
A Sepsiszentgyörgy új főterére tervezett Sárkánydombbal el akarják rejteni a Mihai Viteazul-szoborcsoportot – fogalmazta meg aggályait a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma.
2015. május 18., 19:582015. május 18., 19:58
A magyarellenes, Ioan Lăcătuşu nevével fémjelzett szervezet nyílt levélben kéri a Kovászna megyei román parlamenti képviselőket: állítsák le a projektet.
„Ennek a kétemeletnyi magas dombnak az egyetlen célja, hogy megakadályozza a rálátást a Mihai Viteazul-szoborcsoportra. Ez a kezdeményezés a nagy román szimbólum elleni gyűlöletből született, egy újabb súlyos udvariatlanság, mely újra bizonyítja, hogy a magyar vezetők elszigetelnék a román intézményeket és szimbólumokat az etnikailag megtisztogatott Székelyföldön. Kovászna és Hargita megyében az a stratégia, hogy magyar műemlékekkel és szimbólumokkal foglalják el a közterületet\" – áll a nyílt levélben, mely szerint a főtérre tervezett Sárkánydomb „elválasztja a kultúrákat\".
A fórum a magyar politikusokat és véleményformálókat is felszólítja: ne legyenek partnerek „olyan projektben, amely szegregációhoz vezet\".
Mint arról beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat uniós pályázatból és önerőből alakítja ki a város új főterét, ezzel orvosolva a régi urbanisztikai problémát, hogy nincs egyértelmű városközpont. A városháza által meghirdetett ötletpályázatot a sárkánydombos változat nyerte.
Eszerint a prefektúra és a megyei tanács épülete előtti téren, a Mihai Viteazul-szoborcsoport előtt hozzák létre az 5 méter magas, 13 méter széles és 33 méter hosszú dombot, amely az elképzelés szerint a Szent György által legyőzött sárkány elterült teste, az egyik szárnyát benőtte a fű, a másik megkövült, utóbbi valójában egy lépcsősor lesz.
A sárkányra a domb tetején kialakított pikkelyek is utalnak majd, a domb elhatárolja a város új főterét, a történelmi városrészt és a kommunizmus idején épített tümbházrengeteget, valamint a szintén szocreál stílusú szakszervezeti művelődési házat. A park kiterjesztését és a Sárkánydomb kialakítását önerőből végezteti el az önkormányzat, majd uniós forrásokból kialakítják a sétálóutcát, és megnyitják a belső városmagot. A projekt mintegy kétmillió euróba kerül, és év végéig kell kivitelezni.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!