települést.
A kastélyt más erdélyi nemesi rezidenciákhoz hasonlóan a II. világháború után államosítottak: boltként, munkagépek állomáshelyeként szolgált, úttörőtábor működött benne.
a Biológia és a Geológia Kutatóintézetet rendezték be itt, és a híres angolparkot arborétummá alakították, a kommunizmusban állat- és ásványtani múzeum is működött benne. Egy ideig az egyetem Regionális Frankofón Intézetének székhelyeként tudományos szimpóziumok, konferenciák helyszíne volt, melléképületeiben hétvégente lakodalmakat, keresztelőket tartottak.
Fotó: Planiada.ro
Az arborétum turisták számára is látogatható, de a kastély zárva van. Díszes lépcsőit tavaly omlásveszélyt jelző szalagokkal vették körül, homlokzatáról mállik a vakolat. Az egyetem három éve kereste a forrásokat a felújításához, és végre sikerrel járt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!