Lassítanak. Most sokkal kevesebb autó közlekedik a máskor túlzsúfolt Szamos-parton
Fotó: Pap Melinda
Egyértelműen jót tesz a romániai nagyvárosok levegőjének, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések miatt csökkent a gépkocsiforgalom. A mérőállomások adatai szerint a télen még gázkamrának beillő Kolozsvár levegője már-már jónak nevezhető.
2020. március 19., 16:372020. március 19., 16:37
2020. március 19., 17:312020. március 19., 17:31
Öröm az ürömben: jótékonyan hat a romániai nagyvárosok levegőjének minőségére, hogy a koronavírus-járvány miatt jelentősen megcsappant a gépkocsiforgalom. A levegő szennyezettségét mutató mérőállomások adatai egyértelműen azt jelzik, jobb minőségű levegőt szívunk be az átlagosnál, ha kimozdulunk.
„Most sem mondanám, hogy kiváló, de a szokásoshoz képest jó minőségű a levegő. Határozottan érződik, hogy elült a forgalom, ugyanis nem volt olyan időjárási jelenség, ami ennyire csökkentette volna a légszennyezést” – értékelt a Krónikának Silye Lóránd adjunktus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézetének magyar tagozatvezetője.
A mérőállomások adatai közötti különbségek egyértelműen azt mutatják, tette hozzá, hogy a légszennyezés a forgalommal függ össze, köztudott, hogy ahol nagyobb a forgalom, ott a szennyezés is fokozottabb. A légszennyezés csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy tisztább az idő, mint a télen volt, illetve kevésbé fűtenek, ami kisebb mértékben ugyan, de szintén szennyezheti a levegőt.
Erre maga a környezetvédelmi minisztérium hívta fel a figyelmet. „Bukarest ma hegyi levegőt szív!” – fogalmaztak hétfői Facebook-bejegyzésükben a szaktárca illetékesei, mérési adatokkal bizonyítva az enyhülő forgalom jótékony hatását.
Kolozsváron elsősorban a belvárosban és a zsúfoltabb városrészekben okoz egyre nagyobb gondot a légszennyezés, amely az időjárás függvényében hol könnyebben, hol nehezebben elviselhető. A mérési adatok alapján ugyan nem jelenthető ki, hogy a kincses város levegője általában a megengedett mértéken felül szennyezett lenne, azonban csúcsforgalmi időszakokban – reggel 7–9 óra, illetve délután 17–19 óra között – látványosan megugranak az értékek.
Ismeretes, hogy a város fekvése – egy katlan mélyén van –, valamint az időjárási viszonyok – gyakran megszállja a köd – is hozzájárulnak ahhoz, hogy olykor valóságos gázkamrává változzon, mondják a szakemberek.
– panaszolta egyik olvasónk. Noha a környéken kifejezetten sok a zöldövezet – a Fellegvár, a Szamos-part, a Sétatér –, mégis vannak időszakok, amikor már-már fojtogató a benzingőz, mondta. Ezzel nemcsak a belvárosiak szembesülnek, a Györgyfalvi negyed egyes részein, de olykor még a kertvárosban, az Andrei Mureșanu negyedben is érezni.
A légszennyezés fokát tekintve Kolozsváron az éves terhelés rendben van ugyan, de lehetnek olyan periódusok, amikor nem jók az adatok, mondta a Krónikának Silye Lóránd adjunktus.
– fogalmazott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézetének magyar tagozatvezetője, aki rendszeresen figyeli a városban felállított négy mérőállomás adatait.
Fotó: Facebook/Info Trafic Cluj
A környezetvédelmi ügynökség négy állomása a Donát úti gátnál, az Expo Transilvania közelében, a Mărăști piaci körforgalomban, illetve a városközpontban, a Kétágú templom mögött van felállítva, az ezek által mért adatok órás lebontásban a Calitateaer.ro honlapon követhetők. Elsősorban a három legveszélyesebb szennyezőt érdemes nézni: a szálló port (PM10), a nitrogénoxidokat (NOx) és a nitrogén-dioxidot (NO2).
„Kolozsváron a közlekedéssel van baj, mert ha a mérőállomásokat figyeli az ember, látni, hogy az értékek csökkennek, ha a közlekedés lanyhul: éjszaka, vasárnap, ünnepnapokon. A Mărăști negyedbeli körforgalomban általában borzalmas értékek szoktak lenni, főleg a szálló por értéke magas, de olykor a nitrogénoxidoké is” – mondta a szakember. Silye Lóránd szerint
– utóbbiak főleg a szálló port fognák fel. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű porszemcsék pedig lerakódnak a tüdőben, ami jelentősen csökkentheti a várható életkort.
A világszintű kimutatások szerint Közép-Kelet-Európa ezen a téren nagyon rosszul áll, Románia különösen, nálunk 1,5 évvel csökkenhet a várható életkor a szálló por miatt – uniós szinten ez az egyik legmagasabb adat.
„Ilyenkor, ha kimegyünk valamelyik környező dombtetőre, jól látszik, hogy a várost paplanként betakarja a szennyezés” – mesélte Silye Lóránd, aki rendszeres futóként gyakran szembesül a látvánnyal. Felvetésünkre, hogy a jó levegő az időjáráson is múlik, kijelentette:
Példaként Londont említette, ahol anno azért mondtak le a széntüzelésről, hogy csökkenjen a szmog. „Adott egy természeti környezet, adott egy időjárás. Nekünk arra kell törekednünk, hogy annak megfelelően úgy éljünk, közlekedjünk, hogy a levegő, amit beszívunk, egészséges legyen” – hangsúlyozta Silye Lóránd.
A BBTE adjunktusa szerint ezen a téren nagyon sok múlik a helyi önkormányzaton. Szerinte ennek együtt kellene dolgoznia a méréseket végző környezetvédelmi ügynökséggel, és tudatosítani kellene az emberekben a reális helyzetet.
„Ahogy el kellene készüljön Kolozsváron a zajszennyezési térkép – egy másik szennyezés, amiről keveset beszélünk, holott egyre többen jelzik a problémát –, úgy el kellene készüljön egy légszennyezési térkép is. Ez az önkormányzat felelőssége” – jelentette ki a geológiai intézet magyar tagozatvezetője.
Ehhez meg kellene rendelnie egy tanulmányt, amiből tételesen kiderül, hogy mi a szennyezés forrása. „Lássuk ezt tudományosan leírva, és akkor tudunk egy dolgot. És annak függvényében lehet intézkedéseket hozni” – vázolta az önkormányzatra háruló feladatokat Silye Lóránd. Úgy vélte,
– mondta.
Fotó: Facebook/Info Trafic Cluj
Arra sincs megoldás, hogy az alvóvárosokba – Szászfenesre, Bácsba – kiköltözöttek naponta bejárnak dolgozni Kolozsvárra, és miközben új lakhelyükön kevesebb adót fizetnek, itt szennyezik a levegőt. Bár emberileg meg lehet érteni a helyzetüket, erre a problémára is megoldást kell találni.
– vázolta az egyik lehetséges megoldást a geológus, aki szerint a másik lépés az autómentes övezetek létrehozása lehetne.
De a vasúti közlekedés fejlesztése is segíthetne, a közeli városokkal összefogva el lehetne érni, hogy Bánffyhunyadról ne érje meg kocsival jönni Kolozsvárra. Így is maradna egy megoldatlan kérdés, a zsúfoltságé. Kolozsváron egyre-másra bocsátják ki az építkezési engedélyeket. „Ha csökkentenék a zsúfoltságot, a szennyezés is kisebb lenne, nagyobb területen oszlana el ugyanaz a gépkocsiszám” – mutatott rá.
A légszennyezésre vonatkozó különböző mérések nem egyértelműek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere. Szerinte
„Mi a hivatalos, a környezetvédelmi ügynökség által mért eredményekre tudunk hivatkozni, melyek nem mutatnak negatív tendenciát, nem romlik az életminőség a légszennyezés miatt” – jelentette ki. Rámutatott, ennek ellenére az önkormányzat néhány éve folyamatosan próbálja ezt ellensúlyozni úgy, hogy új és környezetbarát megoldásokat vezet be a közszállításban.
– példálózott. Folyamatosan bővítik a buszsávokat is, tette hozzá, épp azzal a szándékkal, hogy kiszorítsák a gépkocsikat a forgalomból, és előnyt biztosítsanak a környezetbarát közszállítási eszközöknek. A gyerekek iskolába való eljutását is megoldják a reggel és délután működő iskolabuszprogrammal, melyet évről évre bővítenek, újabb városrészeket vonva be.
Fotó: Facebook/Info Trafic Cluj
Emellett parkolóházakat is igyekeznek építeni a lakóövezetektől távolabb, miközben a város szívéből próbálják kiszorítani a parkolást, sorolta az alpolgármester.
– mondta az RMDSZ-es politikus.
A környező településeken lakó, de a városba rendszeresen ingázók okozta probléma kapcsán kijelentette: „nem tudjuk megoldani a szomszédos községek különböző problémáit, de a közszállítási eszközeinket próbáljuk a metropoliszövezetre is kiterjeszteni”.
Ezeknek az önkormányzatoknak – nem csak a kolozsvárinak – hosszú távú terve a körgyűrű megépítése, illetve a metró- és a HÉV-vonal, de utóbbiaknál egyelőre csak az előtanulmányok elkészítésére kötnek szerződést, említette a légszennyezés problémájának hosszú távú megoldását az alpolgármester.
Vélhetően a bukaresti kormányváltás is kedvez majd a kolozsvári infrastrukturális beruházásoknak, három nagy projekten múlik ugyanis, hogy sikerül-e kizárni a kincses városból az átutazó forgalmat, és elterelni a környező falvakból érkező gépkocsikat. Bár az önkormányzat naponta tesz lépéseket az élhetőbb városé
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!