
Az elmúlt napokban ágyúdörrenéshez hasonló robajokra lettek figyelmesek Sepsiszentgyörgy lakói, a szokatlanul zajos katonai gyakorlatozás a környező településeken is hallatszott. Antal Árpád polgármester csütörtökön közölte, amennyiben a város területén működő katonai lőteret nem költöztetik el, nemzetközi fórumokhoz fordul, és a NATO katonai szövetség figyelmét is felhívja arra, hogy az aggódó helybeliek a létesítmény felszámolását kérik.
A két temető szomszédságában található lőtér elköltöztetését már évek óta követeli a közösség. Mint ismert, a hónap elején a lőtérről kilőtt golyó egy árkosi telekre tévedt, és egy férfi közelében húzott el. Az üggyel már a katonai ügyészség is foglalkozik, érdemi döntés azonban egyelőre nem született. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette, felháborítónak tartja, hogy a hadsereg semmibe veszi a közösség érdekeit, akaratát. Tavaly több mint ötezer sepsiszentgyörgyi polgár nyomatékosította aláírásával az önkormányzat követelését, hogy a katonaság adja át a városnak a 70 hektáros lőteret. Ugyanakkor a magyar történelmi egyházak és az ortodox egyház is írásban jelezte, hogy szükség van a lőtér melletti köztemető bővítésére, ám ezt a tervet csak a katonai létesítmény felszámolásával lehet kivitelezni. A beadványokat azonban válasz nélkül hagyta a katonaság.
Antal Árpád az elmúlt év végén nem írta alá a lőtér működési engedélyét, arra hivatkozva, hogy az akadályozza a város fejlesztését, mert a védelmi övezetében nem lehet építkezni, másrészt a gyakorlatozás zavarja a lakókat. Márciusban a védelmi minisztérium jelezte, hogy hajlandó elcserélni a lőtér területét hasonló célokra használható ingatlanra. Az egyeztetések során három hónapos határidőt szabtak meg, amíg az önkormányzat keres egy megfelelő, 70 hektáros területet. Antal Árpád elmondta, a három hónapos határidő néhány hét múlva jár le, s amennyiben a területcsere nem történik meg, nemzetközi fórumokhoz fordul. A védelmi minisztérium a Kovászna megyei katonasági területek elenyésző hányadát adná át az önkormányzatoknak. Tavaly felajánlották, hogy a bodoki katonai egység területét és a sepsiszentgyörgyi vasút melletti kis lőtér mintegy négyhektáros területét adnák át a két település önkormányzatának.
A minisztérium képviselői feltételeket is szabtak: a bodoki területre kormányzati támogatással szociális otthont, a sepsiszentgyörgyi telekre pedig ANL-s tömbházakat építtetnének. Mindkét létesítményből a hadsereg mintegy 30 százalékos részt kért, a bodoki otthonban nyugalomba vonult katonákat helyeznének el, míg a tömbházakban fiatal katonák lelnének otthonra.
Antal Attila csíkszeredai alpolgármester szerint a csíkzsögödi közbirtokosság egyik erdős területe a katonai bázis szomszédságában van, ami majdhogynem használhatatlan az oda kilőtt golyók miatt. „A katonaság rendszeresen küld közleményt a betervezett lőgyakorlatok időpontjáról és helyszínéről, így ha nem is veszélytelen a tevékenység, legalább értesítenek róla” – mondta Antal. A közleményeket a városháza továbbítja a helyi sajtónak, akik mint közérdekű közleményt ismertetik a lakókkal. Az alpolgármester ezúton is felhívja a lakosság figyelmét, kerüljék a Szécseny-patak körüli területeket.
Nem példa nélküli egyébként, hogy egy egykori katonai létesítmény önkormányzati tulajdonba kerüljön: Nagyváradon az egykori laktanyakomplexum a korábban ott elszállásolt katonai alakulat felszámolása nyomán felszabadult, ezért a megyei önkormányzat benyújtotta az igényét az ott álló épületekre.
A védelmi minisztérium belement a tranzakcióba, így az önkormányzat több ingatlant felújított, és ezekben kapott helyet, több, a jogos tulajdonosa által visszakapott épületből kiköltözni kényszerülő művelődési intézmény is, például a megyei könyvtár, a körösvidéki múzeum, a munkaügyi hivatal, de a Nagyváradi Egyetem több kara is az egykori laktanyaépületekben talált új otthonra. Emellett a középkori várból is kiköltözött a katonai alakulat, így az turisztikai látványosságként működik a továbbiakban. Mint ismeretes, az aradi önkormányzat 20 év után tudta visszaszerezni a helyi várat a védelmi minisztériumtól, a kormány erről tavaly novemberben hozott döntést.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!