„Nagyon díszes lehetett”. A középkori festett kapuzat az amiensi katedráliséhoz hasonló színekben pompázhatott
Fotó: Jakab Mónika
Nemcsak díszesek, színesek is voltak a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratai a középkorban – számos más érdekesség mellett erre a felfedezésre jutottak a felújítás során a szakemberek. Az általuk feltárt titkokról Szathmári Edina művészettörténész, a kivitelező cég munkatársa számolt be.
2020. augusztus 30., 09:042020. augusztus 30., 09:04
2020. augusztus 30., 09:082020. augusztus 30., 09:08
Az előadáson többek között kiderült, hogy a kolozsvári Főtér ékessége 150 év alatt épült, de teljes egészében sose készült el. Az uniós pénzből jelenleg is zajló felújítási munkálatok miatt 2018 augusztusában bezárta kapuit a nyilvánosság előtt, fel van állványozva. Az állványok pedig lehetőséget adnak a szakembereknek arra, hogy közelről vegyék szemügyre az impozáns épületet, a látottak alapján következtetéseket vonjanak le történetéről.
Többek között a műemlék különböző periódusairól jutottak értékes információkhoz, a templomot ugyanis az évszázadok során többször átépítették. A legrégebbi része a szentély, a középkorban elsőként készülhetett el, a falak utána épültek a vistai és kolozsmonostori kőbányákból származó kőből.
Tervezett két tornya közül csupán az északnyugati valósult meg, de a 17. században megsérült, újat kellett építeni. 1703-ban a barokk torony megsérült, a jelenleg látható torony a 19. században épült.
A 20. századi helyreállításnak ma is isszák a levét a szakemberek, mivel cementalapú fugát használtak a sérülések kezelésére, miközben a templom ennél puhább állagú mészkőből épült. A cement ráadásul nedvesség hatására változtatja térfogatát, ami óriási kárt tett a mészkőben, számos elemet kell pótolni.
Fotó: Pap Melinda
„A legnagyobb feladat eltávolítani és mészkőalapú anyaggal pótolni a korábbi fugát” – vázolta a kihívásokat Szathmári Edina. A művészettörténész szerint az is gondot okoz, hogy korábban nem volt csatorna a templomon, így az esővíz végigfolyt a támpilléreken, kárt tett bennük, így a lepattogzott felületeket javítani, pótolni, cserélni kell.
A felújítás során festéknyomokra is bukkantak a szakemberek, kiderült, hogy a stilisztikailag a kassai dóm bejáratához hasonlítható déli kapunál a díszítések festve voltak, vörös és kék festésre utaló nyomokat találtak.
Mivel a déli oldal jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak, jobban is károsodott, itt van szükség a nagyobb beavatkozásra, ami a művészettörténész szerint inkább állagmegőrzés, mint rekonstrukció, hiszen a meghibásodások javítása mellett azon is dolgoznak a szakemberek, hogy ne károsodjon tovább a felület. A felújítás során arra a következtetésre jutottak, hogy a templomhajónak gótikus, nyitott előcsarnoka is lehetett, amit a barokk korban módosítottak.
A különböző építési periódusok megkülönböztetésében a kőfaragó jelek is segítenek. A templombelső feltárása során a 20. századi vakolatot eltávolították, így feltárultak a részletek. Többek között kiderült, hogy
Más középkori templomokhoz hasonlóan feltehetően szentélyrekesztő (szerzetesi templomokban a szerzetesek részére fenntartott helyet a laikusok részétől, a templomhajót a kórustól elválasztó, gazdagon díszített elem) is lehetett itt, de nem találtak erre utaló nyomokat.
Fotó: Jakab Mónika
Szathmári Edina szerint a feltáruló építési fázisokból a templom egész középkori története rekonstruálható. Elmondta, március–áprilisban a szentélyben falkutatás zajlott, de nem találtak középkori falképeket, csak a barokk vakolatot, az előző rétegeket eltávolíthatták. Érdekes felfedezésekre a boltozat alatti rész vizsgálata során bukkantak, a déli oldalon fémszálakkal megerősítették a süvegeket, és a tisztítás után vakolás következett, ezáltal is erősödik statikailag a boltozat, magyarázta a művészettörténész. Mivel a 20. századi restaurálás során letisztították a bordákat, sérült a vélhetően a 18. századból fennmaradt zöldes festés.
Érdekes eleme a műemléknek a huszártorony is, a szentély fölé erősített könnyű faszerkezetű tornyocska kihívás elé állította a szakembereket, ugyanis a 18. századi, cinklemezekkel borított építmény súlyosan károsodott.
A tetőszerkezet egy rész a 18., a másik része a 19. századból való, a cserép az 1890-es években került rá, amikor sokat dolgoztak a tető és a boltozat megerősítésén, datálta az elemeket a szakember. Elmondta, a szentély boltozatát megőrzik, csak a nagyon hiányos, sérült köveket pótolják vistai alapanyaggal. Az ezeken talált mesterjegyeket is dokumentálják, ezekből adatbázis készül, és a festékanyagok alapján a középkori festés virtuális rekonstrukcióját is tervezik.
Szathmári Edina szerint a renoválás után várhatóan megnyitják a csigalépcsőket is, és a teljes Szent Mihály-templom bejárhatóvá válik, a kívül-belül felállványozott épület most biztonsági okokból nem látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!