Az egészségügyi személyzet után az idősek és a kulcsfontosságú területek dolgozói jönnek
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Csupán az erre jogosult alkalmazottak mintegy fele adatná be magának az új típusú koronavírus elleni vakcinát az oltási kampány második szakaszában. A prefektusok szerint hatékonyabb tájékoztatási kampányra lenne szükség sztárok, lelkészek bevonásával.
2021. január 14., 09:242021. január 14., 09:24
2021. január 14., 12:582021. január 14., 12:58
Bár pénteken indul az új típusú koronavírus elleni oltási kampány második szakasza, alulmúlja a várakozást a vakcina iránti érdeklődés. A Szabad Európa Rádió a prefektúráknak az országos vészhelyzeti bizottsághoz küldött összesítéseire hivatkozva arról számolt be, hogy
Bár az adatok nem véglegesek, nem várható nagy változás. Az összesítés egyébként csupán a kulcsfontosságú területeken dolgozókat tartalmazza, az idősek és a krónikus betegek nem szerepelnek benne.
A gyér hajlandóságot a prefektúrák a nem eléggé hatékony tájékoztatás számlájára írják, szerintük a kormány oltással kapcsolatos információs kampánya nem győzte meg az embereket arról, mitől lesz jobb nekik, ha beoltatják magukat.
– értékelte a Szabad Európa Rádiónak Mircea Băcală Temes megyei alprefektus, aki szerint a bánsági megyében mintegy 8000 alkalmazott jegyeztette elő magát a vakcinára. Úgy vélte, a bukaresti hatóságok tévéműsorokkal győzhetnék meg a lakosságot, akik akár be is telefonálhatnának, hogy eloszlassák kételyeiket.
Az erdélyi megyék egyébként a pohár tele felét láttatják, Szeben megyében például számottevő a magukat beoltani szándékozók aránya: nem végleges adatok szerint a kulcsfontosságú területeken dolgozó mintegy 4500 alkalmazott közül több mint 3200 beadatná a vakcinát. Más megyékben jóval kisebb az arány, a járvány első szakaszában nagy veszteségeket szenvedő Suceava megyében például alig éri el a 30 százalékot, és a déli megyék zömében is 50 százalék alatt van.
Stelian Dolha Beszterce-Naszód megyei prefektus szerint hasonlóan ragadós példára lenne szükség nálunk is, az észak-erdélyi megyében csak a jogosultak fele igényelte az oltást a második szakaszban, és hasonló volt az arány az egészségügyi dolgozók esetében is. A prefektus úgy vélte, a sztárok bevonása csodákat tehet, hiszen Elvis 1956-os vakcina melletti kiállása pár hónap alatt az egy százalék alattiról 70 százalékosra emelte a gyermekbénulás elleni oltás iránti hajlandóságot. „Ez kellene nekünk is tenni” – jelentette ki Dolha, aki szerint
De a prefektúrák a különböző felekezetek egyházi elöljáróit is kérték az oltási kampány propagálására.
Fotó: Kocsis B. János
Kolozs megyében a helyi sztárok bevonására is gondoltak, Emil Boc kolozsvári polgármester az év első napjaiban jelentette be, hogy a városháza helyi szintű tájékoztató kampányt tervez. A járvány által folyamatosan sújtott közép-erdélyi megyében a 12 500 egészségügyi dolgozóból több mint 7300 oltatta be magát, a háziorvosok, fogorvosok, magán- és iskolai rendelők személyzetét még oltják.
A kormány az oltási kampány pénteken kezdődő 2. szakaszában mintegy 4 millió személyt tervez beoltatni,
A kampány alacsony hatékonyságát mi sem jelzi jobban, minthogy míg az év első tíz napjában nálunk mintegy 108 ezer egészségügyi dolgozót oltottak be, Izraelben 1,8 milliót, Németországban és Olaszországban több mint 600 ezret immunizáltak. Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter szerint áprilisra 1,3 millió ember kaphatja meg a vakcinát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.
A CFR az Arad–Temesvár–Karánsebes vasútvonal felújítása során lebontana négy, az Osztrák–Magyar Monarchiában épített állomást, a hozzájuk tartozó víztornyokkal együtt. Ezzel elveszne a Bánság közlekedés- és ipartörténetének egy jelentős darabja.
A gyalui Rákóczi–Bánffy kastély partnerségi megállapodást kötött a kolozsvári Transilvania Állami Filharmóniával, amely hosszú távon meghatározhatja a kastély kulturális szerepét a régióban – tájékoztatták szerkesztőségünket.
A Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért elindítja a Potápi Tehetségprogramot – közölte az alapítvány kedden szerkesztőségünkkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!