
Egy friss felmérés szerint az erdélyi magyarok hetven százaléka érzi úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok Romániában. A Kvantum Research szeptember 15. és október 1. között végzett közvélemény-kutatásának az eredményeit a Maszol.ro portál ismertette csütörtökön.
2016. október 20., 12:272016. október 20., 12:27
2016. október 20., 14:382016. október 20., 14:38
A felmérés adatai azt mutatják, hogy az erdélyi magyaroknak mindössze húsz százaléka vélekedik úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak Romániában. Ez az arány a fele annak, amit két éve, 2014 novemberében mértek a szociológusok. Az általános borúlátás ellenére az erdélyi magyaroknak több mint a fele (54 százalék) elégedett az életkörülményeivel, a válaszadóknak csaknem a fele (46 százalék) pedig úgy gondolja, hogy egy év múlva ugyanilyenek lesznek az életkörülményei.
A magyar politikai szervezetek közül az RMDSZ-ben bíznak a legtöbben (76,7 százalék), míg az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) és a Magyar Polgári Pártban (MPP) nagyjából azonos arányban (32,4 és 36,7 százalék) bíznak a válaszadók. Az RMDSZ-be vetett bizalom tíz százalékponttal nőtt az elmúlt másfél évben. Javult az MPP megítélése is, az EMNP-é azonban romlott. A magyar pártok támogatottságának megoszlása a biztos szavazók körében: RMDSZ 78,6 százalék, EMNP 4,6 százalék, MPP 2,3 százalék. Az RMDSZ-re szavazók aránya kilenc százalékponttal nőtt az utóbbi másfél évben.
Az adatok azt vetítik előre, hogy az erdélyi magyaroknak több mint a fele elmegy szavazni a december 11-i parlamenti választásokon, 54 százalék legalábbis ezt biztosra veszi. Ez a részvételi szándék alacsonyabb a másfél évvel ezelőtt mért hatvan százaléknál. A felmérés készítői a magyar politikusok ismertségére és megbízhatóságára is rákérdeztek. A válaszadók Kelemen Hunor RMDSZ-elnökben bíznak a leginkább (71 százalék) és Biró Zsolt MPP-elnökben a legkevésbé (19 százalék). Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének, Szilágyi Zsoltnak a népszerűsége leszálló ágban van: míg 2014 szeptemberében az erdélyi magyarok 35 százaléka bízott benne, ma ez az arány csak 26 százalék. Szilágyiról azonban még így is többen vannak kedvező véleménnyel, mint Kovács Péterről, az RMDSZ ügyvezető elnökéről, akiben a megkérdezettek 22,4 százaléka bízik.
Az MTI által ismertetett felmérés – amelyről nem derül ki, hogy ki a megrendelője, de minden bizonnyal az RMDSZ – szerint az erdélyi magyarok nagy többségének (78 százalék) fontos, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek Románia parlamentjében, 73,5 százalékuk szerint pedig az erdélyi magyarságot egyetlen szervezetnek kellene képviselnie a bukaresti törvényhozásban. A magyar választók elsősorban az egészségügyi szolgáltatások javítását, a minimálbér növelését, Erdély gazdasági fejlesztését várják el az RMDSZ-től. A szavazókorú magyarok közel 85 százaléka támogatja, hogy a választások után az RMDSZ tagja legyen a kormánynak, ugyanakkor sokkal többen szeretnék azt, hogy az RMDSZ a PNL-lel kormányozzon (48,1 százalék), mint azt, hogy a PSD-vel lépjen koalícióra (28,7).
A romániai társadalom átlagához hasonlóan az erdélyi magyarok az egyházakban (79,6 százalék) bíznak a legjobban, a második helyre az önkormányzatok (57,9 százalék), a harmadikra az Európai Unió (41,5 százalék) került. A korrupcióellenes ügyészségben (DNA) 37,4 százalék bízik. Érdekesség, hogy az EU megítélése nagyon sokat romlott az elmúlt években, és a korábbi felmérésekhez hasonlítva mélyponton van az erdélyi magyarok körében. A DNA megítélése az elmúlt másfél évben szintén romlott.
A román politikusok közül a válaszadók továbbra is Klaus Johannis államfőben (50,5 százalék) bíznak a leginkább, a második helyezett Dacian Cioloș miniszterelnök (29 százalék), a harmadik pedig Victor Ponta korábbi miniszterelnök (10,2 százalék). Érdekesség, hogy az államfő megítélése nagyot romlott másfél év alatt: 2015 márciusában még az erdélyi magyarok 85 százaléka bízott benne.
Drónt vet be az engedély nélküli építkezések és az illegális hulladéklerakások visszaszorítására a kolozsvári önkormányzat. Az ultramodern eszköz továbbá a forgalmi torlódások és a tűzesetek megfigyelésében is kulcsszerepet kapna.
Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a Jobboldali Alternatíva Pártnak adott válaszában bejelentette, hogy nem szándékozik megváltoztatni a Radu Gyr utca nevét mindaddig, amíg nem születik jogerős ítélet az ügyben – írja a Cluj24.ro helyi portál.
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
szóljon hozzá!