
A Sepsiszentgyörgy új főterére tervezett Sárkánydombbal el akarják rejteni a Mihai Viteazul-szoborcsoportot – fogalmazta meg aggályait a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma.
2015. május 18., 19:582015. május 18., 19:58
A magyarellenes, Ioan Lăcătuşu nevével fémjelzett szervezet nyílt levélben kéri a Kovászna megyei román parlamenti képviselőket: állítsák le a projektet.
„Ennek a kétemeletnyi magas dombnak az egyetlen célja, hogy megakadályozza a rálátást a Mihai Viteazul-szoborcsoportra. Ez a kezdeményezés a nagy román szimbólum elleni gyűlöletből született, egy újabb súlyos udvariatlanság, mely újra bizonyítja, hogy a magyar vezetők elszigetelnék a román intézményeket és szimbólumokat az etnikailag megtisztogatott Székelyföldön. Kovászna és Hargita megyében az a stratégia, hogy magyar műemlékekkel és szimbólumokkal foglalják el a közterületet\" – áll a nyílt levélben, mely szerint a főtérre tervezett Sárkánydomb „elválasztja a kultúrákat\".
A fórum a magyar politikusokat és véleményformálókat is felszólítja: ne legyenek partnerek „olyan projektben, amely szegregációhoz vezet\".
Mint arról beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat uniós pályázatból és önerőből alakítja ki a város új főterét, ezzel orvosolva a régi urbanisztikai problémát, hogy nincs egyértelmű városközpont. A városháza által meghirdetett ötletpályázatot a sárkánydombos változat nyerte.
Eszerint a prefektúra és a megyei tanács épülete előtti téren, a Mihai Viteazul-szoborcsoport előtt hozzák létre az 5 méter magas, 13 méter széles és 33 méter hosszú dombot, amely az elképzelés szerint a Szent György által legyőzött sárkány elterült teste, az egyik szárnyát benőtte a fű, a másik megkövült, utóbbi valójában egy lépcsősor lesz.
A sárkányra a domb tetején kialakított pikkelyek is utalnak majd, a domb elhatárolja a város új főterét, a történelmi városrészt és a kommunizmus idején épített tümbházrengeteget, valamint a szintén szocreál stílusú szakszervezeti művelődési házat. A park kiterjesztését és a Sárkánydomb kialakítását önerőből végezteti el az önkormányzat, majd uniós forrásokból kialakítják a sétálóutcát, és megnyitják a belső városmagot. A projekt mintegy kétmillió euróba kerül, és év végéig kell kivitelezni.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!