
Egy friss felmérés szerint az erdélyi magyarok hetven százaléka érzi úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok Romániában. A Kvantum Research szeptember 15. és október 1. között végzett közvélemény-kutatásának az eredményeit a Maszol.ro portál ismertette csütörtökön.
2016. október 20., 12:272016. október 20., 12:27
2016. október 20., 14:382016. október 20., 14:38
A felmérés adatai azt mutatják, hogy az erdélyi magyaroknak mindössze húsz százaléka vélekedik úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak Romániában. Ez az arány a fele annak, amit két éve, 2014 novemberében mértek a szociológusok. Az általános borúlátás ellenére az erdélyi magyaroknak több mint a fele (54 százalék) elégedett az életkörülményeivel, a válaszadóknak csaknem a fele (46 százalék) pedig úgy gondolja, hogy egy év múlva ugyanilyenek lesznek az életkörülményei.
A magyar politikai szervezetek közül az RMDSZ-ben bíznak a legtöbben (76,7 százalék), míg az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) és a Magyar Polgári Pártban (MPP) nagyjából azonos arányban (32,4 és 36,7 százalék) bíznak a válaszadók. Az RMDSZ-be vetett bizalom tíz százalékponttal nőtt az elmúlt másfél évben. Javult az MPP megítélése is, az EMNP-é azonban romlott. A magyar pártok támogatottságának megoszlása a biztos szavazók körében: RMDSZ 78,6 százalék, EMNP 4,6 százalék, MPP 2,3 százalék. Az RMDSZ-re szavazók aránya kilenc százalékponttal nőtt az utóbbi másfél évben.
Az adatok azt vetítik előre, hogy az erdélyi magyaroknak több mint a fele elmegy szavazni a december 11-i parlamenti választásokon, 54 százalék legalábbis ezt biztosra veszi. Ez a részvételi szándék alacsonyabb a másfél évvel ezelőtt mért hatvan százaléknál. A felmérés készítői a magyar politikusok ismertségére és megbízhatóságára is rákérdeztek. A válaszadók Kelemen Hunor RMDSZ-elnökben bíznak a leginkább (71 százalék) és Biró Zsolt MPP-elnökben a legkevésbé (19 százalék). Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének, Szilágyi Zsoltnak a népszerűsége leszálló ágban van: míg 2014 szeptemberében az erdélyi magyarok 35 százaléka bízott benne, ma ez az arány csak 26 százalék. Szilágyiról azonban még így is többen vannak kedvező véleménnyel, mint Kovács Péterről, az RMDSZ ügyvezető elnökéről, akiben a megkérdezettek 22,4 százaléka bízik.
Az MTI által ismertetett felmérés – amelyről nem derül ki, hogy ki a megrendelője, de minden bizonnyal az RMDSZ – szerint az erdélyi magyarok nagy többségének (78 százalék) fontos, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek Románia parlamentjében, 73,5 százalékuk szerint pedig az erdélyi magyarságot egyetlen szervezetnek kellene képviselnie a bukaresti törvényhozásban. A magyar választók elsősorban az egészségügyi szolgáltatások javítását, a minimálbér növelését, Erdély gazdasági fejlesztését várják el az RMDSZ-től. A szavazókorú magyarok közel 85 százaléka támogatja, hogy a választások után az RMDSZ tagja legyen a kormánynak, ugyanakkor sokkal többen szeretnék azt, hogy az RMDSZ a PNL-lel kormányozzon (48,1 százalék), mint azt, hogy a PSD-vel lépjen koalícióra (28,7).
A romániai társadalom átlagához hasonlóan az erdélyi magyarok az egyházakban (79,6 százalék) bíznak a legjobban, a második helyre az önkormányzatok (57,9 százalék), a harmadikra az Európai Unió (41,5 százalék) került. A korrupcióellenes ügyészségben (DNA) 37,4 százalék bízik. Érdekesség, hogy az EU megítélése nagyon sokat romlott az elmúlt években, és a korábbi felmérésekhez hasonlítva mélyponton van az erdélyi magyarok körében. A DNA megítélése az elmúlt másfél évben szintén romlott.
A román politikusok közül a válaszadók továbbra is Klaus Johannis államfőben (50,5 százalék) bíznak a leginkább, a második helyezett Dacian Cioloș miniszterelnök (29 százalék), a harmadik pedig Victor Ponta korábbi miniszterelnök (10,2 százalék). Érdekesség, hogy az államfő megítélése nagyot romlott másfél év alatt: 2015 márciusában még az erdélyi magyarok 85 százaléka bízott benne.
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
szóljon hozzá!