
Fotó: Kastély Erdélyben
Visszakapja régi fényét Erdély egyik legkülönlegesebb főúri rezidenciája, a neobizánci stílusban épült árokaljai Bethlen-kastély. A műemléket uniós pénzalapokból korszerűsíti a Babeș–Bolyai Tudományegyetem.
2020. június 17., 15:012020. június 17., 15:01
2020. június 17., 19:362020. június 17., 19:36
Megújul Beszterce-Naszód megye kevés épen megmaradt főúri rezidenciáinak egyike, az árokaljai Bethlen-kastély, miután a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) sikerült uniós pénzalapokat lehívnia a korszerűsítésére. A neobizánci stílusban épült műemlékben – mely emiatt egyedülálló Erdélyben – a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Kara, valamint a Biológia és Geológia Kara működtet oktatási központot, ahova főleg nyári gyakorlatra érkeznek a hallgatók.
Az árokaljai kastély oktatási infrastruktúráját az egyetem sajtóosztályának közlése szerint a Regionális Operatív Program (POR) keretében korszerűsítik mintegy 2,5 millió euróból, azaz 12,35 millió lejből.
A sajtóosztály szerint az egykori főúri rezidencia olyan európai szabványoknak megfelelő körülményeket kínál az oktatási tevékenység számára, amelyek jótékony hatással vannak a képzési folyamatra, illetve az északnyugati régió társadalmi-gazdasági fejlődésére. Elsődleges, közvetlen kedvezményezettjei a Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar, valamint a Biológia és Geológia Kar hallgatói, akik interdiszciplináris szakmai gyakorlatukat folytatják itt.
Fotó: Facebook/Castel Arcalia
A projekt keretében „a korszerűsített oktatási területek több mint 840 négyzetméterrel növekednek, emellett megfelelő és elérhető terek alakulnak ki a túlnyomórészt gyakorlati egyetemi oktatási tevékenységek elvégzéséhez” – áll a közleményben, mely szerint a beruházás befejeztével az árokaljai oktatási központ újabb 313 személy befogadására lesz alkalmas.
A Besztercétől 17 kilométerre található árokaljai Bethlen-kastély mór-bizánci stílusa miatt egész Erdélyben egyedülálló épület, de elsősorban az arborétummá alakított egykori angolparkja híres; főleg tulipánfái voltak látványosak, igaz, a háromból mára csak egy maradt.
A parkban jegenyefenyő, lucfenyő, kaukázusi vagy japán akác, és számos más, a világ minden tájáról származó fa és cserje található. Elrendezésük is lenyűgöző: a sétányokat luc-, akác- és gyertyánfák sora teszi élvezetessé, olykor alagutat, labirintust alkotva.
Fotó: Facebook/Storytellers
Erdély egyik legfiatalabb kastélyaként a 19. században, mintegy 150 évvel ezelőtt építette gróf Bethlen Balázs neobizánci stílusban. Központi hagymakupolája – melyhez négy mellékkupola társul – kitűnik az évszázados fák közül, a Szászrégent Besztercével összekötő főútról is észrevehető. Bástyákra hasonlító tornyai modern erődítményhez teszik hasonlatossá.
A korábban szászok és magyarok, jelenleg románok és cigányok által lakott Árokalja a 18. században került a Bethlen család bethleni ágának tulajdonába. A több mint 16 hektáros birtokot, a kastély fölötti erdőt 1801-ben Bethlen János alakította angolkertté faültetéssel és egyéb átalakításokkal, ezzel téve híressé birtokát és a települést.
A kastélyt más erdélyi nemesi rezidenciákhoz hasonlóan a II. világháború után államosítottak: boltként, munkagépek állomáshelyeként szolgált, úttörőtábor működött benne.
a Biológia és a Geológia Kutatóintézetet rendezték be itt, és a híres angolparkot arborétummá alakították, a kommunizmusban állat- és ásványtani múzeum is működött benne. Egy ideig az egyetem Regionális Frankofón Intézetének székhelyeként tudományos szimpóziumok, konferenciák helyszíne volt, melléképületeiben hétvégente lakodalmakat, keresztelőket tartottak.
Fotó: Planiada.ro
Az arborétum turisták számára is látogatható, de a kastély zárva van. Díszes lépcsőit tavaly omlásveszélyt jelző szalagokkal vették körül, homlokzatáról mállik a vakolat. Az egyetem három éve kereste a forrásokat a felújításához, és végre sikerrel járt.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
szóljon hozzá!