
Fotó: Kastély Erdélyben
Visszakapja régi fényét Erdély egyik legkülönlegesebb főúri rezidenciája, a neobizánci stílusban épült árokaljai Bethlen-kastély. A műemléket uniós pénzalapokból korszerűsíti a Babeș–Bolyai Tudományegyetem.
2020. június 17., 15:012020. június 17., 15:01
2020. június 17., 19:362020. június 17., 19:36
Megújul Beszterce-Naszód megye kevés épen megmaradt főúri rezidenciáinak egyike, az árokaljai Bethlen-kastély, miután a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) sikerült uniós pénzalapokat lehívnia a korszerűsítésére. A neobizánci stílusban épült műemlékben – mely emiatt egyedülálló Erdélyben – a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Kara, valamint a Biológia és Geológia Kara működtet oktatási központot, ahova főleg nyári gyakorlatra érkeznek a hallgatók.
Az árokaljai kastély oktatási infrastruktúráját az egyetem sajtóosztályának közlése szerint a Regionális Operatív Program (POR) keretében korszerűsítik mintegy 2,5 millió euróból, azaz 12,35 millió lejből.
A sajtóosztály szerint az egykori főúri rezidencia olyan európai szabványoknak megfelelő körülményeket kínál az oktatási tevékenység számára, amelyek jótékony hatással vannak a képzési folyamatra, illetve az északnyugati régió társadalmi-gazdasági fejlődésére. Elsődleges, közvetlen kedvezményezettjei a Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar, valamint a Biológia és Geológia Kar hallgatói, akik interdiszciplináris szakmai gyakorlatukat folytatják itt.
Fotó: Facebook/Castel Arcalia
A projekt keretében „a korszerűsített oktatási területek több mint 840 négyzetméterrel növekednek, emellett megfelelő és elérhető terek alakulnak ki a túlnyomórészt gyakorlati egyetemi oktatási tevékenységek elvégzéséhez” – áll a közleményben, mely szerint a beruházás befejeztével az árokaljai oktatási központ újabb 313 személy befogadására lesz alkalmas.
A Besztercétől 17 kilométerre található árokaljai Bethlen-kastély mór-bizánci stílusa miatt egész Erdélyben egyedülálló épület, de elsősorban az arborétummá alakított egykori angolparkja híres; főleg tulipánfái voltak látványosak, igaz, a háromból mára csak egy maradt.
A parkban jegenyefenyő, lucfenyő, kaukázusi vagy japán akác, és számos más, a világ minden tájáról származó fa és cserje található. Elrendezésük is lenyűgöző: a sétányokat luc-, akác- és gyertyánfák sora teszi élvezetessé, olykor alagutat, labirintust alkotva.
Fotó: Facebook/Storytellers
Erdély egyik legfiatalabb kastélyaként a 19. században, mintegy 150 évvel ezelőtt építette gróf Bethlen Balázs neobizánci stílusban. Központi hagymakupolája – melyhez négy mellékkupola társul – kitűnik az évszázados fák közül, a Szászrégent Besztercével összekötő főútról is észrevehető. Bástyákra hasonlító tornyai modern erődítményhez teszik hasonlatossá.
A korábban szászok és magyarok, jelenleg románok és cigányok által lakott Árokalja a 18. században került a Bethlen család bethleni ágának tulajdonába. A több mint 16 hektáros birtokot, a kastély fölötti erdőt 1801-ben Bethlen János alakította angolkertté faültetéssel és egyéb átalakításokkal, ezzel téve híressé birtokát és a települést.
A kastélyt más erdélyi nemesi rezidenciákhoz hasonlóan a II. világháború után államosítottak: boltként, munkagépek állomáshelyeként szolgált, úttörőtábor működött benne.
a Biológia és a Geológia Kutatóintézetet rendezték be itt, és a híres angolparkot arborétummá alakították, a kommunizmusban állat- és ásványtani múzeum is működött benne. Egy ideig az egyetem Regionális Frankofón Intézetének székhelyeként tudományos szimpóziumok, konferenciák helyszíne volt, melléképületeiben hétvégente lakodalmakat, keresztelőket tartottak.
Fotó: Planiada.ro
Az arborétum turisták számára is látogatható, de a kastély zárva van. Díszes lépcsőit tavaly omlásveszélyt jelző szalagokkal vették körül, homlokzatáról mállik a vakolat. Az egyetem három éve kereste a forrásokat a felújításához, és végre sikerrel járt.
Levélben rótta meg az Európa Tanács a román hatóságokat és kért magyarázatot a Bihar megyei illegális otthonok ügyében.
Szikladarab zuhant kedden a 7-es országúton, az Olt völgyében egy személygépkocsira, amelynek egyik utasa, egy 71 éves férfi életét vesztette – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Történelmi pillanatot ünnepelt hétfőn a Fehér megyei Kudzsir (Cugir): a városban élő Noja Paladia betöltötte 111. életévét, és ezzel hivatalosan is ő lett Románia legidősebb élő lakosa, egyben az egész Balkán-félsziget legidősebb élő embere.
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
szóljon hozzá!