2013. február 27., 08:182013. február 27., 08:18
A megkérdezett polgárok 68 százaléka úgy véli, hogy az 5 és 10 lej közötti, kormánytagok által korábban jelképesnek nevezett hozzájárulás fölösleges, ugyanis egyáltalán nem járul majd hozzá az állami egészségügyi szolgáltatások minőségi javulásához.
Mint ismeretes, a hozzájárulást a kórházba beutalt pácienseknek gyógyulási idejüktől függetlenül egyszer, az intézmény elhagyásakor kell majd kifizetniük. A felmérésben részt vevők 78 százaléka elítéli a szaktárca azon elképzelését, miszerint a közeljövőben csökkentik a kötelező egészségbiztosítási hozzájárulás keretében elérhető ingyenes szolgáltatások számát. A válaszadók 72 százaléka ugyanakkor úgy véli, egyforma ellátás járna a magán- és az állami kórházakban kezelt betegeknek. A felmérésből az is kiderült, hogy az állampolgárok többsége, 88 százaléka leginkább a rohammentő-szolgálatban (SMURD) bízik, a lakosság 75 százaléka pedig a magánkórházakat és magánklinikákat részesíti előnyben. A mentőszolgálat munkáját a válaszadók 49 százaléka tartja hatékonynak, míg az állami egészségügyi szolgáltatásokról mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megbízhatóak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) és az egészségügyi minisztérium a lakosság alig 12, illetve 11 százalékának bizalmát tudhatja magáénak. A megkérdezett krónikus betegek 62 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt hónapokban a számukra felírt gyógyszereket nem találták meg a közeli gyógyszertárakban, illetve a környékbeli patikák egyáltalán nem rendelkeztek a szükséges orvossággal. A felmérést 3200, 20 és 60 év közötti személy bevonásával készítették február elején. Az eredményeket egy bukaresti konferencián a romániai egészségügyi hatóságok képviselőinek, szakembereknek, gyógyszergyártóknak is bemutatták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok