
Októberre halasztották az eredetileg idén nyári átadással számoló nagyváradi várfelújítás első két szakaszának befejezését, hogy elég idő maradjon feltérképezni annak a középkori gótikus székesegyháznak a maradványait, amelyre ott tavaly rábukkantak.
2015. április 16., 19:252015. április 16., 19:25
A haladékot Mihálka Nándor régész is fontosnak tarja, hiszen tájékoztatása szerint egy futballpályányi méretű területet kell feltárniuk, több intézmény párhuzamos és összehangolt munkája szükségeltetik a kutatáshoz.
„Ez rendkívül izgalmas, mivel nem csak a megmentéséről szól, hanem azt is meg kell tervezni, hogy később látogathatóvá válhasson. Ez lesz a hab a tortán” – fogalmazott a Krónikának a kutatásokban részt vevő szakember. Rámutatott, hogy a 2010-ben, uniós támogatással – két pályázatból összesen mintegy 90 millió lejből – megkezdett várfelújítás harmadik szakasza legalább akkora volumenű lesz, mint az eddigiek voltak, ezért a belső udvar alatti székesegyház teljes feltárásával, a külső várfalfelújítással és a bástyafelújítással nagyjából majd 2020-re fognak végezni.
Csakhogy ekkor már a maradványok kísérővel ugyan – hogy a munkát ne zavarják –, de a turisták számára is látogathatóvá válnak. „Ezáltal a teljes feltárás interaktív lesz” – magyarázta Mihálka. A tervek szerint ugyanis őszig tíz szelvényben feltérképezik a székesegyház méreteit, amelyek alapján készül egy ideiglenes terv a későbbi látogathatóságához.
A régészek viszont a várfelújítás első két szakaszának az átadását követően is dolgozni fognak a székesegyházon, hogy a teljes restaurálást követően egy üvegfödémmel zárják azt le. A maradványokat ezáltal felülről és belülről is láthatják majd a turisták. „Legalább 13 ezer köbméter földet mozgatunk meg” – jelezte Mihálka Nándor.
Mint korábban beszámoltunk, a régészeti kutatások során talált váratlan maradványok feltárását egyelőre az önkormányzat finanszírozza, de a harmadik szakaszra minden bizonnyal újabb uniós támogatást pályáz majd meg. A feltárást a helyi Körösvidéki Múzeum és a Constructorul Sălard cég végzi.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!