Fotó: Biró István
2009. február 28., 15:512009. február 28., 15:51
„Nemzeti önbecsülésünk gazdagabb a mai naptól. Ennek az önbecsülésnek az erősítésére ezentúl a világ minden magyarjának megvan az esélye, csak el kell jönnie Kolozsvárra. Márton Áron morális példa nekünk, magyarországiaknak is, de felekezettől és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenki számára” – ezekkel a szavakkal méltatta Márton Áront a néhai római katolikus püspök szobrának szombati leleplezésén Szilágyi Mátyás. A Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja a kincses városban több mint ezer ember jelenlétében lezajlott eseményen a huszadik század egyik leghűségesebb és legnagyobb magyarjaként
„Elsősorban az embert kerestem Márton Áronban, egyszerű plébánosi öltözékében. Csak a kereszt és a fején levő pileolus mutatja, hogy püspökről van szó. A többi már csak kellék lett volna, tehát azért egyszerűsítettem a püspöki díszruhát, mert szerintem az elterelte volna a figyelmet az emberről. Nem az áldást osztó püspököt, hanem a híveiért, egyáltalán az emberekért kezét imára kulcsoló igazi Márton Ároni test- és magatartást akartam megörökíteni. Hogy mennyire tudtam elérni, azt az emberek döntik majd el” – mondta lapunknak a gratulációk garmadáját fogadó alkotó, Bocskai Vince szovátai szobrászművész. |
említette az Illyés Gyula által emberkatedrálisnak nevezett Márton Áront, aki „mindig ott volt, ahol a legnagyobb volt a vész, és a legsúlyosabb a teher”. Példaként említette a második bécsi döntést követő időszakot, amikor Márton Áron a Romániánál maradt, és kilátástalan helyzetbe került dél-erdélyi magyarság mellett maradt gyulafehérvári székhelyén, felemlítette azt a kiállását, amikor 1944. május 18-ai, kolozsvári papszentelő szentmiséjén nyíltan elítélte a zsidóság deportálását, vagy amikor a 1949-55 között a kommunista börtönökben is kitartott a magyarság és a hit mellett. „A más nemzetiségűek mellett is kitartott, mert azokban a keresztény testvért látta. Ezt az igazi magyar és igazi ökumenikus örökséget kell őriznünk” – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás reményét fejezve ki, hogy mielőbb sikerrel jár Márton Áron előkészületben levő boldoggá avatása.
Az ünnepi szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek Márton Áron érdemeit méltatva kiemelte: 1919-ben a Székely Hadosztály tisztjeként, 1946-ban immáron püspökként a csíksomlyói búcsún próbálta menteni a menthetőt, de sem az 1920-as trianoni, sem az 1947-es párizsi békeszerződést nem kommentálta többé. Ellenben „mindig az egyház és az elnyomottak mellett állt, értük szólt, sőt még azt is vállalta, hogy amikor 1944 májusában kolozsvári szentmiséjén a zsidók deportálása ellen emelte fel szavát, őt, a legnagyobb székely-magyart a magyar hatóságok kiutasították Észak-Erdélyből” – mondta Jakubinyi György. Az érsek azt sem rejtette véka alá, hogy Márton Áron sokáig csak azért nem kapta meg a Yad Vashem intézettől A világ igaza elnevezésű kitüntetést, mert a zsidók melletti kiállása „csak erkölcsi természetű volt”. Florentin Crihălmeanu kolozsvári-szamosújvári görög-katolikus püspök Márton Áron emberi és szellemi nagyságát, a római és a görög katolikus egyház iránti feltétlen ragaszkodását, atyai jóságát és szelídségét emelte ki, beszédét pedig azzal zárta: „Legyen ez a szobor a szeretet és a fény forrása minden ember számára”.
Köszöntő beszédében Kolozsvár alpolgármestere, László Attila kiemelte: a szoborállítás tulajdonképpen ünnepélyes örökségvállalás. „Márton Áron püspök volt az, aki mindmáig élő példaként világítja be sötét utunkat: becsülete, tudása, kitartása, konoksága, magyarsága, alázata és építkezése legyen mindnyájunk számára követendő út, vallástól és felekezettől függetlenül. Tudassuk hát a világgal: mostantól Kolozsvár főterén Mátyás király és Márton Áron püspök együtt vigyázzák igazunkat, erőnket, becsületünket és lelkünket” – foglalta össze a szoborállítás építési engedélyét idén január 7-én aláíró, és a városi tanács 2007-ben elfogadott határozatát követő huzavonát ezzel lezáró városatya.
Jó iramban haladnak a kivitelezők azon autópálya-szakaszokon, amelyeken sokszor több éves huzavona után végre megkezdődhetett a munka.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.
Az oktatási minisztérium közölte, mikor lesznek szünidők és szabadnapok a 2025–26-os tanévben Romániában.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.