„Nagyon díszes lehetett”. A középkori festett kapuzat az amiensi katedráliséhoz hasonló színekben pompázhatott
Fotó: Jakab Mónika
Nemcsak díszesek, színesek is voltak a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratai a középkorban – számos más érdekesség mellett erre a felfedezésre jutottak a felújítás során a szakemberek. Az általuk feltárt titkokról Szathmári Edina művészettörténész, a kivitelező cég munkatársa számolt be.
2020. augusztus 30., 09:042020. augusztus 30., 09:04
2020. augusztus 30., 09:082020. augusztus 30., 09:08
Az előadáson többek között kiderült, hogy a kolozsvári Főtér ékessége 150 év alatt épült, de teljes egészében sose készült el. Az uniós pénzből jelenleg is zajló felújítási munkálatok miatt 2018 augusztusában bezárta kapuit a nyilvánosság előtt, fel van állványozva. Az állványok pedig lehetőséget adnak a szakembereknek arra, hogy közelről vegyék szemügyre az impozáns épületet, a látottak alapján következtetéseket vonjanak le történetéről.
Többek között a műemlék különböző periódusairól jutottak értékes információkhoz, a templomot ugyanis az évszázadok során többször átépítették. A legrégebbi része a szentély, a középkorban elsőként készülhetett el, a falak utána épültek a vistai és kolozsmonostori kőbányákból származó kőből.
Tervezett két tornya közül csupán az északnyugati valósult meg, de a 17. században megsérült, újat kellett építeni. 1703-ban a barokk torony megsérült, a jelenleg látható torony a 19. században épült.
A 20. századi helyreállításnak ma is isszák a levét a szakemberek, mivel cementalapú fugát használtak a sérülések kezelésére, miközben a templom ennél puhább állagú mészkőből épült. A cement ráadásul nedvesség hatására változtatja térfogatát, ami óriási kárt tett a mészkőben, számos elemet kell pótolni.
Fotó: Pap Melinda
„A legnagyobb feladat eltávolítani és mészkőalapú anyaggal pótolni a korábbi fugát” – vázolta a kihívásokat Szathmári Edina. A művészettörténész szerint az is gondot okoz, hogy korábban nem volt csatorna a templomon, így az esővíz végigfolyt a támpilléreken, kárt tett bennük, így a lepattogzott felületeket javítani, pótolni, cserélni kell.
A felújítás során festéknyomokra is bukkantak a szakemberek, kiderült, hogy a stilisztikailag a kassai dóm bejáratához hasonlítható déli kapunál a díszítések festve voltak, vörös és kék festésre utaló nyomokat találtak.
Mivel a déli oldal jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak, jobban is károsodott, itt van szükség a nagyobb beavatkozásra, ami a művészettörténész szerint inkább állagmegőrzés, mint rekonstrukció, hiszen a meghibásodások javítása mellett azon is dolgoznak a szakemberek, hogy ne károsodjon tovább a felület. A felújítás során arra a következtetésre jutottak, hogy a templomhajónak gótikus, nyitott előcsarnoka is lehetett, amit a barokk korban módosítottak.
A különböző építési periódusok megkülönböztetésében a kőfaragó jelek is segítenek. A templombelső feltárása során a 20. századi vakolatot eltávolították, így feltárultak a részletek. Többek között kiderült, hogy
Más középkori templomokhoz hasonlóan feltehetően szentélyrekesztő (szerzetesi templomokban a szerzetesek részére fenntartott helyet a laikusok részétől, a templomhajót a kórustól elválasztó, gazdagon díszített elem) is lehetett itt, de nem találtak erre utaló nyomokat.
Fotó: Jakab Mónika
Szathmári Edina szerint a feltáruló építési fázisokból a templom egész középkori története rekonstruálható. Elmondta, március–áprilisban a szentélyben falkutatás zajlott, de nem találtak középkori falképeket, csak a barokk vakolatot, az előző rétegeket eltávolíthatták. Érdekes felfedezésekre a boltozat alatti rész vizsgálata során bukkantak, a déli oldalon fémszálakkal megerősítették a süvegeket, és a tisztítás után vakolás következett, ezáltal is erősödik statikailag a boltozat, magyarázta a művészettörténész. Mivel a 20. századi restaurálás során letisztították a bordákat, sérült a vélhetően a 18. századból fennmaradt zöldes festés.
Érdekes eleme a műemléknek a huszártorony is, a szentély fölé erősített könnyű faszerkezetű tornyocska kihívás elé állította a szakembereket, ugyanis a 18. századi, cinklemezekkel borított építmény súlyosan károsodott.
A tetőszerkezet egy rész a 18., a másik része a 19. századból való, a cserép az 1890-es években került rá, amikor sokat dolgoztak a tető és a boltozat megerősítésén, datálta az elemeket a szakember. Elmondta, a szentély boltozatát megőrzik, csak a nagyon hiányos, sérült köveket pótolják vistai alapanyaggal. Az ezeken talált mesterjegyeket is dokumentálják, ezekből adatbázis készül, és a festékanyagok alapján a középkori festés virtuális rekonstrukcióját is tervezik.
Szathmári Edina szerint a renoválás után várhatóan megnyitják a csigalépcsőket is, és a teljes Szent Mihály-templom bejárhatóvá válik, a kívül-belül felállványozott épület most biztonsági okokból nem látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!